Erősödne a forint a felminősítéssel

– A magyar gazdaság külpiaci sérülékenységét a mostani devizapiaci felfordulás is jelzi, mi lett volna akkor, ha nem készítik elő a forintosítást?

– A legfontosabb mozzanat a svájcifrank-adósok számára az volt, hogy bár még formálisan nem történt meg a devizahitelek forinthitelekre konvertálása, törlesztőrészletüket már rögzített árfolyamon fizetik január elseje óta, vagyis az árfolyamkockázatuk megszűnt. A bankok számára pedig az jelenthet okot a megkönnyebbülésre, hogy a Magyar Nemzeti Bank már tavaly novemberben biztosította számukra az eurót a konverzióhoz, és volt idejük kitettségeik euró–svájci frank lábát is fedezniük, ezért a múlt heti árfolyammozgás közvetlenül nem jelentett nekik veszteséget.

– Egy átlagos adósnak mit jelentett volna a múlt heti árfolyamkrach?

– Számításaink szerint egy átlagos, teljesítő svájcifrank-adósnak havi 13 ezer forintot takarított meg a forintosítás, vagyis ennyivel emelkedtek volna a havi terhei, ha nincs rögzítve a törlesztési árfolyam. Ez több mint a fele annak, amit az elszámolás és a tisztességes kamatszint visszaállítása miatt nyernek a havi törlesztőrészletben. De nagyon sok olyan adós is van – nagyjából minden harmadik –, aki a forintosítás nélkül teljes egészében elvesztené a svájci frank erősödésével, amit megnyer az elszámolással.

– A jegybank mostani ismeretei szerint simán „menedzselhető” lesz a bankfiókokban a hitelek forintosítása?

– Természetesen maga a procedúra – és ideértendő az elszámolással járó tájékoztatási kötelezettség is – nagy terhet ró a bankokra, de ez nem spórolható meg. Az egész devizahiteles rendezés sikerének kulcsa, hogy megnyugtató, végleges megoldást adjon a problémára, ehhez szükséges az összes érintett erőfeszítése.

– Elméletileg kilencmilliárd eurót „áldoz be” a jegybank a nemzetközi tartalékokból a konvertálásra, elegendő lesz-e a fennmaradó, igaz, nagyobbik hányad ekkora pénzügyi turbulencia közepette hazánknak?

– Igen. A jegybank azért is vállalt ennyire aktív szerepet a devizahiteles probléma rendezésében, mert ezt anélkül tehette meg, hogy alapvető feladatainak ellátása veszélybe került volna. A devizatartalékok szintje jelenleg messze meghaladja azt a mértéket, amit a piac és mi magunk is minimális elvárásként fogalmazhatunk meg. Az ország sérülékenysége jelentősen csökkent az elmúlt években, ezzel párhuzamosan – a devizatartalék optimális mértékét meghatározó egyik legfontosabb mutató – a rövid lejáratú külföldi adósság is, így a konverzióhoz nyújtott deviza nélkül is elegendő puffer áll rendelkezésünkre esetleges pénzügyi piaci turbulencia esetén. Ráadásul a bankoknak adott euró átmenetileg visszakerült hozzánk úgynevezett devizaswap-ügylet formájában, és csak fokozatosan kerül majd ki a mérlegből.

– A Bank of America Merrill Lynch magyar felminősítést jósol még erre az évre. Milyen pozitív hatásokat váltana ki ez pénzügyi stabilitási oldalról?

– A felminősítés erősítené az árfolyamot, és csökkentené a hozamokat. A szuverén adósság értékelése kihat a bankok minősítésére, így forrásköltségére is, vagyis ez utóbbi is csökkenne. Mindezek egy nagyobb gazdasági növekedésen keresztül is javítanák a pénzügyi rendszerünk stabilitását.