Gazdaság

Elöregedéshez alkalmazkodó nyugdíjrendszer

A legtöbb OECD-tagországban reformintézkedéseket hoznak azért, hogy a nyugdíjrendszerek jobban alkalmazkodjanak az elöregedő lakossághoz - derült ki a legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2014-es nyugdíjkörkép elnevezésű kiadványából.

A várható életkor megnövekedésével és a második világháború utáni baby-boom generáció nyugdíjazásával egyre romlik az aktív dolgozók és a nyugdíjasok közötti arány. Most egy nyugdíjasra négy dolgozó jut, a következő húsz évben azonban mindössze egy vagy két aktív dolgozónak kell eltartania egy nyugdíjast. Izland kivételével minden OECD-tagországban elkezdték a nyugdíjrendszer átalakítását. Finnországban a nagyobb összegű, évi negyvenötezer euró (13,7 millió forint) feletti nyugdíjakra hat százalékkal magasabb adókulcsot vetnek ki. Portugáliában lejjebb vitték a nyugdíjak adókötelezettségének alsó határát, és megnövelték a legmagasabb jövedelmek adókulcsát. Franciaországban pedig 0,3 százalékponttal 2017-ig megemelték a munkáltatók és alkalmazottak által fizetendő járulék mértékét. A legvitatottabb pont a nyugdíjkorhatár emelése. Lengyelországban a férfiaknak hatvanhét év lesz a nyugdíjkorhatár 2020-tól, míg a nőknél 2040-től lép érvénybe az emelés. A kanadaiaknak 2029-től lesz hatvanhét év a korhatár. A minimális járulékfizetési időszak Franciaországban 41,5 évre nőtt, 2030-ra ez negyvenhárom év lesz, de Luxemburg is megnöveli a harminchárom évet előíró járulékfizetési periódust negyven évre a következő évtizedekben.