Gazdaság

Emelkedő lakossági megtakarítások

Nagyon óvatosak A magyarok a pénzkezelésben európai összehasonlításban is

Folyamatosan emelkednek a lakosság pénzügyi megtakarításai, valamint a befektetési alapokban elhelyezett vagyona. Mind többen keresik a nagyobb hozamot ígérő, kockázatosabb eszközöket is. A hazai megtakarítók viszont óvatosan kezelik a pénzüket.

Egyre nagyobb gyarapodás jellemezte a lakossági megtakarításokat az elmúlt két évben: 2012 óta mintegy 15 százalékkal, csaknem ötezermilliárd forinttal nőtt a magyarok pénzügyi vagyona. A növekedés gyakorlatilag valamennyi pénzügyi eszközben érzékelhető volt, de az egyik leglátványosabb változást – két év alatt mintegy hetvenszázalékos növekedést – a befektetési jegyek állománya mutatta – derül ki a CIG Pannónia elemzéséből. Továbbra is jelentős a készpénz- és a betétállomány, amelyben a vagyonának 28 százalékát tartja a lakosság. Ezeknek a rövid távú, a megtakarítások kamatoztatására nem vagy csak korlátozottan alkalmas eszközöknek az aránya európai összehasonlításban egyáltalán nem számít kimagaslónak, és alapvetően megfelel az európai átlagnak.

Jelentős személetbeli különbségekről árulkodik viszont a befektetési alapok állománya. Magyarországon a legkedveltebbek a pénzpiaci alapok, amelyek 49 százalékkal részesednek az alapokban elhelyezett vagyonból. Bár a múlt évben jelentősen veszítettek súlyukból a 2013. év végi hatvan százalékhoz képest, az európai országok közül még most is csak Horvátországban számítanak népszerűbbnek a pénzpiaci alapok.

Az átrendeződés fő „nyertesei” a második legkedveltebb típusnak számító kötvényalapok, amelyekben a befektetési alapok összállományának 42 százalékát kezelik. Nem változott érdemben ez idő alatt a részvénypiaci alapok népszerűsége, amelyek ötszázalékos részesedése – Románia után – Magyarországon a legalacsonyabb a kontinensen, és messze elmarad a 37 százalékos európai átlagtól. A vegyes alapokban kezelt vagyon aránya egy év alatt egyről három százalékra nőtt.

Az alacsony kockázatú, ugyanakkor alacsony hozamú alapok jelentős súlya jól mutatja, hogy a magyar megtakarítók európai összehasonlításban is rendkívül óvatosak. Az alapvetően rövid távú célokhoz igazodó eszközökkel jelentős hozamlehetőségtől esnek el a hosszabb távú megtakarítások, például a nyugdíjcélú befektetések esetén. Jelentős eredmény ugyanakkor, hogy az alacsony kamatkörnyezet miatt az elmúlt években sokan fordultak a befektetési jegyek irányába, sőt a magasabb hozam érdekében a befektetéseiket diverzifikálva egyre többen választanak nagyobb hozamú alapokat.