Gazdaság

Elakadt EU-források: lehívásunk aránya csökkent ősz elejéig

A visegrádi országcsoport kevesebb uniós pénzhez jutott ebben az évben

Bár az egész visegrádi régió megsínyli a tavalyinál jóval kevesebb uniós pénz beáramlását az idén, Magyarország még egészen jól áll a csehekkel és a lengyelekkel összevetve – derül ki a JP Morgan elemzéséből. Eközben a románok még a tavalyinál is több EU-forrást hívhattak le ebben az évben.

Magyarország idén szeptemberig a GDP több mint három százalékát tudta lehívni az unió közös kasszájából, ami 0,5 százalékkal alacsonyabb a 2015-ös azonos időszaki teljesítménynél, és elmarad a 2014-ben mért öt százaléktól - mindez a JP Morgan globális havi feltörekvő piaci összefoglalójából olvasható ki. A globális pénzügyi szolgáltató elemzése szerint a csehek a tavalyi négy százalék után idén csak mintegy 2,5 százaléknyi forrást tudtak lehívni, a lengyelek pedig a tavalyi három százalék után 1,5 százalékot, így tehát náluk érthetően jobban megsínylették a beruházási és GDP-számok az elapadó EU-forrásokat. Első ránézésre meglepő lehet, hogy a románok idén GDP-arányosan több uniós transzfert kaptak, mint tavaly. Ez azzal magyarázható, hogy a tavalyi forráslehívási erőfeszítések jórészt idén értek be, azaz a tavaly benyújtott számlákra jó sok pénzt idén folyósított Brüsszel.

Szakértők szerint az előző évekhez képest idén csökkenő magyar, cseh és lengyel uniós átutalások azzal függtek össze, hogy a 2007–2013-as ciklus végéhez közeledve csúcsra pörgették a projektek megvalósítását, így rengeteg beruházási számla keletkezett, amit ki tudtak küldeni Brüsszelbe utólagos kifizetésre. Ehhez képest a 2014–2020-as ciklus indítása lassan ment a legtöbb országban, így egyelőre kevés számla keletkezett, amiből nyilván keveset tudott kifizetni Brüsszel. Magyarországnak az új ciklus terhére mindössze néhány milliárdos kifizetés történt, így az idei bő háromszázalékos uniós transzfer szinte teljes egésze még a 2007–2013-as ciklusbeli pénzeink utólagos folyósításához köthető.

A JP Morgan az elemzésében arra is emlékeztet, hogy a térségbeli országokban milyen jelentős hatása volt az elmúlt években az EU-forrásoknak a gazdasági növekedésre és a külső pénzügyi egyensúly javítására. Ez az „alapvető egyenleget” (tőkemérleg és külföldi működő tőke) is jelentően befolyásolta, amely 2016 végén a GDP 8,6 százalékára emelkedett, messze a legmagasabbra a vizsgált országok között.


Mérséklődött a háztartások adóssága

Jelentősen, 17,4 százalékponttal csökkent 2008 végétől a magyar háztartások GDP-arányos adóssága, amely a JP Morgan által vizsgált harminckét ország közül a harmadik legjobb adat – közölte a társaság. A devizahiteles csomagok csak hat százalékpontért felelnek, a maradék több mint tíz százalék a lakosság nettó hiteltörlesztéséből fakad. Hazánknál nagyobb arányú csökkentést csak Ukrajnában és az Egyesült Államokban mértek. (TG)