Eltér az elemzők véleménye a monetáris politika további irányairól

A monetáris testület, az elemzői várakozásoknak megfelelően, kedden nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén, és a kamatfolyosón sem.

Közöték, a laza monetáris kondíciók hosszabb távú tartására vonatkozó iránymutatás nem változott, bár a piac által árazott hozamgörbe felfelé mozdult el.

A testület kiemelte: az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat erősen ingadozott, a dollár érdemben felértékelődött, az Egyesült Államok hosszú hozamai emelkedtek. Ennek hatására romlott a feltörekvő piaci kockázatvállalási hajlandóság, ami hatással volt a kelet-közép-európai régió piaci folyamataira is - tették hozzá. A változékony pénzügyi piaci környezetben a magyar gazdaságot továbbra is stabil fundamentumok jellemzik, a külső adósság jelentősen csökkent, a finanszírozási képesség továbbra is magas - közölték.

A monetáris tanács ismét megerősítette, hogy az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A grémium szerint az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható.

Rögzítették: a tényleges kiszorítás mennyiségének olyan mértékűnek kell lennie, amely biztosítja a kialakult laza monetáris kondíciók tartós fenntartását. A testület márciusban a második negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg. A közleményből kiderül, a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját az MNB fenntartotta, a finomhangoló forintlikviditást nyújtó devizaswap-állományát pedig növelte.

Annak érdekében, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének nemcsak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek, a jegybank mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen, folyamatosan és hosszú ideig kívánja működtetni - szögezte le az MNB.

A monetáris tanács sikeresnek ítéli továbbra is a jelzáloglevél-vásárlási programot, amelynek keretében május közepéig az MNB 150 milliárd forintot meghaladó mértékben vásárolt jelzálogleveleket. A jegybank a bérek oldaláról érdemi inflációs hatást továbbra sem azonosított.

A fogyasztóiár-index a következő hónapokban is a toleranciasáv alsó felében alakulhat - állapították meg, utalva arra, hogy középtávon az élénk belső kereslet és a bérköltségek emelkedése a maginfláció emelkedésének irányába hatnak.

Az MNB szerint az árszínvonal emelkedését a mérsékelt külső infláció és a historikusan alacsony szinten stabilizálódó inflációs várakozások mellett a fokozatos munkáltatóijárulék-mérséklések, illetve az idei áfakulcs-csökkentések is lassítják. Az MNB újra leszögezte: a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének, de a jegybank és a kormány programjai is nagyban hozzájárulnak a növekedéshez.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy ítélte meg: mivel a jegybank legutóbbi előrejelzése szerint 2019 közepétől tartósan elérhető a 3 százalékos inflációs cél, ezért a monetáris tanács megítélése szerint a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. Kiemelte: így a monetáris kondíciók szigorítására nem számítanak a jövő év közepéig, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 közepéig változatlan maradhat.

Rámutatott: az MNB-nek egyelőre nem adhat okot aggodalomra a feltehetően átmeneti forintgyengülés. A forint gyengülése, párhuzamosan az olajárak emelkedésével, támogathatja a jegybankot az inflációs cél elérésében - fejtette ki.

Suppan Gergely jelezte: a tartósan laza magyarországi monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja, noha a gyenge inflációs nyomás miatt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lassú ütemben folytathatja a kamatemeléseket, miközben az idén szeptemberig folytatódik az EKB eszközvásárlási programja is havi 30 milliárd euró összeggel. Rámutatott: kamatemelésre 2019 második feléig nem lehet számítani.

Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője a kamatdöntés után küldött kommentárjában kiemelte: ha tartóssá válik a kockázatkerülés a nemzetközi piacokon, akkor a jelenleginél szigorúbb irányba tehet lépéseket a jegybank.

Jelezte: a forint gyengülése nem meglepő, mert a nemzetközi piacokon a dollár erősödött, részben az amerikai kamatemelési várakozások miatt. Az argentin és a török gazdaság problémái miatt felerősödtek a félelmek, ezért a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint piacán is az eladók kerültek többségbe. A kockázatkerülés a magyar állampapír-piaci hozamokon is látszik: a kötvények másodpiaci hozama május eleje óta 50-60 bázisponttal nőtt - fűzte hozzá. Németh Dávid közölte: hétfőn megközelítette az euró árfolyama a 320 forintos szintet, ebben szerepe volt annak is, hogy a magyar bankközi piac az ünnep miatt zárva volt, így alacsony likviditás mellett könnyű volt elmozdítani az árfolyamot.

Németh Dávid úgy vélte, bár a mostani forintgyengülésnek nemzetközi okai vannak, figyelembe kell venni, hogy a forintnak ma már gyengébbek azok a támaszai - így például a folyó fizetési mérlegben felhalmozódó többlet mérséklődik, miközben az infláció gyorsul -, amelyek a korábbi években stabilan tartották vagy az erősödés irányába terelték az árfolyamot.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője rámutatott: az elmúlt hetekben intenzív tőkekiáramlás indult meg a feltörekvő piacokról az Egyesült Államok felé, Argentínában és Törökországban súlyosabb a helyzet, de a kevésbé sérülékeny országok devizái is jelentős mértékben gyengültek, a lengyel zloty, a dél-afrikai rand, és természetesen a forint is. A folyamat jól látható a magyar állampapír-piaci hozamok alakulásán is, a 10 éves lejáratra szóló magyar hozam 3 százalék fölé emelkedett.

Közölte: az MNB továbbra is 2019 közepére várja az inflációs célszint fenntartható elérését, véleményük szerint az olajárfolyam emelkedése, illetve a forint gyengülése felfelé mutató kockázatot jelenthet az inflációs pályára nézve. Ha a forintgyengülés folytatódik, hosszabb távon könnyedén átírhatja az infláció alakulását - fűzte hozzá.

Elmondta, az euró forintárfolyama meghatározó szinteket ért el, kiemelt jelentőségű a 318-as ellenállási szint, amennyiben szignifikánsan áttörné, további forintgyengülés jöhet. Abban biztosak lehetünk, hogy a volatilitás továbbra is magas lesz - jelezte Varga Zoltán.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary Zrt. makrogazdasági elemzője úgy vélte: a monetáris tanács keddi közleménye "igen erősen" fejezte ki az MNB elkötelezettségét a laza monetáris politika fenntartásának irányába, ennek megfelelően nem változtatnak alap-előrejelzésükön, amely szerint a bankközi kamatok még 2019 folyamán is alacsonyan maradnak. Rámutatott: a laza monetáris politika folytatására lehetőséget nyújt, hogy az Európai Központi Bank monetáris politikája vélhetően még egy jó ideig támogató marad. Ha azonban a nemzetközi környezet változékonysága fennmarad, s a kockázati prémiumok tartósan magasabb szinten stabilizálódnak, a forint árfolyama jóval hullámzóbbá válhat - mondta Nyeste Orsolya.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője közölte: amennyiben a most tapasztalt piaci mozgások visszarendeződését, a volatilitás csökkenését tapasztalják a következő hetekben, úgy továbbra is az alapkamat, az egynapos betéti kamat változatlanságára lehet számítani belátható időn belül. A belföldi fundamentumokat és a külső környezetet is figyelembe véve, a laza monetáris kondíciók normalizálása legkorábban 2019-ben kezdődhet, de a kilátások felülvizsgálatát eredményezheti az EKB várt iránymutatása a szeptembert követő monetáris politikáról - elemezte a szakértő.

gtb gry