Előzetes tájékoztatással a befektetők védelmében

A biztosítási szektorban az idei legfontosabb változás, hogy az euró­pai pénzügyi szolgáltatók az év elejétől alkalmazzák az egységes szerkezetű Kiemelt Információkat tartalmazó Dokumentumot, a KID-et a becsomagolt lakossági befektetési termékre – közölte lapunkkal Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kommuniká­ciós vezetője. E dokumentum alkalmazását európai uniós szabályozás teszi kötelezővé minden olyan termék esetében, ahol a fogyasztó nem közvetlenül vásárolja meg a befektetési eszközt, hanem azt a pénzügyi szolgáltató becsomagolja egy termékbe. A kommunikációs vezető kiemelte, ilyenkor a hozam a mögöttes, becsomagolt befektetési eszközöktől függ, ezért különösen fontos, hogy a fogyasztó megértse a mögöttes eszközben foglalt kockázatokat és költségeket. Tipikusan ilyen becsomagolt termékek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások és a befektetési jegyek. Az európai jogszabály viszont ebbe a kategóriá­ba sorolja a klasszikus életbiztosítási termékeket is, ahol a biztosító a szerződéskötéskor meghatározza a lejáratkor garantált kifizetést.

A KID azzal a céllal készül, hogy egyszerű és áttekinthető tájékoztatást nyújtson ezekről a befektetési termékekről. Ezt a dokumentumot még az értékesítési szakaszban, a szerződéskötés előtt kell átadni, a fogyasztó döntéshozatalát segítve azzal, hogy rövid és áttekinthető módon mutatja be a termék legfontosabb tulajdonságait. A KID áttekinthetően és közérthetően módot ad a különböző termékek összehasonlítására is.

Lambert Gábor hangsúlyozta, a KID tehát a szerződéskötés előtti tájékoztatás, nem a konkrét szerződés adatait tartalmazza, viszont segíti a befektetési döntést meghozatalát. Felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy egyelőre nem lehet minden ilyen terméket összehasonlítani a KID segítségével, mivel a befektetési alapkezelő szektor 2020-ig még a korábban rendszeresített KIID dokumentumot (Kiemelt Befektetői Információk) alkalmazza. A fogyasztók az alapkezelők termékeivel leggyakrabban a befektetési jegyeknél találkoznak. Fontos különbség, hogy a KIID a befektetési eszköz múltbeli teljesítményét mutatja be, míg a KID a jövőbeli feltételezett teljesítmény-forgatókönyveket vázolja.

Azonos struktúra, áttekinthető példák

Az egységesen alkalmazandó szerkezet azt jelenti, hogy minden terméknél ugyanolyan struktúrában mutatják be a szolgáltatók a kockázatot, a teljesítmény-forgatókönyveket és a költségeket. Szintén az összehasonlíthatóságot célozza, hogy minden terméknél ugyanakkora befektetési összeget vesznek figyelembe: egyszeri díjas szerződések esetében ez hárommillió, rendszeres díjas szerződések esetében pedig évi háromszázezer forint. Euró esetében háromszáz forintos váltószámmal/árfolyammal számolnak. A hazai biztosítók az összehasonlíthatóságot segítik azzal is, hogy a javasolt tartási idő is egységes. Rendszeres díjas szerződéseknél ez húsz, egyszerinél pedig tíz év.