Elmeszelte az Alkotmánybíróság a Quaestor-törvényt

Az Ab szerint a törvény diszkriminatívan határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, a kárrendezésbe bevont befektetési szolgáltatók esetében pedig aránytalan a tulajdonkorlátozás és a felkészülési idő sem elegendő.

Az Alkotmánybíróság szerint  törvény a diszkrimináció tilalmába ütköző hátrányos megkülönböztetést valósít meg azzal, hogy nevesítve kizárólag csak a Quaestor károsultjaira vonatkozik.

Az Ab a befektetési szolgáltatók indítványaival kapcsolatban azt is kimondta: bár jelen ügyben lehet szó közérdekből történő tulajdonkorlátozásról, de az a vizsgált szabályozási formában nem arányos, és ezért az alaptörvénybe ütköző. Több brókercég és bank is azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert igazságtalannak találták, hogy az ő kontójukra akarja a kormány a csődbe ment brókercég károsultjainak kártalanítását végrehajtani.

A határozat ugyanakkor megállapítja: a megsemmisítés nem jelenti azt, hogy a kárrendezés önmagában alaptörvény-ellenes lenne, a jogalkotónak van lehetősége alkotmányos szempontoknak megfelelő szabályozást alkotni a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének körültekintő mérlegelésével.

A többségi határozathoz az Ab 14 tagja közül 6 írt különvéleményt.

A március elején kipattant ügynek mintegy 32 ezer károsultja van. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben nyomozás is indult, melynek során március végén három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét letartóztatták. A Befektetővédelmi Alapból (BEVA) 88 milliárd forintot már kifizettek a Quaestor 31 ezer ügyfelének, a hatmillió forint alatti befektetésekre.

A Quaesor-kötvényesek régóta várták az Ab döntését, mivel a Quaestor-alap eddig arra hivatkozva nem teljesítette a kártalanítás rá eső, 6 millió forint fölötti befektetésekre vonatkozó részét, mert a jogi bizonytalanságok miatt ehhez sem a jegybanktól, sem piaci szereplőktől nem jutott forrásokhoz. Az Ab határozata alapján mintegy félezer károsultak egyelőre nem kaphatja meg meg a 6 milliótól 30 millió forintig terjedő kártalanítási összeget, 100 milliárd forint összértékben.

A vs.hu már az előző este beszámolt az Alkotmánybíróság várható döntéséről és abban azt írták, hogy a kormány már a kifogásokat figyelembe vevő, új törvényt készít. 

A mintegy 50 károsult részvételével megtartott demonstráción Himmer Éva aktivista hangsúlyozta: 104 napja, vagyis augusztus 6-án lejárt a törvény által a károsultak kifizetésére megszabott határidő. Ennek ellenére a követelésük csupán egyharmadát, mintegy 86 milliárd forintot kapott vissza 32 ezer károsult. A kormány folyamatosan arra hivatkozott, hogy az Alkotmánybíróság döntésére várnak a kártalanítással, ám ennek nincs halasztó hatálya a törvény végrehajtására - tette hozzá. Most végleg kiderült - folytatta -, hogy mindez "sunyi taktikázás" volt, egy politikai kör segítette a példátlan csalást, hiszen az "kormányzati összefonódás nélkül elképzelhetetlen lett volna". A dönést pedig úgy értékelte, hogy az Alkotmánybíróság erkölcsileg megsemmisült.  

Bankszövetség: jó irányba mutat az Alkotmánybíróság döntése

A Magyar Bankszövetség előremutatónak tartja az Alkotmánybíróság döntését, különösen azért, mert az "átlagon felüli hozamokra vadászó" befektetők kárpótlását nem lehet direkt vagy indirekt módon a társadalommal megfizettetni - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára az MTI-nek.  A főtitkár kiemelte: a hozamvadászat tudatos tevékenység, melynek elválaszthatatlan része a kockázat, a pénzügyi felelősség természetes követelménye az, hogy a kockázatos döntésekért az azokat meghozók viseljék a következményeket, ne pedig a döntésben semmiféle szereppel nem bíró emberek, szervezetek.

Kovács Levente hangsúlyozta: a magyar bankszektor szabályozotton és tisztességes módon működik, így a bankszektornak semmilyen felelőssége sem lehet a bankszektoron kívül működő brókercégek és vezetőik tevékenységével kapcsolatban. 

A Fidesz tiszteletben tartja az Ab döntését, és tanulmányozzák a következő lépések előtt - közölte a Fidesz-frakció szóvivője. Halász János elmondta: a bankok akasztották meg a kártalanítási folyamatot azzal, hogy az Ab-hez fordultak, és el is érték céljukat. Az Ab döntése korántsem adott mindenben igazat a pénzintézeteknek, és kérdés, hogy egyáltalán bármilyen kamatot ki lehet-e fizetni a kártalanítás folyamán, tette hozzá.

"A törvény másról sem szólt, mint hogy a Fidesz megpróbálta mosni a kezeit, holott vastagon érintett volt a botrányban" - értékelt az LMP társelnöke. Pártja álláspontját ismertetve leszögezte: a károsultaknak meg kell kapniuk azt a pénzt, amit elvesztettek - mondta Szél Bernadett sajtótájékoztatóján. Párjta olyan parlamenti vizsgálóbizottság felállítását tartják szükségesnek, amely az összes, Quaestor-ügyhoz  hasonló botrányt kivizsgálna, hogy olyan szabályokat kezdeményezhessen, amelyek a jövőben megakadályoznák a hasonló visszásságokat.

Az MSZP elvárja, hogy a kormány minél hamarabb rendezze ne csak a Quaestor-, hanem a Buda-Cash és Hungária Zrt. károsultjainak helyzetét is úgy, hogy befejezi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mentegetését - mondta Tóbiás József, az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője.  A Fidesznek világossá kell tennie, hogy hol áll, továbbra is mentegetni kívánja a jegybankot, amelynek felelőssége van a károsultakért - hangoztatta. Szerinte a törvénynek ki kell mondania, az MNB vállalja a közjogi és a pénzügyi felelősséget a kárrendezésért.

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint miután aQuaestor vagyontárgyait begyűjtik, a fennmaradó összeget a Magyar Nemzeti Banknak kell kifizetnie a károsultaknak, méghozzá a jegybank "illegitim módon létrehozott" alapítványainak terhére. 

A Magyar Liberális Párt üdvözölte a döntés. Közleményükben kiemelték: "a Quaestor-bűncselekményért" nem a vétleneknek, hanem a felelősöknek kell megfizetniük. Fodor Gábor, az MLP elnöke volt az egyike annak az öt képviselőnek, aki már korábban is jelezte alkotmányos aggályait és nem szavazta meg a károsultak kárpótlásáról szóló törvényt.