Egekben a londoni ingatlanárak

Hongkong, New York City és London évek óta váltják egymást az ingatlanos dobogó legfelső fokán, 2014-ben a brit főváros 16 százalékos áremelkedéssel azonban jócskán megelőzte a másik két világvárost. Manhattanben négyzetméterenként 7,8 milliós árral szembesülhetünk, ha belvárosi, új építésű prémiumlakásra vágyunk, Párizs belvárosában már csak 4,8 millió forintot kellene fizetnünk, Berlinben pedig  1,1 millió forintba kerül egy-egy belvárosi ingatlan négyzetmétere. Budapesten a belvárosi (V. és I. kerületi), új építésű, felsőkategóriás lakások átlagos négyzetméterára 700 000 forint, amivel a legolcsóbbak a mezőnyben, bár ez az ár hazai szemmel így is borsosnak tekinthető, hiszen a fővárosi új építésű átlagár duplája – derül ki az Otthon Centrum elemzéséből.

Az eltéréseket az elmúlt években eltérő ártrendek is magyarázzák. Az angol főváros 16 százalékos áremelkedésével szemben Budapesten csak 2-3 százalékos emelkedés volt mérhető 2014-ben. Bár mindkét városban a befektetői kereslet is szerepet játszik az áremelkedésben, London esetében ez a kereslet jóval erősebb. A legszembetűnőbb különbséget London globális szerepe adja, a világ minden részéről vonzza a befektetőket, akik hosszú távú befektetési eszközöket látnak a londoni luxuslakásokban, nem véletlen, hogy a belvárosi ingatlanok piacát 46 százalékban külföldiek mozgatják az angol fővárosban. Budapesten is nőtt a külföldiek száma a lakáspiacon, ez leginkább az V. kerületben jellemző, ahol 2014-ben a vevők több mint 13 százaléka volt külföldi. Ez ugyanakkor jócskán elmarad a londoni szinttől, egész Budapestet tekintve pedig arányuk nem éri el a két százalékot sem.

„A külföldiek befolyását és London vezető szerepét az is jól mutatja, hogy a londoni belváros árai nemcsak magyar szemmel csillagászatiak, hanem az angol családoknak is. Az Eurostat statisztikájából kiderül: négyfős, kétkeresős családok átlagos nettó jövedelmét alapul véve jól látszik: míg egy átlagos angol családnak 35 évnyi teljes nettó jövedelmét kell egy ötven négyzetméteres, bel-londoni, új építésű lakás megvásárlására fordítani, addig egy átlag magyar családnak csak 12 évnyi teljes nettó fizetése szükséges Budapesten egy felső kategóriás, ötven négyzetméteres, új építésű lakás megvételéhez” – mondta lapunknak Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. Hozzátette: ez azt is jelenti, hogy bár a külföldi munkavállalás jelentette magasabb jövedelem a hazai viszonyok között vonzó, a hosszú távú külföldi letelepedésre, egzisztenciaépítésre vonatkozó terveket a magas ingatlanárak felülírhatják. Annál is inkább, mivel nemcsak a világ legdrágább városában kell többet dolgozni egy lakásért, hanem Párizsban és Rómában is. Ugyanakkor Dublin, Amszterdam ilyen szempontból vonzóbb, hiszen egy belvárosi, ötven négyzetméteres, új építésű lakás megvásárlása egy átlagos ottani család 4–6 évnyi teljes nettó jövedelmét teszi ki.

---

Hatalmas különbségek az irodáknál is

A londoni West Endben 2945 dollárba kerül egy négyzetméternyi iroda éves bérlete, ugyanezért Budapesten csak 366 dollárt kell fizetni, a különbség nyolcszoros – derül ki a CBRE ingatlan-tanácsadó tegnap közölt felméréséből. A sorrendben a második Hongkong 2698 dolláros fajlagos bérleti költséggel, majd Peking következik két kerülettel, 2129, illetve 2039 dollárral. Európában Moszkva a legdrágább 1777 dollárral. London Cityben 1643 dollár egy négyzetméter iroda éves bérleti költsége. Ehhez képest Tokió olcsónak számít a maga 1469 dollárjával. A kelet-közép-európai régióban Varsó a legdrágább 477 dollárral, majd Prága és Budapest következik, 430, illetve 366 dollárral. A sor végén Pozsony és Bukarest áll 347, illetve 320 dolláros fajlagos költséggel.