Gazdaság
Előnyös a közös agrárpolitika
Mégsem csökkentené jelentősen Brüsszel az európai uniós támogatásokat a térség államai, így Magyarország és Lengyelország számára a következő költségvetési időszakban

Ma kiderülhet, hogy milyen irányba indul el idén az európai uniós közös agrárpolitika, azaz a KAP. Közzéteszi ugyanis az Európai Bizottság a következő hét év költségvetésének tervezetét, amely tartalmazza az agrárpolitikára fordítható keret nagyságát is. Ennek apropóján a közelmúltban szakmai tanácskozást szervezett mások mellett az Agrárgazdasági Kutató Intézet, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amelyről az utóbbi összefoglaló közleményt adott ki. Horváth Anikó Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium agrárközgazdasági főosztályának főosztályvezető-helyettese megfogalmazta, jelenlegi ismeretek szerint három lehetséges kimenetel lehet: a KAP jelenlegi forrásai változatlan szinten maradnak, tizenöt vagy harminc százalékkal csökkennek. A számok azt mutatják, hogy Magyarország eddig csak nyert a közös agrárpolitikával: 2014 és 2020 között a hazánknak jutó összes uniós forráson belül a KAP részaránya 36,8 százalék (2011-es árakon), illetve ezen időszak alatt erre a célra összesen 12,36 milliárd euró közösségi forrás állt rendelkezésre. Magyarország részaránya a KAP jelenlegi költségvetésében 3,19 százalék, míg a hazai mezőgazdaság kibocsátása mindössze 1,9 százaléka az EU-28 kibocsátásának. Mint mondta, május 2-a után a következő fontos dátum 2018. június 1. lesz, ekkor válnak ugyanis nyilvánossá a következő uniós agrárkoncepció új alaprendelet-tervezetei, amelyek már a büdzséhez igazított konkrét, tervezett változtatásokat is tartalmazzák.
A NAK-alelnöke, Kis Miklós Zsolt szerint Magyarországnak három fő érdeke van: a legkevesebb változtatás legyen, megmaradjanak a jövedelemtípusú támogatások, valamint maradjanak a versenyképesség növelését segítő – technológiai fejlesztési, innovációs célú –, vissza nem térítendő forrásokat tartalmazó pályázatok. Ugyanakkor minden egyes tagállamnak más és más a prioritása: például Magyarország ragaszkodik a termeléshez kötött támogatások fenntartásához, viszont ezt piactorzító hatása miatt más ország ellenzi, míg Csehország kiáll a nagygazdaságok támogatása mellett, ellenben hazánk nem.
Papp Gergely a NAK szakmai főigazgató-helyettese hozzátette, mivel a mezőgazdasági tevékenység folyamatosan változik, a közös agrárpolitika ezt kénytelen lekövetni. A szakember úgy látja, hogy a reform visszafogottabb lesz a vártnál, ám ez esetben nem is lesz hosszú életű, és a 2019-ben felálló új Európai Bizottság – hasonlóan a KAP 2008-as időközi módosításához – formálhatja majd át.
Ide tartozik, hogy a közép-európai térségnek folyósítandó kohéziós alapot mégsem csökkentik jelentősen az új, 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésben – értesült tegnap több lengyel sajtóforrás, ezt megerősítette Konrad Szymanski, az EU-ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes is. A lengyel közszolgálati rádió arról számolt be: a brüsszeli testület letett a kohéziós, valamint a KAP-ra szánt alapok jelentős csökkentéséről. A kohéziós alapokat a javaslat szerint végül tíz százalékkal, a mezőgazdasági támogatásokat öt százalékkal csökkentik. A kevésbé fejlett régiók felzárkóztatására így 392 milliárd eurót, a mezőgazdaságra 336 milliárd eurót szánnának a hétéves ciklusban.