Gazdaság

Emelkedő pályán a nettó bérek

A munka értékvesztésének hátterében több globális tényező állt

Hatékony eszközökkel sikerült itthon megállítani a nettó bérhányad 1980-as évek óta tartó csökkenését. A kedvezőtlen folyamat hátterében több tényező állt, amely a visegrádi országokban fokozottan érvényesült.

Eredményesnek bizonyul a nettó bérhányad növelésére irányuló kísérlet, amellyel a magyar kormány a válságot kezeli – derül ki a Pénzügyi Szemle szakfolyóirat legfrissebb számából, György László és Oláh Dániel tanulmányából. Kitérnek a munka értékcsökkenésének kedvezőtlen, évtizedek óta tartó folyamatára, amely az 1980-as évektől létező jelenség, annak ellenére, hogy a termelékenysége növekszik. Nem egyedül hazánkban alacsony a bérhányad, a visegrádi országok tavalyi, 52,7 százalékos átlaga jelentősen elmaradt az uniós 63,3 százaléktól. Itthon közép-európai viszonylatban a teljes gazdaságra nézve jelentős, 6,8 százalékpontos csökkenés volt 1995 és 2016 között. A tanulmány az elmúlt csaknem húsz év szakirodalma alapján a munka alkupozíciója romlásának okaként részben a munkaerők szektorváltását jelöli meg – a mezőgazdaságból sokan vándoroltak át az ipari területre, ahol alacsonyabb a bérhányad –, egy másik megközelítés pedig a technikai innováció és a globalizáció egyfajta összhangját jelöli meg, kitérve arra, hogy a technológiai beruházások egyre kevesebb összegből megvalósíthatók, és sok munkaadó emiatt a gépesítést választja. Kelet-Közép-Európára ez fokozottan igaz, mivel ezek az országok versenyeznek leginkább a fejlődő országok gyártási szektoraival az alacsony munkaköltségekben.

Hazánk válságkezelése eredményesnek bizonyul a tanulmány szerint – reálbér-növekedést célzó aktív munkaerőpiaci politikával, munkapárti adópolitikával és a bérminimum emelésével fordította meg a romló tendenciát.

A tanulmány szerint „a korábbi évtizedek nyerteseire” kivetett különadók, valamint az államadósság kamatfizetési megtakarításai hozzájárulnak a közfoglalkoztatási programok létrejöttéhez, a családi adókedvezmény emeléséhez és az egykulcsos személyi jövedelemadó eléréséhez. Utalnak arra is: az elmúlt két évben ugrott meg a foglalkoztatás is, amelyet a munkaerőpiaci adatok is jól mutatnak.