Gazdaság
Egyre könnyebb munkát találni
A munkaadók mintegy ötöde létszámbővítést tervez jövőre
A munkaerőpiaci stabilitási index az utolsó negyedévben 64 pontra emelkedett a 100 fokú skálán, ami az előző év azonos időszakához képest és 2016 előző negyedévéhez képest egyaránt 3 ponttal magasabb.
A kiskereskedelem lett a legnagyobb munkaerőtoborzó
Jelentősen megnőtt a kereslet az eladók, elárusítók, pénztárosok és raktárosok iránt a kiskereskedelemben, így ez az iparág vált az egyik legnagyobb toborzóvá Magyarországon a Workania állásportál legfrissebb felmérése szerint.
A kutatás szerint a portál adatbázisában októberig összesen 3270 állásajánlat jelent meg kizárólag eladó-elárusító pozícióban, míg tavaly ugyanezen időszak alatt 2900 ilyen hirdetés volt, 2014 első tíz hónapjában pedig 2300. Idén eddig tehát tavalyhoz képest 12 százalékkal, a tavalyelőtti adatokhoz képest pedig 43 százalékkal több eladót kerestek. A legnagyobb ugrás az iparágon belül év elején volt: drasztikusan megnövekedett a raktárosok, a pénztárosok, a futárok és az árufeltöltők iránti kereslet is.
Bár a hirdetésekre bejövő jelentkezések száma az állásportál adatai szerint 2016-ban 20 százalékkal nőtt, továbbra is jelentős a hiány ezekben a pozíciókban. Az egyik ok a magas fluktuáció, a munkaadók tehát nehéz helyzetben vannak.
Ahogy nőtt a kereslet, úgy emelkedtek a bérek is, bár nem hasonló mértékben, mint a hirdetések száma: a Fizetesek.hu internetes bérfelmérés adatai alapján a kiskereskedelemben egy év alatt 6 százalékkal, az elmúlt két évben pedig 15 százalékkal nőttek a bérek. Az eladó-elárusító pozícióban jelenleg a havi átlagfizetés 135 ezer forint, ez 10 százalékkal több, mint tavaly volt és 15 százalékkal magasabb 2014-hez képest. Ezen a szinten mozog az árufeltöltők, a pénztárosok, és a raktárosok fizetése is. A szakemberek szerint viszont a közeljövőben drasztikus fizetésemelés várható a kiskereskedelemben - derül ki a felmérésből.
Az index azt méri, mennyire bíznak a munkavállalók abban, hogy jelenlegi munkahelyük hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne illetve, hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetőséget. Minél magasabb a mutató értéke, a munkavállalók annál stabilabbnak érzik saját pozíciójukat.
Iskolai végzettség alapján továbbra is a diplomások alkotják a legbizakodóbb csoportot 70 ponttal, utánuk 65-65 ponttal következnek a legalább érettségivel, illetve szakmunkás végzettséggel rendelkező munkavállalók, a legfeljebb 8 osztállyal rendelkezők pedig 51 ponttal zárják a sort. Korcsoport alapján enyhe emelkedés tapasztalható minden szegmensben.
Az újbóli elhelyezkedés esélyének megítélése egyértelműen pozitív irányba változott az elmúlt két évben: míg 2014, illetve 2015 novemberében átlagosan 30, illetve 36 pontos értéket, addig idén már 43-at vett fel a skála.
Ami a karrier jövőképet illeti, a válaszadók 15 százaléka érzi úgy, hogy legfeljebb 3 évig maradna meg a munkahelye, az ő körükben csaknem minden harmadik munkavállaló a cég esetleges megszűnésével magyarázta félelmeit.
Majdnem minden ötödik munkavállaló a saját pozícióját érzi fenyegetve 3 éven belül, közülük 32 százalék a leépítéstől tart, míg 29 százalékuk azt gondolja, hogy át fogják alakítani a céget és megszüntetik azt a részleget, amelyen dolgozik.
A szektorok szerint nem figyelhető meg érdemi különbség, jelenleg a közigazgatási dolgozók a legbizakodóbbak 67 ponttal, közvetlenül őket követik az iparban és a kereskedelemben dolgozók 66, illetve 65 ponttal. A lista végén hagyományosan a mezőgazdaságban dolgozók állnak 51 ponttal.
A falvakban és a városokban élők körében egyaránt 64-64 pontra nőtt a stabilitási index a tavalyi 58 és 62 után, ugyanakkor továbbra is a budapestiek a legbizakodóbbak 67 ponttal. Továbbra is a Közép-Magyarországon és Nyugat-Magyarországon élők a legoptimistábbak 66-66 ponttal.
A munkaadók ötöde bővítené a létszámot
A magyar munkaadók 19 százaléka létszámbővítést, 4 százalékuk elbocsátást tervez, 73 százalékuk viszont semmiféle változtatásra nem készül 2017 első negyedévében - derül ki a ManpowerGroup munkaerőpiaci szolgáltató cég 750 munkaadó bevonásával készített legfrissebb Munkaerő-piaci felméréséből.
A munkaerőpiaci mutató értéke szezonálisan kiigazítva plusz 17 százalék. A felvételi szándék enyhén emelkedett az előző negyedévhez és az előző év azonos időszakához képest.
A felmérés szerint a munkaadók mind a kilenc vizsgált ágazatban a dolgozói létszám bővítését tervezik a következő három hónapban. A legerősebb felvételi kedvet az építőiparból jelentették, ahol a mutató értéke elérte a plusz 26 százalékot, valamint jelentős bővülés várható a kereskedelemben is. Változatlanul jók a kilátások a gyártás, raktározás és kommunikáció, valamint a vendéglátás területén, mindkét szektor plusz 21 százalékos mutatóval rendelkezik. A legkevésbé optimista várakozásokat a köz- és szociális szférából (9 százalék), a mezőgazdaság, vadászat erdészet és halászat (10 százalék) területéről és a közüzemi szolgáltatások (3 százalék) szektorából jelezték.
A munkaadók munkaerőfelvételi kedve az előző negyedévhez viszonyítva kilenc szektorból hétben emelkedett, a legnagyobb mértékben, 17 százalékponttal az építőiparban, míg 12 százalékponttal a kereskedelemben. Ugyanakkor két ágazatban: a gyártás, valamint a szállítmányozás, raktározás és kommunikáció területein romlottak a kilátások.
A közlemény idézi Horváth Miklóst, a ManpowerGroup magyarországi marketing vezetőjét, aki kifejtette: az építőiparban és a kereskedelemben a legjelentősebb a munkaerő felvételi kedv a vállalkozók körében, amely az iparágakat sújtó munkaerő hiányból adódik. Mindez az érintett szektorokban továbbra is a versenyképességet veszélyezteti, és a cégek a munkavállalókat egymástól próbálják elcsábítani - tette hozzá.
A területi összehasonlításban a munkaerő felvételi kedvet tekintve a következő három hónapban a legnagyobb mértékű bővülést az észak-alföldi régióban várják 22 százalékos értékű mutatóval, ahol az előző negyedévhez képest 21 százalékpontos növekedés történt. A legkisebb mértékű bővülésre a közép-magyarországi régióban számítanak a munkáltatók 8 százalékkal.
A kutatásban résztvevő munkaadókat 4 kategóriába sorolták: a mikro vállalkozások kevesebb, mint 10 alkalmazottal, a kisvállalkozásoknál 10-49 munkavállalóval dolgoznak, a közepes méretű cégeknél 50 és 249 között van az alkalmazotti létszám, 250 dolgozó fölött számít egy vállalkozás nagynak - ismertették.
A felmérés szerint 2017 első negyedévében mindegyik kategóriában létszám bővülésre számítanak a munkaadók, a legnagyobb mértékben a nagyvállalkozásoknál (plusz 22 százalék), a legkisebb mértékben (plusz 14 százalék) pedig a mikro vállalkozásoknál.