Gazdaság

Elismerték Magyarország sikerét

Varga Mihályt választotta az év pénzügyminiszterének a kelet-közép-európai régióban az Emerging Markets, a Euromoney lapja

Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert választotta az idén az év pénzügyminiszterének a kelet-közép-európai régióban a Euromoney című szaklap Emerging Markets kiadványa.

Varga 20151012
Varga Mihály: Úgy tekintek e díjra, mint amelyet együtt érdemeltem ki a magyar emberekkel (Fotó: MTI - Nemzetgazdasági Minisztérium)

Átadták Az év pénzügyminisztere Közép- és Kelet-Európában díjat Limában – közölte tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Euromoney című szaklap Emerging Markets kiadványa Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek ítélte az elsőséget. Az újság évről évre közgazdászok, elemzők, bankárok véleményét összesítve dönt a világ legjobb pénzügyminisztereiről és jegybankelnökeiről. A díjat öt régió – a felzárkózó európai országok, Kelet-Közép- Európa; Közel-Kelet és Észak-Afrika; Szubszaharai Afrika; az amerikai kontinens, valamint Ázsia – pénzügyi vezetői kaphatják meg.

A díj odaítélésének indokai közül a lap online kiadása kiemelte a magyar kormány tökéletes időzítését a jelzálogalapú devizahitelek piaci árfolyamon való forintosításakor, különösen a svájci jegybank januári döntésével összefüggésben, amikor hirtelen jelentősen megemelkedett a frank árfolyama. Varga Mihály érdemének is tartják azt, hogy Magyarországnak sikerült 2013-ban, a határidő előtt visszafizetnie az adósságát a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).

Ezenkívül a lap szerint számos intézkedéssel sikerült csökkenteni a magyar gazdaság külső sebezhetőségét, csökkenőben van az államadósság bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya, miközben a költségvetési hiány az utóbbi három évben három százalék alatti. Elismeréssel szóltak arról is, hogy a külföldiek által birtokolt állampapír-állomány három év alatt negyvenről harminc százalékra csökkent, amely hozzájárult az ország kitettségének mérsékléséhez, ami különösen a várható amerikai alapkamat-emelés tükrében fontos. Az IMF, a tavalyi 3,6 százalékos GDP-növekedés után, a várható lassulás ellenére is két százalék körüli bővülést vár jövőre. Mindez éles ellentétben áll az ország 2008 utáni helyzetével – írják.

A lap kiemeli az online pénztárgépek jelentős, valamint az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) áfabevétel-növelő hatását. Hozzáteszi, hogy az adóelkerülés és a feketegazdaság továbbra is probléma Magyarországon, azonban a fenti lépések eredményesnek bizonyultak.

Elértük – ami néhány évvel ezelőtt még szinte lehetetlennek látszott –, hogy a magyar gazdaság jó teljesítményéről egyezik a véleménye a magyar kormánynak, az Európai Bizottságnak, az IMF-nek, az OECD-nek, valamint a nagy nemzetközi intézményeknek és a piaci elemzőknek is – írta közleményében Varga Mihály. A miniszter utalt rá: a magyar gazdaság növekedési üteme 2014-ben elérte a 3,6 százalékot, és minden reményünk megvan arra, hogy az Európai Unió átlagát meghaladó lendületet továbbra is tartani tudjuk. A tárcavezető fontos eredménynek nevezte, hogy mára olyan szintre emelkedett a munkában állók létszáma, amelyre 1990 óta nem volt példa. Az MTI-nek azt mondta: „sokat emlegetjük a londoni elemzőket – ezúttal a londoni elemzők elismerték azt a teljesítményt, amit a magyar gazdaság az elmúlt öt évben fel tudott mutatni”. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy míg az IMF a találkozóra kiadott értékelésében a legtöbb ország növekedési kilátásain rontott, Magyarország azon kevés országok között volt, amelyek esetében felfelé korrigálták az idén és jövőre várható növekedési mutatókat.


Működnek a reformok: egy lépés előre

Varga Mihály nemzetközi elismerése is mutatja: a magyar reformok működnek, a magyar gazdaságpolitika sikeres. A magyar emberek erőfeszítéseinek köszönhetően lehet egyszerre gazdasági növekedést elérni, új munkahelyeket teremteni és közben csökkenteni az államadósságot – reagált a miniszter elismerésére a Fidesz-frakció. Közölték, „jó utat választottunk akkor, amikor szakítottunk a megszorítások politikájával. Az európai átlagot is meghaladó, 3,6 százalékos gazdasági növekedést a magyar emberekkel és a hazai vállalkozásokkal együtt értük el, célunk, hogy jövőre mindenki léphessen egyet előre”.


A döntés legfőbb indokai

- A három százalék alatti költségvetési hiány
- A devizahitelek forintosítása
- A csökkenő államadósság
- Az ország kitettségének mérséklődése
- Az IMF-hitel határidő előtti visszafizetése