Gazdaság

Eltérő nézetek a szabad vasárnapról

A Munkástanácsok Szövetsége szerint nem kell elbocsátásokra számítani, mivel a gazdaság nem „bosszúálló alapokon” működik

Még az idén dönthet az Országgyűlés a boltok vasárnapi zárva tartásáról. A munkavállalók örülnének, ha a hét utolsó napját a családjukkal tölthetnék, a multik elbocsátással rémisztgetik a dolgozókat, a szakmai szervezetek pedig vegyes véleménnyel vannak az intézkedésről. A javaslat szerint az üzleteket csak a tulajdonos vagy annak családtagja nyithatja ki vasárnap – hasonlóan az ünnepnapokhoz. A kezdeményezés célja, hogy a kereskedelmi dolgozókat ne zsigereljék ki a munkaadók.

nyitvatartas
Kisboltok: most is csak hétfőtől péntekig és szombaton (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Egyszerű riogatásnak nevezte a vasárnapi zárva tartás következtében várható elbocsátásokat a Munkástanácsok Szövetségének elnöke. Palkovics Imre lapunk kérdésére rámutatott: a KSH adatai alapján folyamatosan bővül a kereskedelmi ágazat, és ezt a volument kevesebb munkavállalóval nem lehet tartani. Ezt az áruházláncok is látják, a gazdaság pedig nem „bosszúálló” alapokon működik.

Emlékeztetett, itthon csak tíz-tizenöt éve jellemző, hogy az üzletek vasárnap is kinyitnak, egyébként több száz éves történelmi hagyomány, hogy a hét utolsó napja szünnap. A nagy üzletláncok többsége kihasználja a dolgozókat, mivel rendkívül alacsony bérért foglalkoztatják őket, a tapasztalatok azt mutatják, hogy sok esetben nem fizetik ki a túlórapénzt, emellett a munkavállalók kiszolgáltatottsága is magas az ágazatban. Ezzel a kiszolgáltatottsággal élnek vissza a munkaadók, amikor az elbocsátásokkal fenyegetőznek – mutatott rá Palkovics. Hozzátette: több mint hetvenezer női munkavállaló dolgozik a kereskedelemben, akik a vasárnapi munka mellett nem tudják a családjukkal tölteni a hét utolsó napját, emellett a dolgozók nagy része ezért nem kap sem szabadnapot sem pluszpénzt. Hozzátette: egész Európában napirenden van az üzletek vasárnapi zárva tartása, több országban már meg is valósították a kezdeményezést.

A legutóbb benyújtott módosításokról a napokban, a törvény elfogadásáról pedig még az idén dönthet az Országgyűlés. A tervezet szerint csak a kétszáz négyzetméternél kisebb alapterületű üzletek nyithatnának ki vasárnap, de azok is csak akkor, ha a tulajdonos vagy annak családtagja „áll a pult mögött”. Jelenleg így tarthatnak nyitva ünnepnapokon a kisboltok. A trafikokra is vonatkozna a zárva tartás, azonban a benzinkutak, termelői piacok, gyógyszertárak továbbra is nyitva lehetnének.

A tervezetet ellenző szakmai szervezetek és az ellenzék is többször elmondta, ez a döntés a külföldi érdekeltségű multikat lehetetlenítené el. A magyar üzletláncok – a CBA, a Coop és a Reál – közös közleményükben korábban rámutattak: a szabályozás nem hozza kedvezőbb helyzetbe egyik érintett hálózatot sem, az üzleteik túlnyomó többségének be kell majd zárnia a törvény elfogadása esetén, hiszen a franchise partnereiknek csak néhány százaléka működik családi vállalkozás keretén belül, amelyek esetlegesen alkalmazottak bevonása nélkül tudnák biztosítani a vasárnapi működést.
A kereskedelmi dolgozók nagy része támogatja a tervezetet.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség viszont ellenzi a szabad vasárnapot. Vámos György, a szövetség főtitkára lapunknak elmondta, elbocsátásokra is számítanak, a legnagyobb mértékben a nem élelmiszerkereskedelmi üzletekben. Szerinte megnőhet a részmunkaidős dolgozók száma, bevételkieséssel is számol a szektor, s azzal is, hogy péntekenként és szombatonként megnőhet a vásárlók száma, ami hosszabb sorokat eredményezhet a pénztáraknál.


Fel kell készíteni a társadalmat is
„Nemes az elképzelés”
ivan-laszlo
Iván László pszichiáter, neurológusprofesszor

– Ön szerint hogyan hatna a családok életére a vasárnapi zárva tartás?

– Nemes és támogatandó elképzelés, hogy a vasárnapokat a családok együtt töltsék a vásárlás helyett, ugyanakkor látni kell azt is, hogy sok családnál a „plázázás” már szokásos hét végi programmá vált. Úgy gondolom, a hozzám hasonló, vallásos emberek a boltok nyitva tartásától függetlenül megtalálják az időt és a lehetőséget arra, hogy ápolják a családi életüket és a hitüket. De véleményem szerint pusztán egy ilyen törvény érvénybe lépése miatt nem maradnak majd együtt a családok.

– Becslések szerint hetvennégyezer nő dolgozik Magyarországon vasárnaponként a kereskedelemben. Ön szerint segítség lenne számukra, ha otthon maradhatnának ezen a napon?

– A magyar asszonyok számára nyilvánvalóan sokat jelent, hogy vasárnap magasabb bért kapnak a munkájukért. Bizonyára a családjukkal töltik majd a felszabaduló idejüket.

– Hogyan változna meg a hét végi bevásárlás időpontja?

– Úgy gondolom, sokan nem is feltétlenül a hét végén végzik el a heti bevásárlást, sokkal inkább akkor, amikor az idejük engedi. A mai, rugalmas világban az emberek könnyebben alakíthatják ki az életritmusukat, mint korábban. Megtalálják az időt arra, amire szeretnék, legyen az kirándulás, családlátogatás, bevásárlás vagy éppen mise.

– Hogyan lehetne erősíteni a társadalomban a család szerepét?

– A magyar társadalom egyelőre nem készült fel arra, amit a Kereszténydemokrata Néppárt vizionál, azaz hogy az emberek vasárnap templomba járjanak, mert a kényszerített ateizmus és a diktatúra évei megtették káros hatásukat. Ugyan a hit nem egyenlő a szokásrenddel, mégis úgy gondolom, a hitközösségeknek olyan programokat kellene nyújtaniuk, hogy az emberek vágyjanak a templomba járásra.  


Az ügyfélszolgálatok eddig sem nyitottak ki

A lakossági víz-, gáz-, távhő- és áramszolgáltatásban nem okozhat fennakadást a vasárnapi zárva tartás. A szolgáltatók személyesen felkereshető ügyfélszolgálatai Budapesten egyébként is csak hétköznapokon tartanak nyitva, vidéken pedig nem ritka, hogy hetente csak két-három hétköznapon kereshetők fel. Bár a piacok túlnyomó többsége nem tart nyitva vasárnap, az új rendelkezés érintheti Budapesten például a Lehel téri és az Ecseri piacot, vagy a Fehérvári úti piac virágsorát, amelyek a hét utolsó napján rövidített nyitvatartási idővel üzemelnek. A nagybani piac jelenleg szintén nyitva tart vasárnaponként.



Röviden


• A kormány még az idén dönthet a vasárnapi zárva tartástól, az erről szóló törvény jövő március 15-től lépne hatályba.

• Az adventi időszakban nem kellene bezárni a boltoknak, ha a parlament elfogadja az erről szóló módosítást, azonban a dolgozókat kompenzálni kell.

• Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke korábban felvetette, ha elfogadják a törvényt, akkor népszavazást kezdeményeznek a kérdésben.

• A nagy üzletláncok elbocsátásokkal fenyegetőznek, miközben a statisztikák azt mutatják, hogy létszámhiány van a kereskedelemben. A szektor bevételei nőnek.

• Az állam sem számol kevesebb költségvetési bevétellel, csupán a vásárlási szokások alakulnak át, érdeksérelem senkit sem ér.

• Szintén bezárnak az üzletek – többek közt a hazánkban is jelen lévő láncok – a hét utolsó napján Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Franciaországban is.

• Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára rámutatott: van olyan erős a magyar gazdaság, hogy az emberi, munkavállalói szempontokat lehessen előtérbe helyezni.

• A kormány és a szakma közötti egyeztetések folyamatosak, azonban a kereskedelmi képviselők többsége ellenzi a javaslatot.

• Az MSZP nem támogatja a szabad vasárnapot, de dupla bért adna a dolgozóknak. A párt szerint szociális válságot okozna a döntés.

• A Jobbik már áprilisban kezdeményezte, hogy a munkavállalóknak vasárnap ne kelljen dolgozni.

• A Demokratikus Koalíció szerint a kormány a széles körű társadalmi párbeszéd hiánya mellett dönt, habár nem „ördögtől való dolog” a kezdeményezés.