Gazdaság
Emlékezetes évjáratot várnak a borászok
A jövőben jelölni kell a borospalackon, honnan származik az alapanyag
Magasabb szőlőtermést takarítanak be a gazdálkodók a legtöbb hazai borvidéken a tavalyinál – mondta a Magyar Hírlapnak Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. Habár a szüret még november elejéig eltart, a legfrissebb adatokból már látszik, hogy a balatonboglári borvidéken termett a legtöbb szőlő, a mennyiség meghaladja a százötven mázsát hektáronként, ami a tavalyi eredménynél ötven százalékkal magasabb. Szintén kimagasló terméseredményt produkált az egri borvidék, ahol a mennyiség hektáronként eléri a száz mázsát. A kunsági borvidéken már nagyobb szórás mutatkozik, több helyen a nyári jégverések tettek kárt az ültetvényekben. Az elnök kiemelte, legkisebb borvidékünkön, a somlóin, ahol tavaly szerény volt a termés, az előző évnél háromszor nagyobb mennyiség kerül a pincékbe. A tokaji borvidéken magasabb volt ugyan a termés, de a lémennyiség gyengébb, ezért várhatóan az abból készült bor is. A hektáronkénti átlag kilencven mázsa. A leghíresebb borvidékünkön a szárazság okozott problémát. Szintén kiemelkedő, hektáronként nyolcvanmázsás terméseredményt takaríthatnak be a gazdák a soproni borvidékről. Összességében országszerte magasabb a termés, mint tavaly. A termelőknek ugyanakkor az idén is nagy hangsúlyt kellett fordítaniuk a védekezésre. A szakember rámutatott: magas az úgynevezett aranyszínű sárgaság veszélye, de egyéb kórokozók is fenyegetik az ültetvényeket. Ennek oka részben, hogy hazánkban északnyugati az uralkodó szélirány, azonban ebben a szezonban a déli áramlás is meghatározó volt, amellyel több fertőzés érkezett.
Tornai Tamás az árakkal kapcsolatban kiemelte: hiába magasabb a termés, az árak is drágultak a tavalyihoz képest. Ennek egyfelől az import jelentős visszaesése, valamint az export erősödése az oka, másfelől jobbak az értékesítési lehetőségek. Ebben segített a termelői összefogás, és a hegyközségek piacszerzési intézkedései. Az elnök emlékeztetett: a korábbi években a szüret kezdetén alacsony árat hirdettek meg, az idén már magasabbat. Hosszú távon a termelők nagyobb integrálódásában látja a megoldást a hegyközségi tanács, ami mindenkinek az érdeke.
Az idei évjáratú bor várható minőségével kapcsolatban az elnök hangsúlyozta: „sokszor emlékszünk még vissza a 2015-ös évre, mivel a szőlő zamatos, magas a beltartalmi értéke”.
Várhatóan a jövő héten fogadja el a HNT a földrajzi jelzés nélküli borokkal kapcsolatos szigorúbb szabályozást, amelynek célja részben az olasz import visszaszorítása és a fogyasztók tájékoztatásának erősítése. A szabályozás szerint a jövőben fel kell tüntetni a címkén, hogy a bort milyen arányban házasították, annak alapanyaga honnan származik. Tornai elmondta: a jelölést később az összes importborra kiterjesztenék, azonban ez egy hosszabb folyamat. Korábban származási helyként csak az uniót kellett feltüntetni, a jövőben viszont részletesebb megjelöléssel találkozik a fogyasztó.