Gazdaság
Dunántúli termálfürdőzések
A turista idő hiányában sok látványosságról hajlandó lemondani, de a kényeztető medencékről soha
Szinte nincs olyan hazánkba érkező turista, aki legalább egyszer ne szeretne meglátogatni egy termálvizes fürdőt, egy wellnessközpontot. A fővárosban inkább a hagyományos, uszodás gyógyfürdők állnak az érdeklődés központjában, míg az ország különböző vidékein a legegyedibb wellness-masszázs-spa komplexumok várják a pihenni és kikapcsolódni vágyókat.
Zalakaros
Az ország egyik leghíresebb üdülővárosa Zalakaros. Zala megye délnyugati részén, a Nagykanizsai járásban, a Zalaapáti-hát területén fekszik, jelentős idegenforgalmát főként a településen működő termálfürdőnek köszönheti.
A települést a krónika 1254-ben említi először, Korus néven. Ekkor a faluban földdel rendelkező, magyar ajkú várszolgák éltek, később IV. Béla király felesége idegen telepeseket hozott ide. Termálvizet csak 1962-ben találtak a településen, a gyógyfürdő 1965-ben nyílt meg. A népszerű fürdőt fennállása óta több mint húszmillió pihenni, gyógyulni vágyó kereste fel. A külföldi vendégek közül a legtöbben Németországból, Ausztriából és Csehországból érkeznek.
A Gránit Gyógy- és Termálfürdő nemzetközi hírű gyógykomplexum. Gyógyvize kétezer méter mélyből fakad, 96 Celsius-fokos. Vízösszetétele: alkáli-kloridos, hidrogén-karbonátos gyógyvíz, amelyben jód, bróm, kén és fluor együttes jelenléte egyedülálló vízösszetételt képez Európában. A vízben megtalálható kémiai elemek még a kálium, nátrium, magnézium, vas, mangán, metabórsav, metakovasav és szabad szénsav. Termálvize kiváló krónikus nőgyógyászati betegségek, fogágy-megbetegedések, mozgásszervi panaszok, sebészeti mozgásszervi károsultak utókezelésére, valamint bőrgyógyászati problémák kúraszerű ápolására.
Bükfürdő és Sárvár
Bükfürdőn eredetileg olajat kerestek, de termálvizet találtak
A turisták körében, legyen az hazai vagy külföldi, Bükfürdő az egyik legnépszerűbb település. Szombathelytől 27 kilométerre, az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál, a Répce folyó síkságán fekszik. Bük határában 1957 őszén kőolajat kerestek, de a várakozással szemben meleg vizet hoztak a felszínre a fúrások. A község a melegvíz-kútra 1962-ben épített fürdőt, amelynek vizét 1965-ben nyilvánították hivatalosan gyógyvízzé, tekintettel annak kalcium-, magnézium- és hidrogén-karbonátos összetételére. A fedett rész 1972-ben nyílt meg, s ezzel a fürdő alkalmas lett az egész évi gyógyüdülésre is. A fürdő körül kempingek, szállodák, üzletek, panziók, vendéglők sokasága épült. 1992-ben megnyílt a rekreációs park is. Ma itt van az ország második legnagyobb gyógyfürdője.
Amennyiben a látogatót a fürdőzésen túl a művészetek is érdeklik, érdemes felkeresnie a település evangélikus templomát, amely 1785-ben torony nélkül épült. Tornyát később, 1826-ban építették, oltára, szószéke 18. századi. A Szapáry-kastély 16. századi eredetű, amelyet 1699-ben Felsőbüki Nagy István barokk stílusban építtetett át. Belső díszítéseit olasz mesterek készítették. 2007-ben magántulajdonba került, családi otthonként használják, magas fallal el van zárva a külvilágtól, nem látogatható.
A Répce mente élővilágát bemutató, interaktív tanösvény 2013 nyarán készült el. A térség különböző élőhelytípusait mutatja be, játékos formában.
A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő tagja az Európai Királyi Fürdők Szövetségének
Sárvár a Gyöngyös-patak torkolatától délre, a Kemeneshát határán, a Rába két partján fekszik. Neve a patak mellékén, mocsaras helyen épített erődítményre utal, amely eredetileg földvár volt. Már az őskorban lakott hely volt, amit neolitikus edénytöredékek, bronzeszközök és temetők leletei bizonyítanak.
A művelt humanista, Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális centrumát hozta létre a mezővárosban: 1534-ben iskolát alapított, 1537-ben pedig nyomdát. A nyomda élére az iskola tanítóját, Sylvester Jánost nevezte ki, ő pedig lefordította és 1541-ben itt nyomtatta ki az Újtestamentum fordítását: ez lett az országban az első, magyar nyelven nyomtatott könyv. Itt halt meg 1556-ban, és a vár földjében nyugszik Tinódi Lantos Sebestyén. A vár ura volt Nádasdy Ferenc, a „fekete bég”, s az ő özvegye volt Báthori Erzsébet, a rémtetteiről hírhedt csejtei várúrnő.
Teltek az évszázadok, mígnem a kőolajkutatók 1961-ben olaj helyett gyógyvizet találtak; ezután a fejlesztésben egyre nagyobb szerepet kapott a gyógy-idegenforgalom. A termálfürdőben 2002 decemberében gyógy- és wellnessfürdőt is nyitottak, 2004-ben pedig Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2007-ben a fürdő kiérdemelte az EUROPESPA-med minőségi díjat. 2008-ban a Magyar Fürdőszövetség Minősítő Bizottsága a fürdőt a legmagasabb, négycsillagos kategóriába sorolta.
Kehidakustány
A kehidakustányi fürdő karbonátos vize radont nem tartalmaz
Ugyancsak népszerű, főleg az osztrák turisták körében Kehidakustány, amely Zala megye északi részén, a Zala folyó észak–déli völgyében, annak két partján terül el. Kehida települést a krónika először 1232-ben említi, amikor is itt ülésezett az ország első nemesi bírósága. Kustány – Kehidához hasonlóan – az Árpád-korban alakult ki mint részben királyi birtok. Első említése 1275-ből való.
A 13. és 14. század során több oklevél is készült itt, illetve több megye-, illetve nádori gyűlés színtere volt. Legnagyobb birtokosa 1322-ig a Koppányi, majd a Kanizsai család volt, de a Hédervári és a Szentkirályi család is rendelkezhetett némi földterülettel. A Kanizsai család 1441-ben a trónért vívott harcban Erzsébet királyné mellé állt, így I. Ulászló a kehidai vámot a Pethő családnak adta, miközben megtartotta a Kanizsaiakat korábbi birtokukon, akik 1523-ig tetemes adósságot halmoztak fel. Ezért ekkor a falut a Hassági családnak adták, amely hamarosan udvarházat is épített itt.
A két település 1977-ben egyesült. Majd Kehidakustány számára az igazi gazdasági fejlődést a termálfürdő kiépítése hozta, amelynek révén jelentős idegenforgalmi és vendéglátó-hálózat alakulhatott ki az 1990-es és 2000-es évek során. A Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdőt a minősített kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos vizét a kénes gyógyvizek csoportjába sorolták, a víz radont nem tartalmaz. Mozgásszervi betegségek, nőgyógyászati megbetegedések, idegrendszeri bántalmak, bőrgyógyászati problémák enyhítésére ajánlott.