Gazdaság
Egyre több a hazai vadkár
Akcióterv kidolgozását ígéri az agrárkamara
A mezőgazdasági vadkárhoz kapcsolódó konfliktusok országszerte egyre erőteljesebben jelentkeznek – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke egy budapesti fórumon. Győrffy Balázs hangsúlyozta: a probléma leginkább a dél-dunántúli, úgynevezett nagyvadas megyéket érinti. A térített vadkár az elmúlt esztendőben 2,3 milliárd forintot tett ki.
A NAK a Szent István Egyetemmel közösen tavaly ősszel egy kérdőíves felmérést végzett, 1900-an válaszoltak a kérdésekre. Sok gazdálkodó „kártékony tényezőnek” érzékeli a vadászható emlősállatokat a mezőgazdasági élettérben. Az apróvadfajok és az őz esetében más a helyzet, mert élőhelyük a mezőgazdasági környezetben található. A NAK szerint fontos, hogy a mezőgazdasági termelés során alkalmazott beavatkozások vadvilágra gyakorolt negatív hatásait a lehető legkisebbre csökkentsék. Egyébként a felmérés alapján a gazdák több mint fele semmilyen vadvédelmi megoldást nem alkalmaz, ezért a NAK akciótervet dolgoz ki. A mezőgazdasági vadkár országos viszonylatban a gazdák kilencven százalékát érinti. A gazdák a vadkárok miatt leginkább érintett megyékben csökkentenék a vadállományt, vadkárelhárító vadászattal és villanypásztorral védekeznének.
A felmérés szerint a vadgazdálkodónak, az államnak, mint a vad tulajdonosának és a termelőknek egyaránt ki kellene venni a részüket a megelőzésben és a kártérítésben. A megkérdezettek többsége a földhasználók kárviselési arányát húsz százalékra emelné, ám ebben az esetben a védekezési költségek száz százalékát a vadászatra jogosult viselné.
A NAK a Szent István Egyetemmel közösen tavaly ősszel egy kérdőíves felmérést végzett, 1900-an válaszoltak a kérdésekre. Sok gazdálkodó „kártékony tényezőnek” érzékeli a vadászható emlősállatokat a mezőgazdasági élettérben. Az apróvadfajok és az őz esetében más a helyzet, mert élőhelyük a mezőgazdasági környezetben található. A NAK szerint fontos, hogy a mezőgazdasági termelés során alkalmazott beavatkozások vadvilágra gyakorolt negatív hatásait a lehető legkisebbre csökkentsék. Egyébként a felmérés alapján a gazdák több mint fele semmilyen vadvédelmi megoldást nem alkalmaz, ezért a NAK akciótervet dolgoz ki. A mezőgazdasági vadkár országos viszonylatban a gazdák kilencven százalékát érinti. A gazdák a vadkárok miatt leginkább érintett megyékben csökkentenék a vadállományt, vadkárelhárító vadászattal és villanypásztorral védekeznének.
A felmérés szerint a vadgazdálkodónak, az államnak, mint a vad tulajdonosának és a termelőknek egyaránt ki kellene venni a részüket a megelőzésben és a kártérítésben. A megkérdezettek többsége a földhasználók kárviselési arányát húsz százalékra emelné, ám ebben az esetben a védekezési költségek száz százalékát a vadászatra jogosult viselné.