Egy százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom februárban

Az EU-ban is növekedést mutat a kiskereskedelmi forgalom
A vártnál nagyobb mértékben nőtt az Európai Unió és az euróövezet kiskereskedelmi forgalma februárban. Az EU statisztikai hivatala (Eurostat) kedden közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint a 19 tagú euróövezetben havi összevetésben 0,7 százalékkal nőtt, éves szinten pedig 1,8 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene februárban. Elemzők 0,5 százalék havi és 1,4 százalék éves növekedést vártak februárra.Januárban 0,1 százalékkal bővült az euróövezet kiskereskedelmi forgalma, és 0,2 százalékkal az EU-é. Az Európai Unióban havi szinten 0,7 százalékkal, éves összevetésben pedig 2,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene februárban.
Januárhoz képest az euróövezetben 0,7 százalékkal, az unióban 0,5 százalékkal bővült az élelmiszerek, italok és dohánytermékek forgalma, míg a benzinkutaké 0,9 százalékkal, illetve 0,7 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszeripari termékek eladásai 0,9 százalékkal nőttek az az euróövezetben, az EU-ban 1,1 százalékkal emelkedtek. 
Az uniós tagállamok közül a legnagyobb mértékben Portugáliában (3,1 százalék), Horvátországban (2,8 százalék) és Szlovéniában (2,3 százalék) nőtt a kiskereskedelmi forgalom havi összehasonlításban. Máltán 0,8 százalékos, Belgiumban 0,7 százalékos csökkenést mértek, Belgiumban pedig 0,6 százalékkal esett vissza a forgalom havi bázison.
Éves összehasonlításban az euróövezetben 0,8 százalékkal, az unióban 0,9 százalékkal emelkedett az élelmiszerek, italok és dohánytermékek forgalma, a nem élelmiszeripari termékek eladásai pedig 2,4, illetve 3,4 százalékkal nőttek. 
Tavaly februárhoz képest leginkább Szlovéniában (16,8 százalék), Luxemburgban (12,9 százalék), Litvániában (7,6 százalék) és Romániában (7,5 százalék) nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Csökkenést mértek Belgiumban (3,2 százalék), Máltán (0,9 százalék) és Dániában (0,2 százalék).
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 1,1 százalék volt az éves szintű forgalomnövekedés, januárhoz képest pedig 0,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom.

Idén februárban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 0,2 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 3,1 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,1 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Az élelmiszerfogyasztás tavaly január, az üzemanyag fogyasztás 2013 augusztusa óta mindig nagyobb éves növekedést ért el,  a nem élelmiszer jellegű cikkek kereslete viszont a múlt év decemberében is szerény 3,0 százalékos volt, ami akkor 27 havi mélypontot jelentett.  
Idén január-februárban a forgalom volumene szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
A februári kiskereskedelmi forgalom részletes adatait április 24-án közli második becslésében a KSH.

Mérsékelten bővült februárban a kiskereskedelmi forgalom, amely már 44 hónapja folyamatosan erősödik - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

Marczinkó Zoltán szerint a februári adat egyebek mellett azzal magyarázható, hogy tavaly februárban a kiskereskedelmi forgalom 7,6 százalékkal nőtt, ami a 2016-os évet tekintve egy kiemelkedően magas adat volt és idén ezt a magas bázist kellett megugrani, ami sikerült is, igaz kicsit kisebb mértékben. 

Arra a kérdésre, hogy hogyan ítéli meg az értékesítés nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben mért 3,1 százalékos emelkedését, a helyettes államtitkár kifejtette: általában már 2016-ban is ez az alág húzta a kiskereskedelmi forgalmat. A nem élelmiszer jellegű kiskereskedelem bővülése egy nagyon pozitív üzenet, a tartós fogyasztási cikkek forgalmának növekedése egyfajta bizalmat jelent a lakosság részéről - mondta. 

Marczinkó Zoltán az év további részében várt eredményekről közölte: a foglalkoztatási, az inflációs, valamint a nettó bérkiáramlási vagy reálkereseti adatok mind-mind a növekedés irányába mutatnak.

A kiskereskedelmi forgalom februári adata elmaradt  nemcsak a piaci konszenzustól, de még a legpesszimistább várakozásoktól is, amelyeket a feszes munkaerőpiaci helyzet és a dinamikusan növekedő reálbérek fűtöttek - állapították meg keddi kommentárjukban piaci elemzők. Egyöntetűen kiemelték, hogy az alacsony növekedés részben a tavalyi rendkívül magas bázisnak is betudható. Egyöntetűen kiemelték, hogy az alacsony növekedés részben a tavalyi rendkívül magas bázisnak tudható be.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a fogyasztás ugyan továbbra is nő, de 2013 óta nem regisztrálták a kiskereskedelmi forgalom ilyen alacsony növekedését, és a gyengébb adat a 2016 eleje óta tartó lassuló trendbe illeszkedik. A fogyasztási szerkezet változására is felhívta a figyelmet, arra, hogy előtérbe kerülhettek a tartós fogyasztási cikkek az élelmiszerek rovására. Emellett általánosan igaz, hogy ahogy a fogyasztás folyamatosan eltolódik a szolgáltatások irányába, egy lassabb növekedési ütem állhat be a kereskedelemben. A februári negatív meglepetés miatt az ING Bank nem változtat a növekedési előrejelzésén, a negatív kockázatok azonban erősödni látszanak.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a fizetések emelkedése miatt a lakosság vásárlóereje nő, de egyelőre ez nem elsősorban a kiskereskedelemben csapódik le. A háztartások ugyanis a magasabb jövedelmükből például megtakaríthatnak vagy szolgáltatásokat vásárolnak, de a többletet akár külföldi utazásra is költhetik - írta. A jelenlegi kilátások alapján Németh Dávid úgy látja, ha a következő egy-két hónapban nem lesz érdemi gyorsulás, akkor  3 százalékra lassulhat a kereskedelmi forgalom növekedési üteme a tavalyi majdnem 5 százalékról.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is kiemelte, hogy az idén a februári adatot feltehetően torzította a szökőnaphatás kiesése is, ami tavaly magasra emelte a bázist. A gyenge kiskereskedelmi forgalom mellett a háztartások valószínűleg kiemelkedő mértékben növelhették megtakarításaikat, amit a lakossági állampapírok állományának látványos növekedése is tükröz. Az idén várhatóan 7,5 százalékkal emelkedő reálbérek, a 11 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése a következő hónapokban újra gyorsíthatja a kiskereskedelmi forgalom bővülési ütemét, így idén 4-4,5 százalékos növekedésre számít Suppan Gergely a kiskereskedelemben. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani, tette hozzá. 

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjét a forgalom növekedésének lassulása azért is meglepte, mert  a gyors ütemű béremelkedés és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalmi mutatók azt sugallták, hogy idén is lendületesen bővülhet a kiskereskedelmi forgalom. Az Erste Bank becslése szerint 3,4 százalékkal nőhet a magyar GDP 2017-ben, és a növekedés gerincét a háztartások bővülő fogyasztása adhatja. Ha azonban tartóssá válik a februárban látott folyamat, az lefelé mutató kockázatot jelent a növekedési előrejelzésre - hangsúlyozta Ürmössy Gergely.