Gazdaság

Emelkedtek a reálbérek

Elemzők: a keresetek növekedése támogatja a fogyasztás bővülését +VIDEÓ

Januárban 5,8 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a nettó keresetek emelkedése 7,4 százalékos volt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékos volt bruttó, és 8,0 százalékos a nettó keresetek emelkedése - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Objektum doboz

A fogyasztói árak 0,9 százalékkal emelkedtek, így a közfoglalkoztatottak nélkül számolt reálkereset januárban 7,0 százalékot valamivel meghaladó ütemben emelkedett.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, valamint továbbra is a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék volt hatással. A nettó keresetek emelkedése a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenése következtében meghaladja a bruttó bérnövekedés átlagát - közölte a KSH.

A vállalkozásoknál 5,2 százalékos volt a bruttó és 6,8 százalékos a nettó bérek emelkedése, míg a költségvetésben - a közfoglalkoztatottak nélkül számolva - 9,8, illetve 11,5 százalékos emelkedést regisztrált a KSH.

A prémiumok, jutalmak és más egyszeri kifizetések nélkül számolt rendszeres keresetek a versenyszférában 4,7, a költségvetési szektorban 9,8 százalékkal emelkedtek.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 249 400 forint volt, a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlag 262 950 forint volt. A januári nettó kereset átlagos összege 165 850 forint volt a nemzetgazdaság egészét tekintve, a közfoglalkoztatottak nélkül számított értéke pedig 174 860 forintot tett ki.

Az iparban 264 600 forint volt a januári bruttó átlagkereset, 4,8 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál, az építőiparban 0,3 százalékkal kevesebb bért, átlagosan bruttó 184 660 forintot kaptak a foglalkoztatottak. Az infokommunikációs szektorban volt a legmagasabb az átlagkereset, ahol 9,3 százalékos éves növekedéssel csaknem 503 ezer forintot ért el, a sokáig legjobban fizető pénzügyi szférában 480 ezer forint alatt maradt a kereset. A szálláshely szolgáltatásban és vendéglátásban ezzel szemben alig 162 900 forintot lehetett keresni.

A költségvetési szférában, a közigazgatásban és a védelmi testületeknél alkalmazottak januári bruttó átlagkeresete 11,4 százalékkal nőtt egy év alatt és januárban 283 ezer forint volt. Az oktatásban 261 800 forint volt a bruttó bér, 5,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál, az egészségügyben 6,8 százalékos éves növekedéssel, 231 500 forint volt a havi bruttó átlagkereset.

Varga Mihály: jelentősen javultak a bérviszonyok

A gazdaság erősödésével együtt a bérviszonyok is jelentősen javultak - hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 aktuális csatornán, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett, a januári kereseteket mutató adatait kommentálva. A miniszter kiemelte, a nettó keresetek több mint 7 százalékkal emelkedtek januárban.

A növekedés mögött alapvetően az elmúlt években meghozott bérintézkedések vannak, a kormány által elindított bérfelzárkóztató lépések többek között a pedagógusoknál, a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknál - fogalmazott. Hozzátette, ez folytatódni fog, a közszférában is hasonló lépésekre készül a kormány. Idén egy százalékponttal csökkent a személyi jövedelemadó mértéke, ami jelentősen segítette, hogy a nettó bérek jobban emelkedtek a bruttónál januárban - fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály elmondta, törekszenek arra, hogy lehetőség szerint a munkahelyek több mint 75 százalékát adó kis- és középvállalkozások - akár az adó- és járulékrendszer módosításával is - több támogatást kapjanak. Szeretnék azt is ösztönözni, hogy a banki hitelek továbbra is segítsék ezeket a beruházásokat, fejlesztéseket - közölte. A miniszter szerint a másik irány a munkavállalók foglalkoztatásának kedvezőbbé tétele; példaként említette a cafeteria-rendszer tervezett átalakítását, illetve a minimálbér lehetséges növelését.

A folyamatos béremeléseknek, a továbbra is alacsony inflációs környezetnek, az adócsökkentésnek, a január 1-jétől 5,7 százalékkal megemelt minimálbérnek és garantált bérminimumnak is köszönhetően az év eleji reálbér-növekedés az előző évek kedvező eredményeit is felülmúlja. Az évről-évre emelkedő reálbérek jól mutatják, hogy a magyar reformok működnek és a magyar gazdaság további bővülését segítik elő - fogalmazott közleményében az NGM.

Objektum doboz

Elemzők: a keresetek növekedése támogatja a fogyasztás bővülését

Idén újra erős, 5 százalékot meghaladó nettó bérnövekedésre számítanak az MTI által megkérdezett elemzők, akik szerint a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: a várakozásoknál lényegesen gyorsabban nőttek a bruttó bérek januárban. Idén 4,3-4,5 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 5,8-6 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így az idénre várt 1,1 százalékos infláció mellett 4,6-4,8 százalékos reálbér növekedés várható. Hozzátette: kedvező, hogy az alkalmazásban állók számának növekedése jelentősen, 3,4 százalékra gyorsult, ami döntően a versenyszféra alkalmazotti létszámának 3,7 százalékos növekedése okozott. Egy hónap alatt a szezonális hatásoknál jóval nagyobb mértékben, mintegy 30 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma a versenyszférában. Kiemelte: a bérnövekedésre jelentős felfelé mutató kockázat, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, valamint egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése. Felfelé mutató kockázat a minimálbérek jelentős, 5,7 százalékos növelése is. Az inflációra pedig lefelé mutató kockázat az olajárak tartós zuhanása, így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 5 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek. Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje - közölte.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte, hogy a reálbérek idén várható, 6 százalékot meghaladó növekedése miatt a lakossági fogyasztás erősödhet, ezáltal továbbra is kulcsszerepe lesz a gazdasági bővülésben. Az már a tavalyi negyedik negyedéves GDP-adatokból látszott, hogy a háztartások fogyasztása fontos szerepet játszott a növekedésben. Hozzátette, hogy a béremelkedésben szerepe van annak, hogy egyes szektorokban - például a kiskereskedelemben - munkaerőhiány alakult ki, ez pedig felfelé hajtja a fizetéseket, emellett a béremelkedéshez hozzájárul az szja idei, 1 százalékpontos csökkentése is.

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint a bérek emelkedése a továbbra is nyomott infláció mellett a vásárlóerő jelentős emelkedését hozza, ami a fogyasztás további erősödéséhez járul hozzá. Az alkalmazásban állók létszáma továbbra is emelkedő trendet mutat a vállalkozásoknál, ami mindenképpen kedvező folyamat - vélekedett. Hozzátette: a nettó nominális bérek közel 7 százalékkal bővültek tavaly januárhoz képest, amiben szerepet játszik a személyi jövedelemadó kulcsának 1 százalékpontos csökkentése, valamint a családi adókedvezmény kiterjesztése. A rendszeres bruttó bérek alakulása változatlanul a trendet követi, nem látszik a munkaerőpiac feszességéből fakadó bérinflációs nyomás. Az elemző szerint az ágazati bontást vizsgálva a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban még nem érezteti hatását a kereskedelmi láncok által bejelentett jelentős béremelési hullám, ugyanis a nemzetgazdasági átlag alatti ütemben (4,2 százalékkal) emelkedtek a bruttó keresetek januárban.