Gazdaság

Elfogadta a parlament a jövő évi költségvetést

Az Országgyűlés rendkívüli ülésen döntött az adócsökkentés büdzséjéről, amely a szokásosnál fél évvel korábban állt össze

Áldását adta tegnapi, rendkívüli ülésén az Országgyűlés a 2016-os állami költségvetésre. A jövő évi büdzsét a szokásosnál fél évvel hamarabb fogadta el a Tisztelt Ház.

költségvetés 20150624
A több területen is enyhítést hozó büdzsére 119 kormánypárti képviselő voksolt igennel (Fotó: Csudai Sándor)

A több területen is adóterheket csökkentő, illetve a családoknak újabb kedvezményeket hozó jövő évi büdzsére 119 kormánypárti képviselő szavazott igennel, a 63 nemleges voks mindegyike az ellenzéktől származott. Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2016-os bevételi főösszegét 15 800 milliárd 364,6 millió forintban, kiadási főösszegét 16 561 milliárd 999,1 millió forintban, hiányát pedig 761 milliárd 634,5 millió forintban állapította meg – adta hírül az MTI.

Az államháztartás 2016. december 31-re tervezett adósságát a törvény meghatározott devizaárfolyamok mellett rögzíti. Ennek alapján a tartozás állománya – 303,7 forintos euró, 289,4 forintos svájci frank és 276,3 forintos amerikai dollár árfolyam mellett – 25 898,5 milliárd forintra rúg. Így a következő év utolsó napján az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 73,3 százalékát teszi majd ki.

A lakossági befizetéseken belül a személyi jövedelemadó (szja) a legnagyobb tétel, ebből 1658,4 milliárd forint a bevételi előirányzat, ami majd 19 milliárd forinttal magasabb az ideinél. Az szja körében fontos változás, hogy 2016-ban 16-ról 15 százalékra csökken az adó kulcsa, a kétgyermekes családok kedvezményének mértéke pedig 2016-tól gyermekenként a jelenlegi havi tízezerről 12 500 forintra emelkedik (2019-ig fokozatosan a jelenlegi mérték duplájára nő).

A gazdálkodó szervezetektől 2016-ban 1277,3 milliárd forintos, az idei évre előirányzottnál 28,6 milliárd forinttal kevesebb, a lakosságtól 1828,5 milliárd forintos, az idénre tervezettnél csaknem 22 milliárd forinttal több bevételt rögzít a törvény. Továbbra is a fogyasztáshoz kapcsolt adókból, azon belül is az általános forgalmi adóból (áfa) jut a legnagyobb bevételhez a büdzsé. Áfából 179,5 milliárd forintos bevételnövekedést irányoztak elő, miközben a sertés tőkehúsok áfakulcsa 2016. január 1-jével 27-ről öt százalékra csökken.

A pénzügyi szervezetek különadójából 79,2 milliárd forint folyhat be, ami 65 milliárddal kevesebb a 2015-ös 144,2 milliárd forintos elvárásnál. A bankadó alapja a 2014. évi korrigált mérlegfőösszegre módosul, mértéke a főösszeg 0,53 százalékáról 0,31 százalékára apad.

Rendkívüli kormányzati intézkedésekre százmilliárd forint kiadást terveztek be, és rendelkezésre áll külön Országvédelmi Alap is, hetvenmilliárdos kiadási előirányzattal.


Reakciók
Az ellenzék szerint kevesen járnak jól

A Fidesz szerint az adócsökkentés költségvetésével jövőre még több pénz marad
a családoknál, a munkavállalóknál. Dunai Mónika, a frakció szóvivője elmondta, kevesebb lesz az adó, és jelentős béremelések segítik majd, hogy mindenki léphessen egyet előre. Jövőre Magyarország gazdaságilag és pénzügyileg tovább erősödhet.

A Jobbik a tehetségtelen kormányzás egyértelmű bizonyítékának tartja a 2016-os költségvetést. Volner János, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szóvá tette, hogy soha nem voltak ilyen magasak az állam kiadásai.

Az MSZP részéről Burány Sándor, a költségvetési bizottság elnöke azt mondta, a Fidesz folytatja eddigi politikáját, amelynek lényege, hogy a legjobban kereső tíz-húsz százalék minden segítséget megkap, a maradék nyolcvan-kilencven százalékot pedig a sorsára hagyják.

A Magyar Liberális Párt álláspontja szerint a most elfogadott büdzsé az esélyegyenlőtlenség költségvetése. A kormány, amit csak lehetett titkosított, saját körein belül tartja a valós adatokat, és mindent megtesz az átláthatóság és a nyilvánosság kizárása érdekében.

A Párbeszéd Magyarországért úgy tartja, hogy a 2016-os költségvetéssel Magyarország a jelenleginél is igazságtalanabb és kilátástalanabb országgá változik – közölte tegnap Karácsony Gergely társelnök.

Az LMP részéről Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő elmondta, hogy a jövő évi adócsökkentés mindössze a GDP fél százalékával egyenértékű, így a 2016-os büdzsé nem nevezhető az adócsökkentés költségvetésének.

A Demokratikus Koalíció szerint a kormány sok millió embert hagyott cserben. Varju László, a párt alelnöke úgy értékelt, a jövő évi büdzsében „nincs szó adócsökkentésről”, béremelésről és munkahelyteremtésről.

Az Együtt – a Korszakváltók Pártja részéről Szelényi Zsuzsanna független képviselő közölte, hogy a költségvetés nem szolgálja a polgárosodást, sőt kifejezetten annak útjába áll. Az adócsomag nem támogatja azokat a családokat, amelyeknek segítségre lenne szükségük ahhoz, hogy egyről a kettőre lépjenek.


Röviden
Szigorúbb lett a pénzügyi szolgáltatók Felügyeletének szabályozása

- Az Országgyűlés a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése érdekében – az elmúlt időszak brókerügyei miatt – több ponton szigorította a pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozást. A Ház döntésével a Magyar Nemzeti Bank legalább háromévente átfogó vizsgálatot végez majd például a hitelintézeteknél, biztosítóknál, befektetési vállalkozásoknál, árutőzsdei szolgáltatóknál, befektetési alapkezelőknél.
A felügyelet a vizsgálat eredményétől függően a korábbinál nagyobb bírságokat is kiszabhat.

- Módosult a vasúti közlekedésről szóló jogszabály is. Ennek megfelelően új kategóriaként bevezették a városi vasúti szolgáltatás fogalmát, egyben kivették a vasúti törvény hatálya alól az egyéb kötöttpályás rendszereket, így a siklót, a sífelvonót, a libegőt, valamint a kötélpályát, továbbá a turisztikai hajtányt és a függővasutat.

- Elrendelhetővé vált a műveletlen borszőlő kényszerkivágása. Az új szabályok értelmében a növénytermesztési hatóság állapíthatja meg, mikor van szükség a kényszerkivágásra, amit leginkább az aranyszínű sárgaság nevű szőlőbetegség terjedése indokol a tárcavezető szerint.

- Az Országgyűlés a mostani ülésén döntött arról is, hogy anyagi támogatást kaphatnak azok a hadiözvegyek és hadiárvák, akiknek férje vagy édesapja 1938. november 2. és 1945. május 9. között a Magyar Királyi Honvédség és a Magyar Királyi Csendőrség kötelékében szolgált és elesett. A támogatás mértéke ennek megfelelően a mindenkori minimálnyugdíj harminc százaléka, azaz a jelenlegi 8850 forint, amit a jogosult élete végéig megkap.

- Módosították a pénzügyőrök szolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokat. A rendelkezés az új szolgálati törvénnyel összhangban szabályozza az illetményeket és egyéb juttatásokat, a fegyelmi és kártérítési eljárások szabályait. A változtatás megfogalmaz a munkaidőn kívüli magatartási szabályokat, és kimondja a minősített adatok megtartásának követelményét.

- A rendvédelmi illetményrendszer korrekciójáról is döntött a parlament. Ennek megfelelően a módosítás azért szükséges, mert a rendvédelmi dolgozók új, átlagosan ötven százalékkal magasabb illetményrendszere csak 2019-től alkalmazható, a korábban elfogadott jogszabály pedig nem tartalmazott átmeneti rendelkezéseket. Emellett szabályozni kell, hogy a szolgálati viszonyt létesítők és az új szolgálati beosztásba helyezettek illetménye nem lehet magasabb, mint az állományban lévőké.

- Egyszerűsített éves beszámolóra válthat a vállalkozások többsége. Az Országgyűlés az új európai számviteli irányelv átvételével több mint kétszeresére emelte az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárát, amivel a magyar vállalkozások 97-98 százalékának a jövő évtől elegendő lesz ilyen formában beszámolniuk működésükről. Módosították az osztalék elszámolásának szabályait is.

- A képviselők döntése értelmében főszabályként vált újrahasznosíthatóvá minden közadat. A parlament még egy 2013-as európai irányelvet átültetve a jelenlegi rendeleti szintről törvényi erőre emelte, hogy minden közadat rendelkezésre áll majd az újrahasznosítás céljára. A közadat-újrahasznosításnak célja a közfeladatot ellátó szervek adatbázisainak újrafeldolgozása.