Eredményesen védi a fogyasztók érdekeit az energiahivatal

Dorkota Lajos: Hazánkat továbbra is alacsony rezsiárak jellemzik (Fotó: MH)

Magyarország energiaellátása az elmúlt két évben is zökkenőmentes volt, a magyar fogyasztók az európai uniós árakhoz képest továbbra is alacsony rezsiárakkal számolhattak – mutatott rá beszámolójában Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága előtt tett beszámolójában. A MEKH a 2016–2017-es időszakban 34 rendeletet adott ki, és közel nyolcezer határozatot hozott az energiapiac és a közműszektor hatékony működése érdekében. A hivatal ebben az időszakban is kiemelt figyelmet fordított a fogyasztóvédelemre. E tevékenysége keretében ellenőrizte a szolgáltatók számlázási gyakorlatát, a Garantált Szolgáltatások be nem tartása miatti kötbérfizetéseket, valamint a behajtási költségátalány alkalmazásának módját. Utóbbi kapcsán az ELMŰ-vel szemben ötven-, a TIGÁZ-zal szemben százmillió forint kiszabásáról döntött a hatóság. A MEKH ezen felül négy fogyasztóvédelmi kiadvány országos bemutatását és terjesztését szervezte meg.

Az energiahivatalhoz érkezett sok száz panaszos ügy kivizsgálásával, a szolgáltatói magatartás kontrolljával, az ehhez megfelelő erő mozgósításával valamennyi magyar család érdekét szolgálta – mondta a Magyar Hírlap megkeresésére Bánki Erik, a Gazdasági Bizottság elnöke. Hozzátette, a korábbi panaszos ügyekben a rezsicsökkentés maradéktalan végrehajtását próbálták valahogyan megakadályozni a szolgáltatók. Azzal pedig szerinte, hogy az ellenzék tartózkodott a beszámolót elfogadó szavazáson, és nem a nemleges válasz mellett döntött, hallgatólagosan elismerte a hivatal munkáját.Bánki Erik arról is szólt, a bizottság egy másik nagy témakört is tárgyalt. Tuzson Bence államtitkár módosító javaslatát, amely szerint bizonyos városrészek, illetve kiemeltnek minősített beruházások esetében a beruházásokat ösztönzendő, engedélyezni lehessen hatvanöt méternél magasabb épületek felhúzását is. A bizottság elnöke az Országgyűlés előtt azt mondta, az energiahivatali törvény módosítása a szerint bírságbevételeknek mindössze harminc százalékát kell a jövőben a büdzsébe befizetnie az eneregiahivatalnak a jelenlegi negyvennel szemben, ez a többletforrás pedig a családok felvilágosítására, és az ügyintézés hatékonyabbá tételére is fordítható.

Erősödő függetlenség, hatékonyabb közbelépés

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal függetlenségének megerősítését, a fogyasztóvédelmi munkájának hatékonyabbá tételét is szolgálja a hivatal tevékenységét szabályozó törvény módosítása – ismertette tegnap az előterjesztést az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára. Kaderják Péter elmondta: a változtatás az elmúlt évek tapasztalatai alapján határoz meg speciális szabályokat az Országgyűlésnek alárendelt, kormánytól független hivatal hatósági eljárásaiban. Pontosítja például az energiastatisztikával kapcsolatos feladatokat, és újból megteremti a lehetőséget a hivatal eljárásainak felfüggesztésére. Utóbbi akkor fontos, ha ugyanabban a témában több eljárás fut egyszerre, és egyik döntés előfeltétele a másiknak, például versenyjogi eljárások alkalmával. Emellett a fogyasztókat érintő polgárjogi igények hatékonyabb érvényesítését szolgálhatja a közérdekű igényérvényesítés intézménye, amely lehetővé tenné, hogy a hivatal a szolgáltató jogsértése esetén közérdekből is pert indíthasson – mondta. A javaslat érinti a hivatal bevételeinek felhasználását is.

Röviden

A külföldi befektetésekre vonatkozó, szintén tegnap tárgyalt törvényjavaslat célja, hogy az állam a jövőben felléphessen a külföldi országokból érkező befektetők egyes ágazatokban történő olyan mértékű gazdasági befolyásszerzése ellen, ami sértheti biztonsági érdekeinket – mondta Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára. Bejelentéshez kötnék a külföldi befektetőknek az eredetileg magyarországi alapítású, illetve külföldiek által hazánkban alapított cégekre irányuló tulajdonszerzését. A javaslat ide sorolja a lőfegyverek és haditechnikai eszközök gyártását, a pénzügyi szolgáltatásokat, a villamosenergia- és földgázellátást és a víziközmű-szolgáltatások területét is.

Egy adónembe vonja össze a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást a vonatkozó törvény módosítása, az utóbbit megszüntetve – ismertette az előterjesztés célját Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkára. A javaslat egykulcsossá teszi a szociális hozzájárulási adót, amely jelenleg kétkulcsos, pár évvel ezelőtt azonban még ötkulcsos volt. Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar vállalkozások versenyképességének segítését a kormány és a kormánypártok kiemelt feladatnak tartják. Kiemelte, a tavalyelőtt megkötött hatéves bérmegállapodásban foglalt tehercsökkentés jelentős mértékben hozzájárul a bérek további felzárkóztatásához.

Az atomenergia-törvény módosítására tett javaslat kiegészíti a független szakértői szervezetekre vonatkozó, jelenleg hatályos törvényi rendelkezéseket, fejtette ki expozéjában Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára. A módosítás alapján az a független műszaki szakértő szervezet végezhet szakértői tevékenységet, amely legalább egy, az általa végezni kívánt szakértői területen független szakértői minősítéssel rendelkező személyt foglalkoztat. Az államtitkár hozzátette, a magyarországi villamosenergia-termelés gerincét a nukleáris energia adja. A független szakértő szervezetek nyilvántartásba vétele a Magyar Mérnöki Kamara feladata lesz.

Álságos, hogy azok beszélnek, akik meg sem szavazták az adókedvezményeket – reagált a Fidesz-frakció Schmuck Erzsébet (LMP) nyilatkozatára. Azok beszélnek, akik annak idején meg sem szavazták a Munkahelyvédelmi Akciótervet – benne a nyugdíj előtt állók foglalkoztatása után járó adókedvezményeket –, és azóta is elutasítják az adócsökkentéseket. Az LMP-vel szemben a kormány jelentős adócsökkentésekkel segíti a foglalkoztatást, ennek köszönhetően a munkanélküliség 2010 óta 12 százalékról 3,8 százalékra csökkent, és ma már a munkaerőhiány a nagyobb probléma. A kormány célja, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatása is egyszerűsödjön, ezért az ő alkalmazásuk adóterheit is csökkentik.