Egy hétig zárva maradnak a görög bankok

Macedónia kivonja pénzét a görög bankokból
A macedón központi bank vasárnap arra utasította az ország bankjait, hogy vonják ki pénzüket és követeléseiket a görög bankokból és hozzanak "megelőző intézkedéseket" annak érdekében, hogy korlátozzák a tőkekiáramlást a bankpánikkal sújtott Görögországba. A bolgár bankrendszert viszont nem érintik a görög tőkekorlátozások a központi bank közlése szerint.
A macedón jegybank azután jelentette be lépését, hogy Athén közölte: hétfőtől hat munkanapra zárva tartanak a bankok, és tőkekorlátozásokat vezetnek be az országban. A Görögország és a nemzetközi hitelezők közötti tárgyalások megszakadásának hírére a görögök elkezdték pánikszerűen felvenni pénzüket bankautomatákból.
A macedón központi bank szerint az intézkedés időszakos jellegű: csak a jövőbeni tranzakciókra terjed ki, nem érinti a már elindított ügyleteket. A jegybank azzal indokolta a lépést, hogy így elejét veszi egy későbbi, még jelentősebb tőkekiáramlásnak, amely felboríthatná a fizetési mérleg egyensúlyát és megingathatná a pénzügyi rendszer stabilitását.
A görög bankoknak mintegy 20 százalékos részesedésük van a macedón bankrendszerben. A bolgár központi bank hétfőn azt közölte, hogy az ország bankjainak működőképességét és pénzügyi rendszerének stabilitását nem érintik a görög bankokkal kapcsolatos intézkedések.
A bolgár bankrendszer mintegy 22 százalékának vannak görög részvényesei, ezek a bankok mind jól tőkésítettek és az átlagnál is nagyobb likviditással rendelkeznek. Ugyanakkor a Bulgáriában működő bankoknak nincs görög állampapír-piaci kitettségük és nincsenek követeléseik görög hitelintézetek felé a jegybank által kiadott nyilatkozat szerint.

Ez az ügy szerepel az EKB igazgatótanácsa szerdai ülésének napirendjén - válaszolta Ewald Nowotny, az osztrák központi bank elnöke, az EKB igazgatósági tagja arra kérdésre, hogy az EKB a hitelezők javaslatairól vasárnapra kiírt referendum előtt még felemeli-e a sürgősségi likviditási támogatás plafonját.

"Nem akarom megelőlegezni a döntést, a labda a görög térfélen pattog" - mondta Nowotny hétfőn egy beruházási konferencián.

"Feltételezem, hogy a görögök többsége az euróövezetben akar maradni, ezért el tudom képzelni, hogy ez lehet az alapja újabb megbeszéléseknek, de még sok a bizonytalanság" - tette hozzá.

Nowotny azonban hangsúlyozta, hogy ha a görögök a referendumon elutasítanák a hitelezők feltételeit, az erősen behatárolná a konstruktív továbblépés lehetőségét.     

Nem valószínű, hogy Görögország törleszteni tudja az IMF-nek a következő napokban esedékes tartozását, de ez nem jelenti azt, hogy "nyomban" fizetésképtelennek minősül. A késedelem az IMF eljárási szabályai szerint nem jelent azonnali államcsődöt, de természetesen minél több határidőt mulaszt el Athén, annál nehezebbé válik a helyzet - mondta Ewald Nowotny.       

Az EKB már jó ideje a sürgősségi likviditási támogatás (Emergency Liquidity Assistance - ELA) keretében hitelezi a görög bankokat. Jelenleg csak az EKB tud forrásokat biztosítani a görög kereskedelmi bankoknak, amelyekből a betétesek a pénzforgalom hétfői korlátozásáig folyamatosan vonták ki pénzüket. Közvetve az EKB tartotta felszínen a görög államot is, mert Athén a piacokon nem jut hitelhez, és egyedüli pénzforrása a görög kereskedelmi bankrendszer. Maguk a bankok viszont az EKB rendes refinanszírozási csatornáin keresztül nem tudnak pénzhez jutni, mert a bank nem fogadhatja el fedezetként a bóvli kategóriába sorolt görög államkötvényeket.

Juncker arra kéri a görögöket, hogy szavazzanak igennel

Az Európai Bizottság elnöke arra kérte a görögöket, hogy mondjanak igent a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásra a július 5-én tartandó népszavazáson, Alekszisz Ciprasz miniszterelnököt pedig arra szólította fel, hogy "mondja el az igazságot a görög népnek".

A Brüsszelben hétfőn tartott sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker leszögezte: az igenek győzelmével a görögök azt az üzenetét küldenék, hogy az euróövezetben és az Európai Unióban akarnak maradni. A luxemburgi politikus hangsúlyozta, hogy a nemzetközi hitelezők nem "egy ostoba megszorító", hanem egy kemény, de tisztességes javaslatcsomagot terjesztettek a görög kormány elé. 

A görög vezetőkkel szemben rendkívül bíráló hangvételű nyilatkozatában Juncker kijelentette, hogy mélyen csalódott az adósságtárgyalások kudarca miatt, és úgy érzi, elárulták, nem vették kellőképpen figyelembe a válság megoldására tett erőfeszítéseit.

Görög minisztérium: a korlátozások nem érintik a turistákat
A görög kormány által elrendelt tőkekorlátozó intézkedések nem érintik azokat, akik külföldön kiadott bankkártyával, hitelkártyával kívánnak tranzakciókat lebonyolítani vagy pénzt felvenni a bankjegykiadó automatákból - ismertette a budapesti görög nagykövetség az MTI-vel az illetékes görög minisztérium tájékoztatását.
Az athéni gazdasági, infrastruktúra-ügyi, hajózási és idegenforgalmi minisztérium hangsúlyozta: mind az üzemanyag, mind minden egyéb, "a látogatók megszokott életviteléhez szükséges termék és szolgáltatás bőségben áll rendelkezésre a városi központokban, vidéken és a szigeteken egyaránt".
Görögország továbbra is garantálja látogatói számára azokat a magas színvonalú szolgáltatásokat, amelyek az országot nemzetközi összehasonlításban elsőrendű turisztikai úti céllá tették - fűzte hozzá a tárca.
Azokat a turistákat, akik már nálunk tartózkodnak, akárcsak azokat, akik még csak tervezik az ideutazást, semmi módon nem fogják érinteni az események: gondtalanul folytathatják és élvezhetik görögországi vakációjukat - közölte az athéni idegenforgalmi minisztérium.

A görög kormány számára nem jelent alternatívát az ország kiválása az euróövezetből - jelentette ki hétfő délelőtt az ARD német közszolgálati televízióban elhangzott interjújában a hatalmon lévő Sziriza párt egyik vezető politikusa. 

Hiorgiosz Kondrosz, az Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vezette baloldali párt elnökségének tagja azt állította, hogy az úgynevezett Grexit az athéni kormány számára nem alternatíva, mint ahogy eddig sem volt az. 

Kondrosz - aki a párt központi bizottságának tagja - támogatásáról biztosította Ciprasz miniszterelnök bejelentését a július 5-re tervezett, a reformintézkedésekről, illetve a hitelezők követeléseiről dönteni hivatott referendumról. "A görög lakosságnak demokratikus joga, hogy maga döntsön saját jövőjéről" - hangoztatta a baloldali politikus, aki szerint a népszavazás eredményétől függetlenül az említett Grexit nem jön szóba.

A görög kormánypárti politikus bírálta ugyanakkor a hitelezők magatartását az adósságválságban. Kondrosz szerint meg kell találni a  partnerekkel való megállapodáshoz vezető utat, az azonban nem vezet ki a válságból, ha - mint fogalmazott - Görögországnak ultimátumokat adnak vagy zsarolják.

Sivár kilátásokat vizionál néhány európai napilap
Egyebek mellett Görögországnak az eurózónából való esetleges kilépéséről, ennek várható következményeiről és az Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök által július 5-re meghirdetett népszavazásról írtak európai lapok, amelyek közül néhány sivár kilátásokat vizionál a délkelet-európai országnak.
A The Times konzervatív brit napilap szerint megszaporodtak a spekulációk arról, hogy az ország kilép az eurót használó EU-tagállamok köréből, s ezt az eurózóna országai aligha fogják megakadályozni. A brit újság úgy vélte, mivel a drachma ismételt bevezetése lehetetlen lenne, ha a görög választópolgárok július ötödikén nemet mondanak a nemzetközi hitelezők által támasztott feltételekre, vagyis a megszorító politikára, Görögország Montenegróhoz válhat hasonlóvá. A balkáni ország nem tagja sem az EU-nak, sem az eurózónának, nincs saját valutája, hanem eurót használ. "Sivár kilátások egy büszke és független országnak, amelyet egy ideológiailag irányított és teljesen értéktelen kormány hat hónap alatt padlóra küldött" - jegyezte meg a The Times.
A Le Figaro című konzervatív francia lap szerint korábban Írország, Portugália és Spanyolország is rohamtempóban vezetett be reformintézkedéseket, hogy megtarthassa az eurót. Ha Görögország továbbra is az eurózónában akar maradni, akkor sürgősen végre kellene hajtania a fájdalmas reformokat. Ciprasz azonban nem hisz ebben, és népének azt javasolja, ugorjon fejest az ismeretlenbe - írja a párizsi lap.
A Libération című francia baloldali napilap úgy vélte, ha Athén kiválna az eurózónából, ez tovább rontaná az ország helyzetét, különösen szociális téren, s ezzel a görögök is tisztában vannak.
A La Repubblica című olasz napilap szerint a görög kormány referendumról szóló döntése negatív következményekkel járhat mind Görögország, mind az EU számára. Úgy vélte, a népszavazás bejelentését a nemzetközi hitelezők a tárgyalások megszakításaként értelmezték. "Ilyen hosszú és bonyolult egyeztetéseknek csak akkor vet bárki véget az utolsó pillanatban, ha teljes mértékben meg van győződve arról, már nem tud bízni a másik félben" - írta a La Repubblica.
A De Telegraaf holland lap úgy vélte, Görögország lehetséges kilépése az eurózónából súlyos politikai károkkal járna Európának. "Ha egy ország felhagy eurózónabeli tagságával, nem lehet abszolút biztosnak lenni abban, hogy más országok nem fogják-e követni a példáját" - írta a holland újság.
A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap szerint a görög válság beláthatatlan következményekkel járó politikai földrengéssé nőtte ki magát, s ezzel az euróválság elérte tetőpontját. "Az eurózóna országai olyan erős nyomás alá helyezték Görögországot, hogy Athén gyakorlatilag sarokba szorult" - vélte az újság.
A Pravda című szlovák lap szerint a jelenlegi helyzet nem jelenti Görögország automatikus kilépését az eurózónából, azonban ismét közelebb került az a nap, amikor a görögök a kilépést is elfogadhatóbbnak tartják majd, mint az európai technokraták diktátumának bizonytalanságát.
A Hospodarske noviny című cseh liberális gazdasági lap szerint Ciprasz "becsapta" a görögöket. Az újság megjegyezte, a miniszterelnöknek már áprilisban vagy májusban le kellett volna mondania, és egy olyan kabinetet kellett volna hatalomhoz juttatni, amelyik meg tudott volna egyezni a nemzetközi hitelezőkkel. "Ehelyett Ciprasz elment a falig, és arcátlanul még egy teljesen felesleges referendumot is meghirdetett" - írták.
A Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap úgy vélte, a valutaunió visszafordíthatatlanságának kétségbevonása nem feltétlenül jelent rosszat. Ezzel ugyanis az eurózóna tagjainak emlékezetébe vésik, hogy a valutaunióbeli tagságot állandóan megbízható pénzügyi politikával kell megszolgálni.

Bármikor újrakezdődhetnek a tárgyalások a francia pénzügyminiszter szerint, Hollande megállapodást remél, Merkel is kész tárgyalni

Franciaország azt szeretné, ha Görögország az eurózónában maradna, ezért kész a párbeszéd újraindítására a hitelezők és Görögország között, feltéve ha megvan rá a közös szándék - hangoztatta hétfőn Francois Hollande francia államfő a görög válság miatt összehívott rendkívüli kormányülés után.

"Franciaország készen áll. A párbeszéd folytatódhat. Ma még mindig megvan a megállapodás lehetősége, de ez holnap már a görögnek a referendumon adott válaszán fog múlni" - mondta Hollande.     

"A görög népnek megvan rá a joga, hogy megmondja, hogyan képzeli a jövőjét" - hangsúlyozta a francia elnök. A július 5-i népszavazás "alapvető tétje az, hogy a görögök az eurózónában akarnak-e maradni vagy megkockáztatják a kilépést" - tette hozzá. 

Hollande szerint "a francia gazdaság jelenleg erős, sokkal erősebb, mint négy évvel ezelőtt, ezért nem kell tartania attól, ami történhet".

Michel Sapin francia pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy bármikor újrakezdődhetnek a tárgyalások Görögország és a nemzetközi hitelezők között.

A francia kormány rendkívüli ülése előtt az RTL francia rádiónak nyilatkozva Sapin figyelmeztetett, hogy Görögország euróövezeti tagsága forog kockán, és a dél-európai ország szenvedi meg leginkább, ha ki kell lépnie az eurózónából. Hozzátette: bár ennek lenne bizonyos hatása a perifériás euróövezeti tagállamok kötvényhozamaira, az egységes fizetőeszközt használó blokk jól felkészült a görög válság következményeinek kivédésére. Hangsúlyozta, hogy Franciaországnak egyáltalán nincs félnivalója. 

Angela merkel kész további tárgyalásokra a görög kormányfővel az adósságválság megoldásáról - közölte hétfő délelőtt Berlinben a német kancellár szóvivője.

Steffen Seibert szerint Merkel nem zárkózik el a további tárgyalások elől, ha Alekszisz Ciprasz tárgyalni akar. 

A görög adósságválság legújabb fejleményei éles feszültséget keltettek Berlinben. 

Angela Merkel még nem nyilatkozott, de Sigmar Gabriel alkancellár és Frank-Walter Steinmeir külügyminiszter élesen bírálta a görög kormány magatartását. Gabriel úgy vélte, hogy Európa a legnagyobb kihívás előtt áll az egyesülési folyamat 1957-es kezdete óta.

Berlinben Merkel vezényletével válságtanácskozások kezdődtek. Értesülések szerint az ellenzéki pártok a Bundestag rendkívüli ülésének összehívását követelik.

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja az RTL rádiónak nyilatkozva kiemelte, hogy még mindig maradt mozgástér a tárgyalásokra. Úgy fogalmazott, hogy Athén mindössze pár centiméterre állt a hitelezőkkel való megállapodástól, amikor szombaton megszakadtak a tárgyalások Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöknek a népszavazás kiírásáról szóló bejelentése után. A biztos szerint a tét immár az, hogy miként győzzék meg a görög kormányt arról, hogy az igen szavazatok leadására buzdítsa a lakosságot. 

Moscovici közölte, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke délben új javaslatokkal áll elő a görög válság megoldásának érdekében. Ezt azonban a bizottság cáfolta, és a francia biztos később a Twitteren úgy pontosította nyilatkozatát, miszerint Juncker arról fog beszélni, hogy mik lesznek a következő lépések. A bizottsági elnök 12 óra 45 perckor tart sajtótájékoztatót, amelyen szóvivőjének elmondása szerint a Görögországgal kapcsolatos legutolsó fejleményekről számol be, de új javaslatokat nem jelent be.

Günther Oettinger energiaügyi biztos a Handelsblatt című német újságban megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Görögország még mindig elfogadhatja az euróövezeti tagságának fenntartását biztosító javaslatokat, de a feltételek újratárgyalásáról szó sem lehet. Hozzátette, hogy "nem jönne el a világvége" akkor sem, ha a görög kormány elutasítja a hitelezők kezdeményezéseit és emiatt az ország az euróövezet elhagyására kényszerül.

A válság kiéleződésének hatására a világ vezető tőzsdéin jelentősen csökkentek az irányadó indexek, az euró árfolyama erőteljesen süllyedt a vezető devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon, a perifériás euróövezeti tagállamok kötvényhozamai pedig megugrottak. 

A görög államkötvények közül a kétéves lejáratúak hozama 11,99 százalékponttal 33,25 százalékra, az ötéveseké 6,25 százalékponttal 21,85 százalékra, a tízéveseké 3,67 százalékponttal 14,54 százalékra emelkedett. A potenciális sebezhető euróövezeti országok közül Olaszország, Spanyolország és Portugália államkötvényeinek hozama is emelkedett: a lejárattól függően délelőtt 11 óra körül az olaszoké 8,8 és 16,6 bázispont, a portugáloké 8,5 és 21,9 bázispont, a spanyoloké pedig 10,6 és 13,9 bázispont közötti mértékben.

A spanyol gazdasági miniszter szerint Spanyolországnak nincs szüksége válságtervre
Spanyolországnak nincs szüksége válságtervre, mert jó gazdasági helyzete megvédi, legfőbb biztosítéka a gazdasági növekedés és a már zajló reformok - jelentette ki Luis Guindos spanyol gazdasági miniszter hétfői sajtótájékoztatóján Madridban, miután részt vett miniszterelnök által összehívott gazdasági ügyek bizottságának rendkívüli ülésén, ahol több kormánytaggal közösen elemezték a kialakult szituációt.
A politikus hangsúlyozta: Spanyolország szembe tud nézni a görög válsággal, mert már felkészültebb egy ilyen krízisre, mint 3-4 évvel ezelőtt, ahogy az egész eurózóna is.
"Mind azt akarjuk, hogy Görögország az euróövezetben maradjon" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy meggyőződése: a görögök nem hagyják el az eurózónát, mert ez a legjobb a számukra, míg a másik lehetőség a lehető legrosszabb a görög társadalomnak.
Véleménye szerint a görög kormány döntése a pénzfelvétel korlátozásáról az átlagembereket érinti negatívan, azokat, akik napról-napra élnek. "Ne legyen kétség, a gazdag görögök már kivették a pénzüket a bankokból" - mondta Luis Guindos.
A spanyol gazdasági miniszter sajtótájékoztatóján kiemelte: az unió, benne Spanyolország, komoly erőfeszítéseket tett eddig is a tárgyalásra és a megállapodásra, amelyre - mint mondta - még mindig van idő.

Hatalmat a népnek, nem az európai trojkának - írta hétfői bogbejegyzésében Beppe Grillo, a legnagyobb olasz ellenzéki párt, a populista 5 Csillag Mozgalom (M5S) vezére. A népszavazást meghirdető athéni kormány melletti kiállásának adott hangot a többi olasz ellenzéki erő is.

Az M5S parlamenti képviselőinek és szenátorainak nyilatkozata szerint az Alekszisz Ciprasz miniszterelnök által meghirdetett népszavazás a görögök szabadságáról szól. 

Renato Brunetta, a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI) ellenzéki jobbközép párt parlamenti frakcióvezetője kijelentette: “Ciprasznak szurkolok, ez az Európa nem tetszik senkinek!”. 

Az Északi Liga főtitkára, Matteo Salvini szerint Alekszisz Ciprasz “jól teszi, hogy nem hajt fejet, ezt az Európát le kell dönteni és újra kell építeni”. Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek vezetője úgy vélte, “normális, hogy Görögország nem bízik meg a másik félben, hiszen az európai trojka receptjei pusztuláshoz és szegénységhez vezettek Olaszországban is”. 

A Baloldal Környezet Szabadság (Sel) és a kormányon levő Demokrata Párt (PD) baloldali szárnya is felelőtlennek nevezte az Athénnak adott “ultimátumot”. 

Pier Carlo Padoan olasz pénzügyminiszter a Corriere della Sera olasz napilapban hétfőn megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy Görögországnak az eurózónából való esetleges kilépése nem jelent veszélyt Olaszországra. Hozzátette, hogy Európának és Olaszországnak is elegendő “fegyvere” van a pénzügyi spekulációkkal szemben.

A milánói értéktőzsde indexe zuhant a hétfői kereskedés kezdetén a pénteki záróértékéhez képest.

Az olasz külügyminisztérium arra figyelmeztette a Görögországba készülő olasz turistákat, hogy “nehézségekkel” találhatják szemben magukat és bankkártya helyett vigyenek magukkal készpénzt.

A Prokopisz Pavlopulosz államfő és Alekszisz Ciprasz aláírásával jegyzett dokumentumban a helyzet rendkívüliségével magyarázták a lépést, amelyet a görög pénzügyi rendszer és az ország gazdaságának védelme tesz szükségessé, mert az Eurócsoport június 27-i döntése nyomán korlátozták a görög bankok számára elérhető likviditás összegét. 

Arra az időre, amíg zárva tartanak, a bankok azonban nem számítanak fel hitelkamatot.

A görög pénzügyminisztérium intézkedése nyomán 60 euróban limitálták azt az összeget, amelyet helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehetnek a pénzjegykiadó automatákból. Megtiltottak egyben minden pénzátutalást külföldre. 

A különböző termékekért és szolgáltatásokért a Görögországban kibocsátott kártyákkal lehet fizetni, de csak az ország területén.

Külföldi bankkártyákra külön rendelkezést ad majd ki a görög pénzügyminisztérium.

Erre mondtak nemet

Az átláthatóság és a görög nép tájékoztatása érdekében az Európai Bizottság közzétette azokat a javaslatokat, amelyekre a görög kormány nemet mondott, majd népszavazást kezdeményezett - közölte a bizottság hétfőn.

A javaslatot a szombati Eurócsoportnak kellett volna megtárgyalnia. A bizottság közleménye szerint a reformintézkedések mellett a pénzügyminiszterek egy átfogó csomagról dönthettek volna, amely Görögország jövőbeni finanszírozási szükségleteit és adósságának fenntarthatóságát is magába foglalta volna. Ezzel a bizottság gyakorlatilag azt mondja, Görögország azzal, hogy felállt a tárgyalóasztaltól, megfosztotta magát attól a lehetőségtől, hogy a pénzügyminiszterek az adósságteher könnyítéséről vagy további anyagi támogatásról dönthessenek. A görögök egyoldalúan döntöttek úgy, hogy megszakítják a tárgyalásokat - hangsúlyozza a közlemény.

A javaslat értelmében a görög költségvetésnek idén 1, jövőre 2, majd 3, végül 2018-ban 3,5 százalékos elsődleges többletet kellene produkálnia, amely az adósságfizetés nélkül értendő.

A forgalmi adóztatás terén Athénnak évente a GDP 1 százalékának megfelelő bevételnövekedést kellene elérnie, több terméket és szolgáltatást átsorolnának a 23 százalékos áfakulcs hatálya alá, a kedvezményes 13 százalékos kulcs az alapvető élelmiszerekre, az energiára, a szállodákra és a vízre, a legalacsonyabb, 6 százalékos áfakulcs pedig a gyógyszereket könyveket, színházakat terhelné. Meg kellene szüntetni sok kedvezményt, a többi között a görög szigetvilágban érvényes áfakönnyítést is.

Ezen túlmenően a jövedelemadó megfizetése alóli kibújás lehetőségének szűkítését is elvárják a hitelezők.

Athénnak el kellene törölnie a gazdáknak a dízelolaj jövedéki adójában nyújtott kedvezményeket, valamint meg kellene feleznie a fűtőolaj támogatásra fordított költségvetési kiadásokat. Emellett a tervezett ingatlanadó-bevételek garantálása is szerepel a feltételek között.

A hitelezők ezen kívül a jövedelemadóztatás korábban megígért, de még végre nem hajtott reformját várják, s új törvényeket az adócsalás és adóelkerülés szankcionálására. Az intézkedések értelmében a teherhajókra kivetett adókat is meg kellene emelni, a kedvezményeket pedig ezen a téren fokozatosan ki kellene vezetni a rendszerből.

Mindemellett Athénnak viszonylag magas védelmi kiadásait is 400 millió euróval kellene megkurtítania, csökkentve a hadsereg létszámát és beszerzéseit. A társasági adó kulcsát a jelenlegi 26-ról 28 százalékra kellene emelni, és a hitelezők a televíziós reklámok megadóztatását is javasolják, s további frekvenciák meghirdetését is kívánatosnak tartanák, ahogyan a 4G és 5G távközlési frekvenciák megpályáztatásának elindítását is.

A javaslat szerint már most is érvényben van jachtadó a 10 méteresnél nagyobb szabadidőhajókra. Ennek kulcsát 10-ről 13 százalékra kellene emelni, a beszedés hatékonyságát pedig javítani kell.

A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban a javaslat megjegyzi, hogy fenntarthatatlan és alapvető reformra szorul. Idén a GDP 0,25-0,5, jövőre pedig 1 százalékát kellene lefaragni a kiadásokból. Olyan intézkedéseket javasolnak a hitelezők, amelyek erőteljesen elrettentenek a korai nyugdíjba vonulástól, 2022-re pedig 67 évre emelnék az általános nyugdíjkorhatárt, vagy 62-re annak, aki 40 évig dolgozott. Ez alól csak a fogyatékkal élő gyermeket nevelők és a veszélyes szakmákban dolgozók jelenthetnének kivételt. Jobban büntetné a javaslat, ha valaki korábban megy nyugdíjba a lehetségesnél, emellett a kiegészítő nyugdíjpénztárak csak magánbefizetésekből működhetnének. A javaslat értelmében az államilag garantáltan fizetendő minimális nyugdíjakat 2021-ig a jelenlegi nominális értéken kellene befagyasztani. A dokumentum emellett 4-ről 6 százalékra emelné és a kiegészítő, magánnyugdíjra is kiterjesztené a nyugdíjasok egészségügy hozzájárulását.

A közszférában a javaslat a bértábla fiskális szempontból semleges, vagyis nem elvonó jellegű reformját sürgeti, gyakorlatilag kisebb bérkülönbségeket és a képzettségek és felelősségi szintek jobb érvényesülését szorgalmazza, valamint a juttatások terén az EU-ban bevált legjobb gyakorlatok átvételét tartja kívánatosnak.

A hitelezők az adóhatóságot is átalakítanák, növelnék a behajtások hatékonyságát, és "ésszerű életkörülmények" biztosítása mellett azon is változtatnának, hogy kitől mit nem vehet el az adóhatóság. A javaslat az adóbeszedés modernizációját, az elektronikus regisztráció és beszedési rendszer létrehozását is tartalmazza. A dokumentum külön kitér arra, hogy fel kell lépni az üzemanyag-csempészek ellen.

A munkaerőpiacon a hitelezők mindössze egy konzultáció elindítását várják el az érdekképviseleti rendszer átalakítására, amely a tömeges leépítések, a szakszervezeti intézkedések és a kollektív szerződések szabályozását érintené, figyelembe véve más tagállamok bevált szabályozásait. Ezen a téren a csomag más intézkedést nem vár, pusztán a be nem jelentett munka visszaszorítását, "a törvényesen működő vállalatok versenyképessége, a munkavállalók, valamint az adó- és társadalombiztosítási bevételek megóvása érdekében".

Ezeken kívül a hitelezők zárt szakmák megnyitását, gázpiaci reformot és az elektromos hálózatot üzemeltető Admie magánosítását sürgetik. Emellett több jelentős kikötő privatizációjának felgyorsítását és regionális repterek magánosításának nyélbe ütését sürgeti a a dokumentumban.

Brüsszel indokoltnak tartja a tőkekorlátozásokat

A bejelentett görögországi tőkekorlátozásokat az Európai Bizottság az uniós jog őreként gyorselemzésnek vetette alá, s az intézkedéseket indokoltnak tartja - erről adott ki hétfőn kora reggel közleményt Jonathan Hill, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért felelős tagja.

A vizsgálatra azért volt szükség, mert a tőke szabad mozgása normális körülmények között nem korlátozható, ezt az uniós jog tiltja - magyarázta a biztos.

A bizottság viszont úgy ítéli meg, hogy a pénzügyi és bankrendszer stabilitásának megőrzése olyan közérdek, amely indokolttá teszi a tőkekorlátozások átmeneti bevezetését.

"Az országnak az elsődleges és azonnal kihívást a pénzügy rendszer stabilitásának megőrzése jelenti" - írja közleményében az uniós biztos.

Megítélése szerint a bevezetett intézkedések szükségesnek és arányosnak tűnnek, de hozzátette, hogy a görög gazdaság, az euróövezet és az Európai Unió egységes piacának érdekében a lehető leghamarabb vissza kell állítani a tőke szabad áramlását.

Görögország a rendkívüli helyzetre való tekintettel határozott úgy, hogy az ország bankjai július 6-ig zárva maradnak, külföldre nem lehet pénzt utalni, görögországi bankkártyáról pedig legfeljebb naponta 60 eurót lehet felvenni. A külföldi bankkártyákra a korlátozás nem vonatkozik, azokkal tetszőleges mennyiségű készpénzt lehet felvenni, feltéve, hogy van elég euró a bankautomatában.