Egyetlen cent sem maradt bent

A jelentés vezetői összefoglalójából kiderül: míg az elmúlt hétéves ciklus legnagyobb kihívását a teljes uniós forráskeret lehívása jelentette, a 2014–2020-as időszakra a támogatási rendszer prioritásaként a rendelkezésre álló európai uniós források fenntartható növekedést és a versenyképesség növelését célzó jellegét fogalmazza meg a kormány. Ezért született meg az átfogó hatáselemzés, amely makroszinten és az uniós beavatkozási logika mentén egyaránt vizsgálja a teljes uniós támogatási paletta lefedésével a korábbi támogatási időszak hazai eredményességét. Az értékelés arra az általános kérdésre keresi a választ, hogy miként alakultak volna a magyar gazdasági és társadalmi folyamatok az uniós források hiányában. Ehhez kapcsolódóan egy táblázatot is találunk az összefoglalóban, amelyből kiderül: a magyar GDP szintje az EU-támogatások nélkül 8,8 százalékponttal lett volna alacsonyabb 2015 végére, mint EU-támogatásokkal. Bánki Erik a témához kapcsolódóan az M1-en elmondta: a 2010-es stratégiai váltással egyszerűsítették a pályázatok adminisztrációját, felgyorsították a bírálatot és a kifizetést is, így Magyarország a régióban a legsikeresebb lett az uniós támogatások lehívásában. Hozzátette: a támogatási keretösszeg száz százalékát sikerült lehívni az előző ciklusban, egyetlen eurócent sem maradt bent.