Gazdaság
Egyszerűsített szabályozás
A gazdálkodók ma még módosíthatnak kérelmeiken
Egyszerűsítette a zöldítés szabályait az Európai Bizottság annak érdekében, hogy az érintett gazdák módosíthassák az idei év egységes támogatására vonatkozó igényeiket. A módosítással azokat a szabályokat változtatták meg, amelyek az ökológiai jelentőségű területekre vonatkoznak. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közlése szerint a módosítás lehetőséget nyújt arra, hogy a mai napon még módosíthassák a gazdák az egységes kérelmeket.
Az Európai Bizottság korábbi jogértelmezése szerint a szántóterületeknek és az ökológiai célterületeknek közvetlenül szomszédosnak kellett lenniük ahhoz, hogy a gazdálkodók zöldítési szempontból el tudják számolni azokat. Ezzel ellentétben az új bizottsági jogértelmezés egy ötméteres, a zöldítés céljaival összeegyeztethető pluszterületet tart elfogadhatónak a szántóterületek és az elszámolható zöldítési elemek között. Ez azt jelenti, hogy akkor is elszámolható az egységes kérelemben a zöldítés, ha a szántóterület és az ökológiai terület közé például egy öt méter széles út ékelődik. Az ötméteres sáv csak akkor fogadható el, ha az ökológiai elemek közül táblaszegélyt, fás sávot, vizesárkot, fasort vagy vízvédelmi sávot alkalmaz a gazdálkodó.
Az Európai Unió enyhébb jogértelmezést gyakorolt a fás sávokban, a táblaszegélyekben, a vízvédelmi sávokban és a vizesárkokban előforduló úgynevezett „szakadások” megítélésénél, így a korábban alkalmazandó két méter helyett négy métert engedélyezett – mutatott rá az agrárszektor. Ezt a „szakadást” úgy kell értelmezni, hogy nagy számban léteznek olyan fás sávok, amelyekben egy-egy részen megszakad a jellemzően fás–bokros vegetáció, és egy füves rész váltja fel azt. A régi szabály szerint ha ez a füves rész két méternél nagyobb, akkor azt a gazdálkodóknak külön kellett jelölniük a kérelmeikben, és nem számíthatták bele az adott ökológiai elem nagyságába. Az új értelmezésben viszont csak a négy méternél nagyobb ilyen „szakadásokat” kell jelölni, az az alattiakat beleszámíthatja a gazdálkodó az adott ökológiai elem nagyságába.
Az Európai Bizottság korábbi jogértelmezése szerint a szántóterületeknek és az ökológiai célterületeknek közvetlenül szomszédosnak kellett lenniük ahhoz, hogy a gazdálkodók zöldítési szempontból el tudják számolni azokat. Ezzel ellentétben az új bizottsági jogértelmezés egy ötméteres, a zöldítés céljaival összeegyeztethető pluszterületet tart elfogadhatónak a szántóterületek és az elszámolható zöldítési elemek között. Ez azt jelenti, hogy akkor is elszámolható az egységes kérelemben a zöldítés, ha a szántóterület és az ökológiai terület közé például egy öt méter széles út ékelődik. Az ötméteres sáv csak akkor fogadható el, ha az ökológiai elemek közül táblaszegélyt, fás sávot, vizesárkot, fasort vagy vízvédelmi sávot alkalmaz a gazdálkodó.
Az Európai Unió enyhébb jogértelmezést gyakorolt a fás sávokban, a táblaszegélyekben, a vízvédelmi sávokban és a vizesárkokban előforduló úgynevezett „szakadások” megítélésénél, így a korábban alkalmazandó két méter helyett négy métert engedélyezett – mutatott rá az agrárszektor. Ezt a „szakadást” úgy kell értelmezni, hogy nagy számban léteznek olyan fás sávok, amelyekben egy-egy részen megszakad a jellemzően fás–bokros vegetáció, és egy füves rész váltja fel azt. A régi szabály szerint ha ez a füves rész két méternél nagyobb, akkor azt a gazdálkodóknak külön kellett jelölniük a kérelmeikben, és nem számíthatták bele az adott ökológiai elem nagyságába. Az új értelmezésben viszont csak a négy méternél nagyobb ilyen „szakadásokat” kell jelölni, az az alattiakat beleszámíthatja a gazdálkodó az adott ökológiai elem nagyságába.