Gazdaság
Egyszerűsíteni kell a bürokráciát
Olcsóbb, gyorsabb, valamint hatékonyabb ügyintézésre lehet számítani több területen – A törvényjavaslat százötvenkét oldalas
„Ez a bürokrácia megöli az állam normális működését, drága, ezért kisebb bürokráciára és kevesebb olyan emberre van szükség, aki a bürokráciából él” – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a bürokrácia egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat vitájában pár napja a parlamentben. Lázár János azt mondta, az állam által foglalkoztatottak aránya a térségben még mindig Magyarországon a legmagasabb, huszonkét-huszonhárom százalékos. Példaként megjegyezte, hogy ezzel szemben Ausztriában ez az arány tizenegy, Németországban pedig nyolc százalék. Kritikusan említette meg továbbá, hogy ma Magyarországon egy vállalkozásnak évi 277 órányi munkára van szüksége, hogy megfeleljen az adószabályoknak.
Mindezt jól tükrözi, hogy Magyarország négy éve nem tud elmozdulni a hatvanadik hely környékéről, ezzel a világ középmezőnyébe tartozik a bürokrácia területén is – derült ki a World Economic Forum versenyképességi listájából, amelyen száznegyven ország szerepel.
Az első helyen évek óta Svájc áll, amely az idei felmérésben Szingapúrt, az Egyesült Államokat, Németországot, Hollandiát, Japánt, Hongkongot, Finnországot, Svédországot előzi meg. A sorban Azerbajdzsán például a negyvenedik, Kazahsztán a negyvenkettedik, Oroszország pedig a negyvenötödik helyen áll. Így nem halogatható, csökkenteni kell a hazai bürokrácia útvesztőit. Éppen ezért a kormány által összeállított törvényjavaslat-csomag százötvenkét oldalra rúg.
A javaslat néhány nagyobb érezhető és sok kisebb változást hozhat majd nagyon sok részterületen, és bár a hatásait egyelőre nehéz felmérni, úgy tűnik, sokaknak lesz majd néhány intéznivaló kicsit könnyebb, olcsóbb vagy gyorsabb. Például eltörölhetik a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, az intézkedés évente legalább négyszázezer állampolgárnak hozhat anyagi könnyebbséget.
A vállalkozásoknak pedig az lehet igen kedvező, hogy a jövőben vélhetően nem kell majd illetéket fizetni az adóigazolások igénylésekor, az intézkedés évente nagyjából négyszázezer céges beadványt tehet ingyenessé. Még több hivatalnak lehetővé tehetik, hogy elektronikusan intézzenek ügyeket. Ez érint több, autóval kapcsolatos ügyintézést, de az egészségügyi procedúráktól kezdve a fémkereskedelmen át a jogsegélyes és egyes rendőrségi ügyeken keresztül sok mindent.
Várhatóan 2017-től az adózás rendjét megszabó mostani törvényt is egy teljesen új jogszabály váltja fel. Így egyre körvonalazódik a legnagyobb feladat, azaz az adózás és az adóhivatal átalakítása: Lázár János szerint az adóhatóság jól szerepel, a bevételek teljesülnek. Nem a hatósággal, hanem a bürokráciával van baj. A fejlett országokat tömörítő OECD országtanulmánya alapján a Magyarországon tevékenykedő vállalatok számára az adóeljárás jelenti a legnagyobb terhet. Ennek megfelelően a következő fél év legnagyobb kérdése az adóigazgatás megújítása lesz, mert – Lázár szavaival – tarthatatlan, hogy a hivatal adócsalónak vélelmezi a vállalkozókat.
A miniszter szerint van olyan elképzelés, amely szerint a NAV adóigazgatási része, más államigazgatási szervekhez hasonlóan, a megyei kormányhivatalokba integrálódna. Lá-zár János sok helyen, sokszor hangsúlyozta: a bürokráciában dolgozók létszámát is csökkenteni kell. Az még nyitott kérdés, hogy az átszervezések ezt hogyan érinthetik.
A bürokrácia tehát csökkenhet, bírálatok és további változtatási igények is elhangzottak a bürokráciacsökkentő törvénycsomag múlt keddi parlamenti vitájában. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára úgy értékelte, a frakciók egyetértettek abban, hogy a javaslatnak jó az iránya. Emlékeztetett arra, hogy az előterjesztés „a végekről érkezett”, arra az ügyintézők tettek javaslatot. Az államtitkár egy hosszan tartó folyamat közbenső állomásának nevezte a határidők csökkentését, és a bürokráciacsökkentés folytatását ígérte.
Lázár János egyébként egy új jogintézményt, a függő hatályú döntést is bevezetné, amely szerinte az engedélyezési eljárások átalakítása nélkül eredményezi az ügyintézés felgyorsítását és kiszámíthatóbbá tételét. Ez azt jelenti, hogy ha a hatóság két hónapon belül nem tud érdemi döntést hozni, akkor a kérelmezőt megilleti a kérelmezett jogosultság. A hatósági kontroll hármas tagozódású rendszere jöhet létre, azaz az előzetes hatósági kontrollt igénylő esetekben engedélyezés, két hónapon belül garantált jogosultságszerzés a hatóság hallgatása vagy az eljárás elhúzódása esetén, végül bejelentéshez kötött jogosultságszerzés, ha nincs ellenérdekű ügyfél és nem sérül magasabb szintű közérdek.
A kormány tehát nehéz, de fontos feladatra vállalkozott, és a törvényjavaslat nem az első lépés ez irányba, viszont jelentős mérföldkő lehet, ha az államapparátus szemléletére tud hatni. Mindehhez 1107 egyszerűsítési javaslat érkezett, s a gyakorlati tapasztalatok alapján kísérlik meg csökkenteni a bürokráciát.
Szakértők szerint a nemzetgazdaság teljesítménye szempontjából is kulcskérdés a bürokrácia csökkentése, amely a GDP hét százalékát érinti.
Röviden
Már történtek jelentős lépések
- Az építőipari szakmai szervezetekkel való együttműködéssel a kormány el szeretné érni, hogy olyan új építésügyi rendszer, beruházási szisztéma jöjjön létre, amely csökkenti a bürokráciát. Ez az építtetők számára és az államnak is garanciát jelentene az adók hatékony felhasználására. Az erről szóló megállapodást már aláírták.
- Egy újabb lépéssel kerültünk közelebb az egyszerűbb költözéshez az Európai Unión (EU) belül: egy másik tagállamba költöző személyeknek és vállalatoknak egyaránt kevesebb papírmunkával kell megbirkózniuk, miután az Európai Parlamentben már elfogadták az erre vonatkozó jogszabályt. Így eltörölnék a közokira-
tok eredetiségének igazolására például a családi állapot vagy a szellemi tulajdonjogok esetében használt konzuli felülhitelesítést. További okiratokra, többek között a képzést, az adófizetést és a társadalombiztosítási befizetéseket igazoló dokumentumokra is kiterjesztenék az egyszerűsített eljárást.
- A kormány már több mint háromszáz eljárásban csökkentette a lakosság adminisztratív terheit. Így az adózási, az állampolgársági, a család- és a házassági ügyek, az ingatlannal, a munkavállalással kapcsolatos ügyek, a nyugdíj-, valamint szociális és más ügyek esetében iktatták ki a felesleges bürokráciát.
- A jogi szabályozást is egyszerűsítették: több mint háromezer-hatszáz felesleges országgyűlési határozatot, egyéb határozatot, törvényt helyeztek eddig hatályon kívül, és a jogrendszerbe olyan jogszabályi rendelkezéseket építettek be, amelyek megakadályozzák az újbóli túlszabályozást.
Messze nem számítunk egyedi esetnek
„A haszontalan törvények a szükségeseket gyengítik” – fogalmazott egykor David Cameron brit kormányfő, akinek kezdeményezésére bürokráciaügyben nem is olyan régen külön találkozót tartott nyolc ország vezetője az uniós jog egyszerűsítéséről. Az Európai Bizottság (EB) bürokráciacsökkentő lépései 2005 óta hétezer jogszabályt töröltek el. A fogyasztóvédelem, a közegészségügy, a környezetvédelem magas színvonalának feláldozása nélkül is számos olyan terület van, ahol a munka folytatható. Mindenesetre az elmúlt öt év alatt Brüsszel 32,3 milliárd eurót spórolt meg a cégeknek a bürokratikus terhek csökkentésével.
A kormány több ponton egyszerűsítene
Adóügyek, építési engedélyek, környezetvédelmi engedélyezés, működési engedélyek, piacfelügyeleti eljárások, panaszkezelés a rendőrségen, hatósági eljárási határidők, munkaügyi ellenőrzések, külföldi bizonyítványok elismertetése, felsőoktatási felvételi eljárások, különféle ügyintézési és ügyfél-értesítési határidők rövidülnek le. Hogy melyik mennyivel, az változó, de a törvényjavaslat több esetben határoz meg például huszonegy napot a korábbi huszonnyolc napos, illetve negyvenöt napot a korábbi hatvannapos ügyintézési idő helyett.