Gazdaság
Erősíteni kell a borpiaci jelenlétünket
Készül az új ágazati stratégia, a termelők többsége kikerülhet a jövedéki körből, beruházásokra húszmilliárd forint jut 2020-ig
A hazai bor legfontosabb piaca a jövőben is Magyarország marad, azonban nem szabad a külföldi piacoktól sem eltekinteni – hangsúlyozta tegnap Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Fontos a nagy-britanniai, a német és a skandináv országok piaca, a siker záloga azonban az állandó, erős és folyamatos jelenlét. Kiemelte: várhatóan már az idén elkészül a szőlész-borász ágazat működésével kapcsolatos új ágazati stratégia, amelynek legfontosabb eleme, hogy a borászatok olyan terméket állítsanak elő, amely kelendő, és azt a piac is megfizeti. Emellett szintén fontos az ágazat jövedelmezhetőségének erősítése is.
Érdemes előtérbe helyezni az illatos fajtákat, a kékfrankost és a nagy fehérborokat, az olaszrizlinget, a hárslevelűt és a furmintot, de idetartozhatnak a rozék és a kékfrankos alapú házasítások is, főként a bikavér. A helyettes államtitkár ezekkel a fajtákkal kapcsolatban kiemelte: fontos, hogy versenyelőnyünk legyen, és nemcsak a döntő hányadot kitevő magyar piacon.
A hazai szőlőtermő-terület 2012 óta folyamatosan nő: 2013-ban 61 223 hektáron, 2014-ben 63 285 hektáron termesztettek szőlőt. Hazánk a világ tizenhatodik legnagyobb bortermelő országa, az összes mennyiségnek az egy százalékát adjuk, az Európai Unión belül pedig másfél-két százalék az arány. Éppen ezért nem az a cél, hogy minden nyugat-európai áruházláncban megtalálhatók legyenek a magyar borok, hazánknak a piaci réseket kell kitöltenie.
A hazai borok exportátlagára is jelentősen elmarad a világátlagtól: míg utóbbi 2013-ban 2,62 euró volt literenként, a magyar boroké egy euró körül alakult. Ez azt mutatja, hogy a hazai borászatoknak sokat kell tenniük azért, hogy magasabb hozzáadott értéket állítsanak elő. Gondot jelent, hogy a huszonkét borvidéken termelő gazdálkodók, közösségek nem tudják eldönteni, hogy termékeiket hova pozicionálják a piacon. A stratégia további fontos része a borászatok hatékony működése, a magas szintű szakigazgatás és a jól működő közösségi bormarketing. A magyar borászatok – eltekintve néhány nagy cégtől – nem tőkeerősek, és a piaci jelenlét erősítésére nem maradnak forrásaik.
Az államtitkár emlékeztetett: a jövedéki törvény előkészületben lévő módosítása után a bortermelők kilencven-kilencvenöt százaléka valószínűleg kikerül a jövedéki körből. A stratégia céljainak megvalósulását segíti az is, hogy a borászati beruházásokra a következő öt évben húszmilliárd forint áll rendelkezésre.
Korábban írtuk: hamarosan megjelenik a földrajzi jelzés nélküli borokon, hogy honnan származnak az összetevői, az erről szóló rendelet már elkészült. Ezzel kívánják segíteni, hogy a jövőben kevesebb olcsó, elsősorban olasz importbor érkezzen.
Magas a felvásárlási ár a tokaji régióban
Minden eddiginél magasabb összeget fizet az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Zrt. a történelmi borvidéken termelt szőlőért. A kereskedőház kilogrammonként átlagosan 250 forintot fizetett a tokaj-hegyaljai gazdáknak az eddig beérkezett 17 mustfokot meghaladó minőségű szőlőért, október közepéig a kereskedőházzal szerződött termelők kétharmadától már ötvenkétezer mázsa szőlő érkezett be. Az idén kizárólag 17 mustfok feletti cukortartalmú, egészséges szőlőből készül tokaji bor.