Gazdaság
Elégedetlenek az uniós polgárok
A megkérdezettek szerint a bevándorlás a térség legnagyobb kihívása
Tíz uniós polgárból csak négy elégedett saját országa gazdasági helyzetével – derül ki az Eurobarométer legfrissebb közvélemény-kutatásából. A közel harmincezer ember részvételével készített kimutatás ugyanakkor a 28 tagállam és a hat tagállami aspiráns átlagát mutatja, a szakadék hatalmas az egyes végletek között: míg Luxemburgban nyolcvannyolc százalék az arány, addig a sereghajtó görögöknél csak három. Hazánk a gazdasági elégedettségi listája második felében van: huszonhét százalék elégedett a hetvenkét százaléknyi elégedetlennel szemben, míg egyszázaléknyi megkérdezett nem tudott választ adni.
A felmérés foglalkozott az Európai Unió munkaerő-piaci helyzetével is: negyvenhét százalék gondolja azt, hogy a foglalkoztatottsági válság terén a „legrosszabb még hátravan”, míg negyvenegy százalék szerint a krízis már túl van a tetőpontján. Magyarország lakossága optimista a kérdésben: a megkérdezettek több mint fele számít javulásra a munkaerőpiacon, szemben a negyven százalék pesszimista és a nyolcszázaléknyi határozatlan magyarral. Továbbra is a bevándorlás és a terrorizmus az unió legsúlyosabbnak gondolt kihívása, ám arányuk egymáshoz képest megváltozott: a migrációt a tavalyi 58 helyett már csak 48 százalék tartja a legkomolyabb problémának, míg a terrort huszonöt helyett harminckilenc százalék rakja a legfontosabb helyre. A gazdasági helyzet stabilan tartja harmadik helyét a prioritások között, de évről évre csökkenő tendenciát mutat. A magyarok gondolkodása az unió előtt álló problémák terén illeszkedik az európai trendbe. Az átlagos uniós polgár a munkanélküliséget, a bevándorlást és a gazdasági helyzetet tartja saját tagállama legfontosabb problémájának, hazánkban az egészségügy vezet mint a legfontosabbnak tartott kihívás, mellette a munkanélküliség és a bevándorlás fér még fel a dobogóra.
A felmérés foglalkozott az Európai Unió munkaerő-piaci helyzetével is: negyvenhét százalék gondolja azt, hogy a foglalkoztatottsági válság terén a „legrosszabb még hátravan”, míg negyvenegy százalék szerint a krízis már túl van a tetőpontján. Magyarország lakossága optimista a kérdésben: a megkérdezettek több mint fele számít javulásra a munkaerőpiacon, szemben a negyven százalék pesszimista és a nyolcszázaléknyi határozatlan magyarral. Továbbra is a bevándorlás és a terrorizmus az unió legsúlyosabbnak gondolt kihívása, ám arányuk egymáshoz képest megváltozott: a migrációt a tavalyi 58 helyett már csak 48 százalék tartja a legkomolyabb problémának, míg a terrort huszonöt helyett harminckilenc százalék rakja a legfontosabb helyre. A gazdasági helyzet stabilan tartja harmadik helyét a prioritások között, de évről évre csökkenő tendenciát mutat. A magyarok gondolkodása az unió előtt álló problémák terén illeszkedik az európai trendbe. Az átlagos uniós polgár a munkanélküliséget, a bevándorlást és a gazdasági helyzetet tartja saját tagállama legfontosabb problémájának, hazánkban az egészségügy vezet mint a legfontosabbnak tartott kihívás, mellette a munkanélküliség és a bevándorlás fér még fel a dobogóra.