Egész Európában felfelé kúsznak az ingatlanárak

A fizetésekhez képest a skandináv országokban vették fel a legtöbb hitelt (Fotó: Reuters - Fabian Bimmer)

A lakásárak jelenleg egész Európában jelentősen, tavaly év végére átlagosan négy és fél százalékkal emelkedtek. A kontinensen leginkább Portugáliában és Írországban érezhető a folyamat, de Magyarországon is az átlag feletti, 7,6 százalékos bővülés érezhető, miközben a jövedelmek nem emelkedtek ennyivel – mutatott rá a Euronews. Ha a lakásárak folyamatosan nőnek, ahogy ez Svédországban is történt tavaly év végéig, az aggodalomra ad okot.

A skandináv országban a tíz évvel ezelőtti gazdasági válság óta a bankoknak növelniük kellett fizetőképességi mutatóikat a bankrendszer megerősítése érdekében, ezért sok család számára nehezen hozzáférhetővé váltak a hitelek. „A szabályok szigorúbbak lettek, az emberek nehezebben kapnak hitelt. Idén márciustól olyan új előírásokat vezettek be, amelyek alapján a nagy családok nehezen engedhetik meg maguknak, hogy nagyobb lakás vásárlásába vágjanak bele. Őket érinti a legrosszabbul, hogy szigorodtak a szabályok” – mondta Felix Hasselberg, az Erik Olsson svéd ingatlanközvetítő cég munkatársa. Svédországban ugyanis a hitelfelvevők legalább tizenöt százalékos önerővel kell hogy rendelkezzenek, és a kölcsönnek egy meghatározott részét minden évben be kell fizetniük. A bankok elkezdtek nagyobb hangsúlyt fektetni a lakáshitelekre a kockázati számításaikban. Nem csoda, hiszen az elmúlt években a lakásárak gyorsabban nőttek, mint a fizetések, a családok pedig eladósodtak, Svédországban például a háztartások egyharmadának az adóssága több, mint négy és fél évi jövedelmük, ami súlyos terhet ró a legnehezebb helyzetben lévő családokra – mutatott rá. Úgy fogalmazott: az utóbbi években a magas lakásárak és a magas eladósodottság nem tett jót a svédországi háztartásoknak, és egyre távolabbra került tőlük, hogy lakástulajdonosokká váljanak.

Az ingatlanközvetítő szerint egy kamatszint-emelkedésnél lesznek, akik le is mondhatnak az otthonukról – figyelmeztetett Jens Magnusson. Az Európai Rendszerkockázati Testület figyelmeztette Svédországot és hét másik uniós államot a túlzott eladósodottságra és a túlértékelt áruk veszélyére.

Cédric Van Styvendael, a Housing Europe, a lakásüzemeltetők európai szakmai szervezetének elnöke szerint Európában az a gond, hogy a lakásárak gyorsabban nőttek, mint az állampolgárok jövedelme. Minden tizedik európai a bevételének negyven százalékát költi lakhatásra. A szakmai szervezet elnöke szerint a hitelek elérhetőségének helyzete meglehetősen ellentmondásos. A kamatok valóban alacsonyak, ezek pedig hozzájárulnak az áremelkedéshez, miközben a banki követelmények az állampolgároknak nyújtott hitelekhez nagyon szigorúak. Így oda jutunk, hogy pont azok nem kaphatnak hitelt, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.