Emelkedő pályára került a turizmus

– Ön is azok közé a vezetők közé tartozik, akik nem a nulláról kezdik ezt a munkát, hiszen az elmúlt négy évben is az MT Zrt. élén állt. Akkor mik voltak a szakmai prioritásai?
– Négy évvel ezelőtt váratlanul ért a felkérés, szállodás családból származom, így mondhatom, hogy világéletemben ezzel foglalkoztam. A ba­rá­taim­nak viccesen azt szoktam mondani, a nemzeti marketingszervezetnél kicsivel több szobát kell eladni, mint amikor egy-két-három szálloda értékesítési marketingjét vezettem. Ezt is úgy tekintem, mintha egy kereskedelmi szálláshelyen egy szállodában dolgoznék, szakember vagyok, s így láttam hozzá az új feladatomhoz is.

– Épp ezért voltak már tapasztalatai. Ennek ellenére érték meglepetések?
– Értek. Az MT Zrt.-nek nagyon sok olyan feladata volt, amelyekről mi korábban a szolgáltatói oldalon nem tudtunk. Ezért az egyik legfontosabb feladatomnak azt tartottam, hogy olyan tevékenységet végezzünk, ami a szolgáltatók érdekeit szolgálja. Minden egyes akció során a legkisebbtől a legnagyobbig az a kérdés lebegjen a szemünk előtt, hogy lesz-e ettől több turista Magyarországon. Tehát a legfontosabb szempont az, hogy olyan tevékenység álljon minden akció mögött, amelyből vendég lesz.

– Kell-e ma változtatni a korábbi céljain, tervein?
– A mi területünk is olyan, mint a gazdaság egyéb iparágai, azaz évi 365 napon át változó ágazat. Folyamatosan reagálnunk kell a legkülönbözőbb piaci változásokra. Ami most kihívást jelent számomra, az az úgynevezett channel-management. Az internet-, mobil- és egyéb távközlési változások által generált új fogyasztói szokások új típusú tájékozódási metódust is eredményeztek. Ezzel úgy kell lépést tartanunk, hogy az ide érkező vendégek utazási döntéseit kell tudnunk befolyásolni, ami ebben a folyamatosan változó világban nagy kihívás. Erre az egyik legszemléletesebb példa, hogy kiadványaink ma már jóval tömörebbek, mint korábban, mert ma már nem merülnek bele az emberek nagyobb terjedelmű anyagokba. Sokkal inkább az impresszió, a képek, a videoanyagok azok, amikkel hatni tudunk a fogyasztókra, illetve segíteni tudjuk őket a választásban.

– Mennyivel kerül ez a fajta kampányolás többe, mint a hagyományos formák alkalmazása?
– Nehéz erre válaszolni, mert nem könnyű ezt mérni. Sokkal több forrásra lenne szükségünk, mert hiánya a versenytársainkkal szemben jelentős hátrány volt az elmúlt években. Például 2006-ban, az európai uniós támogatások tervezésekor a Magyar Turizmus Zrt. tevékenysége egyszerűen kimaradt a 2007–2013-as EU-s forrásokból, míg a versenytársnak számító országok erről nem feledkeztek meg.

– Nagyságrendileg mennyi uniós forrást kaptak a rivális országok?
– A románoknak 75 millió, a cseheknek évi 15-20 millió eurójuk van új piacok felfedezésére. Ők most indítanak egy 15 millió eurós, nagy távol-keleti kampányt.

– Most, a 2014–2020-as időszakban van esélyük uniós forrás megszerzésére?
– Igen, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezésért felelős koordinációs részlege erről a támogatásról biztosított minket, ez ügyben várjuk a fejleményeket.

– A Turisztikai Célelőirányzat mint hazai forrás állt kizárólag rendelkezésre?
– Csak az és a saját bevételeink, ez összesen évi ötmilliárd forintot jelent. Ez ugyan nagy összegnek tűnik, de tartalmazza az MT Zrt. működési és marketingköltségeit, a külföldi és belföldi kampányok kiadásait is.

– Az elmúlt négy év terméke a Szép-kártya is, ez mit hozott a belföldi turizmus számára?
– Mind a Szép-kártya, mind pedig a belföldi vásárlóerő növekedése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az ágazat növekedése meglóduljon. A 2011-es volt az első olyan év, amikor a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma – mint legfőbb mutatóé – meghaladta a 2007-es rekordévet. Ám hozzá kellett tennünk nagyon sok, „de-vel” kezdődő mondatot. Iparági infláció következett be, a bevételekben nem értük el a kívánt szintet, emellett nagyon erőteljes piaci átrendeződés is volt. Ezért volt szükség további növekedésre jó néhány évig, hogy mindez érződjön a vállalkozások jövedelemtermelő képességén is. Elsősorban a beutazóforgalom nagyon dinamikus növekedése húzta az ágazatot 2012-ben, de a belföldi turizmus akkor még stagnált. Tavaly fennmaradt a beutazóforgalom erőteljes növekedése, ám egy nagyon erőteljes belföldi növekedés is elindult, ami elsősorban a 2011-ben debütáló Széchenyi-pihenőkártyának volt tulajdonítható. Sőt végre nemcsak a vendégforgalmi adatok nőttek, hanem a bevételek is, mintegy tíz százalékkal. Miután az új típusú kártya előnyeit az emberek megismerték, 2012-2013-ban a feltöltések száma és értéke is gyarapodott. A szállodaszövetség tanulmánya szerint minden negyedik, szállodában elköltött forintot Szép-kártyával fizettek a belföldi utazók Magyarországon. Ma már közel egymillió embernek van Szép-kártyája.

– Most mi a legfontosabb csapásiránya az MT Zrt.-nek?
– Kettéválasztanám a külföldi és a belföldi turizmust. Az utóbbi években rengeteg hiánypótló beruházás készült el EU-s, illetve hazai forrásból. Ez azért is fontos, mert nagymértékben nőtt a minőségi kínálatunk, de természetesen az is növeli a vonzerőnket, hogy ma már van három, Michelin-csillagos éttermünk Budapesten. Számtalan olyan díjat nyertek el szolgáltatók, amelyek tovább növelik az attraktivitásunkat. Ha több minőségi szolgáltatást tudunk felmutatni, ha további fejlesztések, hiánypótló beruházások készülnek el, akkor újabb célcsoportokat tudunk megszólítani. Gondolok itt Budapesten elsősorban az új kongresszusi központra. Ez egy, a szakma által húsz éve áhított létesítmény, amelynek megépítése információim szerint a kormány szándékával is megegyezik. Elkészült a Zeneakadémia, az Erkel Színház, a Vigadó és a Parlament Látogatóközpontja, s hamarosan megnyílik a Várkert Bazár, illetve grandiózus terveket látni a múzeumnegyedről. Ezek a fejlesztések mind Magyarország, Budapest kínálatát teszik még vonzóbbá. Fontos számunkra ezek határokon átnyúló kommunikálása annak érdekében, hogy Magyarországot feltegyük a nemzetközi turisztikai célpontok közé. Két dologgal nem tudunk – és véleményem szerint nem is kell – versenyezni, ezek a tengerpart és a sípályák, de ezeken kívül rengeteg olyan csoda van ebben az országban, amely turistákat vonz. Ha az említetteken túl további fejlesztések, attrakciók valósulnak meg országszerte, akkor a belföldi turizmusban is további növekedés várható.

– Az MT Zrt. is több stratégiai együttműködést kötött az évek alatt. Mennyire váltak be?
– Az a tapasztalatom, hogy ezek nagyon fontosak, mert a fő célunk ugyanaz: egyre több turista, vendég jöjjön hozzánk. Eddig kötöttünk már együttműködést a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-vel, a MÁV-val és a Hungaroringgel. Ezek a társaságok – ha a nemzetközi színteret nézzük – ugyanazt a munkát végzik, mint mi. Ennek hatékonysága azonban sokkal erőteljesebb lehet, ha közösen, összehangoltan végezzük. Akkor lesz több vendég a Hungaroringen, a fürdőinkben és a MÁV vonatain, ha együttműködünk.

– Ha a turizmus további alágazatait nézzük, így a konferencia-, fesztiválturizmus, melyik a legerősebb irány?
– Meglepő módon Budapest a nemzetközi statisztikában – a kongresszusi központ nélkül is – az elmúlt években a 12–16. helyen mozgott mint a legnépszerűbb konferencia-célállomás. Ez jól mutatja, milyen potenciál van ebben a városban, az országban, ami a szolgáltatás árának, színvonalának, kínálatának és a jó elhelyezkedésnek köszönhető. A méret szempontjából a háromszáz fős rendezvények vezetnek, mert a szolgáltatók ezt a létszámot tudják kiszolgálni. Fájó belegondolni, ha már tíz éve megépült volna a kongresszusi központ, hol lehetnénk. De így is jók az alapok, s éppen ez predesztinál minket arra, hogy a nagyobb piacra is be tudjunk lépni. Ha megépül majd a központ, és be tudunk ide törni, akkor ez az ágazat tovább szárnyalhat.

– Mennyire vonzó a fesztivál­turizmus?
– A fesztiválok nagyon fontos turisztikai motivációk, de elsősorban a belföldi utazók számára. Bár sokan mondják, hogy fesztivál-nagyhatalom vagyunk – ez így is van. A Balaton Soundra eladott bérletek ötven százalékát külföldiek vették meg. Tehát őket nem Magyarország, hanem az esemény érdekelte, amelyet itt rendeztek meg. A tavaszi fesztivállal szintén szeretnénk ezt az eredményt elérni. Ha ezt mi belföldön kommunikálnánk, attól nem lenne több vendég, ezért fontos a külpiaci promóció. Sok tovagyűrűző hatása van egy ilyen rendezvénynek. Ezekre elsősorban fiatalok jönnek, akik elmennek más programokra, romkocsmákba is. S ha ezek megtetszenek nekik, később, felnőve visszatérhetnek hozzánk.

– Térjünk át a számokra. Évek óta rekordokat dönt a turizmus. Ez minek köszönhető, és mit vár a 2014-es esztendőtől?
– Folyamatos növekedést regisztráltunk 2011-től. Ennek ellenére egyre dinamikusabb növekedés előtt állunk. Ehhez sok minden kell: a mi munkánk, a szolgáltatóké, magas minőséggel párosítva. A beutazóforgalomban további ötszázalékos növekedést várok. Egyetlen bizonytalan piac van ma, az orosz – a kialakult politikai helyzet miatt. Az utóbbi időszakban évi harmincszázalékos növekedést produkáltak az orosz beutazók. A belföldi utazást tekintve a Szép-kártya lehet a mozgatórugó: a 2012-es feltöltésekből majdnem négymilliárd forint került át a következő évre, 2013-ról több mint további harmincmilliárd forintnyi összeget hoztak át 2014-re, s az idei feltöltések is tizenöt százalékkal nőttek. Így a Szép-kártyákon jelentős összegű jövedelem található, ezért további számottevő belföldi növekedést várok. A tavalyi balatoni szezon az elmúlt húsz év legerősebb évadát hozta, az idei esős nyár viszont nem kedvező. Bár ez elsősorban a tóparti sütödéseknek rossz, ellenben a balatoni településeken mára annyi programot, attrakciót hoztak létre, hogy a turistáknak van hol eltölteniük a szabadidejüket rossz idő esetén is.

– Ön az Európai Turisztikai Bizottság alelnöke is. Hol tart az alelnökként megfogalmazott céljai elérésében?
– Kicsit hasonló helyzetben vagyunk, mint Magyarországon. Sőt úgy mondanám, hogy az egész világon nagyon nehezen ismerik el a turizmus mint iparág jelentőségét a különböző döntéshozó szervek. Ennek egyetlen oka van: a turizmusban dolgozó szolgáltatók 95 százaléka kis- és közepes, illetve családi vállalkozás. Viccesen szoktam mondani, hogy nincsenek nagy lobbierővel bíró multijaink. Európa turizmusa ugyan nő, de a piaci részesedése folyamatosan csökken. Ám még így is a nemzetközi utazásban részt vevők 52 százaléka Európába jön. A versenyképesség csökkenésének egyik oka az elöregedés, a másik pedig, hogy a fiataloknak Európa túl drága. A mi munkánk Európa promóciója távoli piacokon: például Brazília, USA, Kanada és Kína. Eddig egymillió eurónk volt erre, ami nagyon kevés. Főleg, ha azt nézzük, hogy az Amerikai Egyesült Államok – felismerve ezt a problémát – az európaiaknak vízummentességet adott, igaz, 14 dollárért ki kell tölteni egy regisztrációs lapot. Ebből az összegből nyolc dollár az USA marketingszervezetének megy, amelyet tavaly hoztak létre. Az első évben 125 millió dollárt költöttek az ország promotálására. Az Európai Turisztikai Bizottságnak – miután egymillió euróval kiegészítették – már kétmillió eurója van ugyanerre. Bízunk abban, előbb-utóbb rá tudjuk bírni a döntéshozókat arra, hogy jóval erőteljesebb marketingmunkát fejthessünk ki annak érdekében, hogy Európa turisztikai versenyképességét szárnyaló pályára tudjuk állítani.