Egyre több dolgozónál sikeres a munkahelyek védelme

A program keretében sok 25 év alatti juthat munkához (Fotó: Csudai Sándor)

A munkahelyvédelmi akciótervben a kormány nem tesz különbséget idős és fiatal között, az idősebb korosztálynál viszont sokat számíthat a munkatapasztalat. A legfontosabb, hogy a munkaadók és a munkavállalók érdekei összhangba kerüljenek, hiszen ez a kormány célja - válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Magyar Hírlap azon kérdésére, hogy a fiatalabb, avagy az idősebb korosztálynak sikerül kedvezőbben elhelyezkednie a program keretein belül. Arra is kíváncsiak voltunk, a vállalatok melyik korosztályt választják szívesebben. Cseresnyés Péter úgy fogalmazott lapunknak, hogy az idősebb korosztály esetében a munkahelyi tapasztalat és az állásmegtartás sokat számít, de az az ideális, ha nincsenek különbségek. A program egyébként a 25 évnél fiatalabb pályakezdő fiatalokat, a kisgyermekes édesanyákat, a tartósan munkanélkülieket, az alacsony iskolázottságúakat és a nyugdíj felé közeledő 55 év felettieket érinti. Az akció évente átlagosan kilencszázezer munkavállaló foglalkoztatását segíti.

Az akció sikerességével kapcsolatban Cseresnyés kiemelte, a munkahelyvédelem révén tavaly több mint 135 milliárd forinttal, a program 2013-as indulása óta pedig már 357 mil­liárd forinttal csökkentek a munkáltatók terhei.

Ami a főbb számokat illeti, tavaly 326 ezer 55 év feletti munkavállaló, százhatvanezer pályakezdő és harmincezer tartós álláskereső foglalkoztatását segítette a munkahelyvédelmi akció. A program révén 2015-ben közel negyvenezer kisgyermekes édesanya és 290 ezer alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozó munkavállaló tudta megőrizni a munkahelyét.

A program tavaly óta a mezőgazdaságban dolgozó 25-55 év közötti foglalkoztatottakra is kiterjed. Az agráriumban eddig húszezer munkavállalón sikerült segíteni.

Ami a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásoknak biztosított adókedvezmény összegét illeti, az tavaly elérte a 296 millió forintot, 2013-óta pedig 485 millió forintot tett ki. Azon kérdésünkre, vajon a kormány szeretné-e ezen a sikeren felbuzdulva kiterjeszteni a szabad vállalkozási zónákat, Cseresnyés nemmel válaszolt.

Az államtitkár felhívta a figyelmet ugyanakkor az ifjúságigarancia-rendszerre, amely révén 180 ezer 25 év alatti fiatalnak nyújtanak segítséget az elhelyezkedésben. A programra 2014-2020 között kétszázmilliárd forint euró­pai uniós forrás áll rendelkezésre.

Ami az okj-s szakma ingyenes megszerzését illeti, ebben 25 éves korig a kormány a fiatalokat támogatja, ám hogy az idősek se essenek el tőle, az államtitkár a felnőttképzési programokat javasolja számukra úgy, hogy előtte tájékozódjanak a lehetőségekről.

Az intézkedések fő számai:

- Tavaly 135 milliárd forinttal marad több pénz a programban részt vevő vállalkozóknál
- A munkahelyvédelmi akcióterv indulása óta 357 milliárd forinttal csökkentek a munkáltatók terhei
- Az akció évente átlagosan kilencszázezer munkavállaló foglalkoztatását segíti
- Tavaly 40 ezer édesanya és 290 ezer alacsony iskolai végzettségű munkavállaló őrizte meg állását
- Az adókedvezmény a szabad vállalkozási zónában működő cégeknek tavaly 296 millió forintot hozott