Eredményes a gazdaság kifehérítése

Az áruk nyomon követésével megelőzhetők az áfacsalások is (Fotó: MH)

A rejtett gazdaság visszaszorítása az elmúlt időszakban kiemelt gazdaságpolitikai céllá vált a legtöbb fejlett országban. Tekintve, hogy egyes elemzések szerint a rejtett gazdaság mérete 2003 és 2015 között a bruttó hazai termék (GDP) 22-25 százaléka (hat-hétezer milliárd forint) körül alakulhatott Magyarországon, a gazdaság fehéredéséből származó potenciális gazdasági hasznok hazánkban is jelentősek lehetnek – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőinek elemzésében.

Csomós Balázs és Kreiszné Hudák Emese összefoglalójában rámutat: a rejtett gazdaság több csatornán keresztül is kedvezőtlen hatást gyakorolhat a gazdaságra. A feketegazdaság költségvetési bevételkiesést okoz, mivel a rejtett gazdaságban résztvevők nem vagy csak részben fizetnek adót és járulékot, ugyanakkor az állam által biztosított szolgáltatásokat igénybe veszik. A rejtett gazdaság méretének növekedése a kiadások csökkentését vagy adóemeléseket tehet szükségessé a kiadások fedezetének biztosításához.

A 2010 óta bevezetett intézkedéseknek köszönhetően ezen a téren jelentős az előrelépés. Olyannyira, hogy egyes nemzetközi elemzések szerint a rejtett gazdaság mérete a GDP több mint 1,5 százalékával csökkenhetett 2010 és 2015 között Magyarországon. Forintban számolva ez mintegy 1500 milliárdos tétel.

Az intézkedések közül kiemelendő az online pénztárgépek bevezetése, amely elsősorban a vállalati bevételek eltitkolásának megakadályozását segíti elő, de hozzájárulhat a szürke- és a feketefoglalkoztatás visszaszorulásához is. Ezen intézkedések sorába illeszkedik a 2015 elején bevezetett elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer is, amellyel nyomon követhető az áruk valós útja, és ezáltal megelőzhetővé válnak a közúti fuvarozással és áruforgalommal kapcsolatos áfacsalások is. Összességében a cél természetesen az adóelkerülés visszaszorítása. Külön zóna a feketén dolgoztatás: ebben a vonatkozásban is a fekete- és a szürkefoglalkoztatás visszaszorítását több döntés segítette. Például az egykulcsos személyi jövedelemadónak köszönhetően jelentősen csökkent a régiós és európai uniós szinten is kimagasló adóterhelés a többletmunkából származó jövedelem esetén.

Az MNB 2015 januárjától bevezetett új makroprudenciális szabályozása szintén a fehéredés irányába hat. Tudniillik az adósságfék-szabályozás célja a túlzott lakossági eladósodás és a devizahitelezés újbóli felfutásának megakadályozása – olvasható a jegybanki szakértők által készített elemzésben.