Gazdaság

Egyetért a fontos kérdésekben a magyar és a német kereskedelmi kamara

Lepsényi István: A befektetői hangulatindex növekedése optimizmusra ad okot

Közös nevezőn áll a német kereskedelmi kamara és a magyar kormány a magyarországi gazdasági lehetőségek és az eddig elért eredmények megítélésében, ezt a kamara idén 23. alkalommal elkészített konjunktúra-felmérése is mutatja, amit a tárca fontos iránytűnek tekint - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) rendezvényén.

Lepsényi István hozzátette, a magyar gazdaság helyzetének egyik legfontosabb, befektetői szempontú értékelése szerint a befektetői hangulatindex 20 pontra nőtt a tavalyi 18-ról, ami optimizmusra ad okot.

A mutató mínusz 100-tól plusz 100 pontig terjedő skálán tükrözi a cégek véleményét, egyebek mellett a nemzetgazdaság helyzetéről, a vállalat saját üzleti helyzetéről, várakozásaikról, a cégek árbevételre vonatkozó elképzeléseiről.

Dale A. Martin, a kamara elnöke kiemelte, a makrogazdasági folyamatok jó irányba haladnak, azonban a felmérésben meglepő volt, hogy a munkaerőhiány mekkora mértékben kezd korlátozó tényezőjévé válni a gazdasági fejlődésnek. Elmondta, hogy a nemzetközi összehasonlításban Magyarország relatív megítélése nem javult, továbbra is a középmezőnyben van, a 9. legvonzóbb ország a régió 20 országából. Dale A. Martin úgy vélte, tágul a rés a munkavállalók képzettsége és a vállalati igények között, ami közép és hosszú távon csökkentheti a cégek versenyképességét. A kamara évek óta aktívan részt vesz a magyar szakképzési rendszer korszerűsítésében, idén pedig kiemelten foglalkozik a kérdéssel, több konkrét programot is indítva - mondta a kamara elnöke.

Lepsényi István szerint egyetértenek abban, hogy a fejlődés legnagyobb gátja a munkaerőhiány, ugyanis Magyarország már nem az olcsó és korlátlan munkaerő országa. Elmondása szerint a probléma kezelése során sok német példát másoltak, így a duális szakképzést. Felhívta a figyelmet a digitális tudás fontosságára, amiben a nagy német cégek tudására, tapasztalatára is támaszkodnak.

Az államtitkár szerint fontos pozitívum, hogy a Magyarországon működő cégek 45 százaléka bővítést tervez, és 81 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy ismét ide hozná befektetését, ami javulás a tavalyi értékhez képest. Kifejtette, a német vállalatok kiemelt szerepet játszanak a magyar gazdasági fejlődésben, Németország Magyarország első számú gazdasági partnere, a külkereskedelmi forgalom 27 százalékát a Németországba irányuló export tette ki tavaly, ami 3,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Németország a legnagyobb külföldi tőkebefektető, több mint 3000 német tulajdonú vállalat van Magyarországon, amelyek mintegy 200 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak - ismertette.

Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs osztályvezetője elmondta, a kamara idén Magyarországon 3,5 százalékos bruttó hazai termék (GDP) bővüléssel számol, amit a befektetőihangulat-index eddigi legmagasabb szintre, 20 pontra emelkedése is alátámaszt. Az osztályvezető szerint a munkaerőhiányt főleg a feldolgozóiparban, az exportra termelő, nagyobb cégeknél jelezték jelentős problémaként. Ezek pont azok a vállalatok, amelyeknél átlagon felüli volt a beruházási hajlam korábban, így a jövőben csökkenhet a beruházási hajlandóságuk, ha nem találnak megfelelő munkaerőt - fejtette ki. A kutatásból ez is kiderült, hogy minden harmadik cégnél fennakadásokat okoz a munkaerőhiány, 15-16 százalékuk pedig már nem tud további rendeléseket sem felvenni emiatt. Wölfer kitért arra is, hogy a jogbiztonságot és a közigazgatási feltételeket nézve csökkent az elégedetlenség, ami jó trend, csakúgy, mint az adóigazgatásban, ahol először teljesített a régiós átlag felett Magyarország. Nőtt az elégedetlenek száma ugyanakkor a korrupciót és a közbeszerzések átláthatóságát illetően, már a cégvezetők 70-75 százaléka elégedetlen a jelenlegi helyzettel, amellyel Magyarország a régiós átlagnál gyengébben szerepelt - számolt be az eredményekről az osztályvezető.

Az idei felmérésnek Magyarországról 230, a kutatásban szereplő 15 másik kelet-európai országgal együtt 1734 résztvevője volt. A magyar válaszadók csaknem fele német befeketető, negyede magyar, és 30 százalékos volt az egyéb külföldi tulajdonú vállalatok aránya.