Gazdaság
Egymásnak estek a jegybankárok
Teljesen másként látják a monetáris politika alakulását
Nagy Márton elmondta: a piaci várakozások szerint a Fed már idén kamatot emel, az EKB viszont még a mennyiségi lazítás irányába halad. Kiemelte: a magyar jegybank egyre inkább függetleníteni akarja magát a Fed és az EKB lépéseitől. Az MNB úgy gondolja, hogy nem, vagy minél később szeretne reagálni a Fed, vagy akár az EKB egy-egy döntésére. Hangoztatta: az MNB minden eszközével azon van, hogy ezt a fajta függőséget egyre jobban leépítse, ha megszüntetni nem is tudja.
Az MFB új feladata lesz a visszatérítendő uniós források kezelése
Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. új feladata lesz a 2014-2020-as ciklusban a visszatérítendő európai uniós források kezelése, és a bank emellett egyedi pénzügyi megoldásokat dolgoz ki a kormányzati stratégia megvalósításához - mondta Bertalan Sándor, az MFB vezérigazgató-helyettese. Bertalan Sándor az egyedi megoldások között példaként említette a Budapest Bank megvásárlását, valamint a közműszolgáltatási rendszer átalakítását.
Az uniós forrásokról elmondta: több mint 730 milliárd forint összegű visszatérítendő pénzügyi eszköz kiközvetítése a feladatuk a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében. Az összegből 457 milliárd forint a hitel - fűzte hozzá a vezérigazgató-helyettes.
Ezeket a programokat az MFB fogja kiírni, és az MFB értékesíti a hitelintézeti partnereinek bevonásával, 2016. december 31-ig legalább 400 településen szeretnének megjelenni a partnereken keresztül, az úgynevezett MFB-pontokon - mondta.
Beszámolt arról is, az MFB dolgozik a földvásárlási hitelprogramon is; a kedvezményes, hosszú lejáratú hitelkonstrukció egy-két hónapon belül elérhető lesz.
Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója előadásában elmondta: az első fél év végén 570 milliárd forint volt a hitelállományuk, amely az év végére 776 milliárd forintra emelkedhet. Az új folyósítás elérheti év végére a 400 milliárd forintot. Az Eximbank 200 milliárd forintnyi magyar export megvalósítását segítette elő az idei első fél évben. Az Eximbank portfóliójának 75 százalékát a refinanszírozási üzletág fedi le, vagyis a kereskedelmi banki partnereken keresztül folyósított hitelek.
Urbán Zoltán hangsúlyozta: az idei első fél évben a kis- és közepes vállalkozások aránya elérte a 80 százalékot az EXIM ügyfélkörében, míg tavaly 74 százalék volt.
A külső sérülékenység csökkenése, a külső adósság és a lakossági devizaadósság leépítése, a jegybank kamatpolitikája, a növekedési hitelprogram (nhp) mind-mind olyan lépés, amely az önállóságot igyekszik erősíteni - fejtette ki Nagy Márton.
Surányi György az MNB önállóságra való törekvéséről előre bocsátotta: ezen a területen egy kicsit kisebb önbizalom is helyénvaló lenne. Rámutatott: a magyar egy kis, nyitott gazdaság, az alacsony infláció pedig "importált infláció", annak a gazdaságpolitikai mixnek a következménye, "amiről a magyar gazdaságpolitikai döntéshozók nem sokat tehetnek".
Kiemelte: a nagyon alacsony magyar infláció legalább olyan káros, mintha 6-7 százalékos infláció lenne. A nominális kamatok rendkívül alacsony volta ellenére is magasak a reálkamatok, így a negatív termelői árindex mellett a pozitív reálkamatszint még az alacsony kamatozású nhp esetén is 3-3,5 százalék körül van. Nem lehet azon csodálkozni, hogy a vállalatok nem nagyon akarnak hiteleket felvenni - hangsúlyozta Surányi György.
A volt jegybankelnök az nhp-ról elmondta: 2008 ősze óta azon az állásponton volt, hogy ilyen úton kell haladni, kedvező volt, hogy az MNB elindította az nhp-t, de még az nhp-val együtt is csökken a vállalati hitelállomány. Rámutatott: a kis- és közepes cégek mellett az nhp-t ki kellett volna terjeszteni lakosságra és a nagyvállalatokra is. Surányi György bírálta a jegybank önfinanszírozási programját. Elmondta, a program ugyan jónak mondható, de nem lehet csodálkozni azon, hogy ha a bankokat a kockázatmentes állampapírok felé tereli az MNB, akkor nem fognak kockázatos vállalati hiteleket kiközvetíteni.
Nagy Márton szerint a függetlenebb a monetáris politikát jelzi az is, hogy a háztartási szektorból kivezették a devizahiteleket. Kiemelte: az önfinanszírozási program nem megy a hitelezés rovására, a hitelezést és az állampapír-vásárlást egyszerre tudja támogatni az MNB.
Bod Péter Ákos korábbi MNB-elnök jónak tartja az önfinanszírozási programot, amely korrigálja a túlzott külső eladósodást, erre a másik megoldás az eurózónába való belépés lehetne. Elmondta: a vállalatok ma már nettó megtakarítók, és ha van is beruházás, akkor azt nem banki forrásból intézik. Az uniós források 60 százaléka a cégekhez megy, ezek nagy része arra vár, hogy "ingyenpénzt" kapjon, ez is piaczavaró, így nem fognak hitelt felvenni a vállalatok - magyarázta.
Bod Péter Ákos kitért arra is, hogy a képzett magyar munkaerő folyamatosan megy ki Nyugat-Európába, így a jövőbeli növekedésnek munkaerő-korlátja is lesz, és az oktatásban is vannak problémák.
Karvalits Ferenc, az MNB volt alelnöke szerint a monetáris döntéshozók szerte a világban nehezen hagynak fel a laza monetáris politikával, pedig az bizonyos piaci buborékok képződésével, kialakulásával járhat. Úgy látja, hogy a vállalati szektor a kedvező kamatkörnyezetben, a beruházások elhúzódó hiánya ellenére sem dönt a hitelfelvétel mellett, és az sem "egészséges", ha egy országnak jelentős folyó fizetési mérleg többlete van.