Gazdaság

Dübörög a munkaerőpiac

Nőtt a foglalkoztatottak száma és csökkent a munkanélkülieké 2017 azonos időszakához képest

A 2018. január-márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 435 ezer volt, 67 ezerrel, 1,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 125 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 42 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 15 ezerrel csökkent.

A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak létszáma 13 ezerrel csökkent. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal, 83,9 százalékra, az idősebb, 55-64 éves korosztályba tartozóké 3,6 százalékponttal, 53,6 százalékra nőtt egy év alatt.

A 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája egy év alatt 1,6 százalékponttal 68,7 százalékosra emelkedett. A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 2,0 százalékkal, 2 millió 399 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 2,0 százalékponttal, 75,8 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma (a mintavételi hibahatáron belül) 1 millió 984 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,1 százalékponttal, 61,6 százalékra nőtt.

A Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 2020-ra 20-64 éves korcsoportban 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki. Ebben a korosztályban a foglalkoztatási ráta Magyarországon 1,7 százalékponttal, 73,8 százalékra emelkedett egy év alatt. A  férfiaknál 81,7, a nőknél 66,1 százalékos volt a ráta a 2018. január-márciusi időszakban.

Mérséklődött a munkanélküliség

A 2018. január-márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 29 ezerrel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent - tette közzé egy ugyancsak pénteken publikált jelentésében a KSH.

A 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma hibahatáron belül változott: számuk 33 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 10,4 százalékos volt. A munkanélküliek csaknem ötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves, legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,6 százalékra, míg az 55-74 éveseké 1,8 százalékponttal, 2,3 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónapra csökkent, a munkanélküliek 39,8 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt - olvasható a jelentésben.

A KSH közölte: a 15-74 éves férfiak körében 21 ezer fővel, 88 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,9 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött. A nők esetében a változás kisebb mértékű volt, a munkanélküliek száma 8 ezer fővel, 90 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 4,3 százalékra mérséklődött - tették hozzá.
A statisztikai adatok alapján a munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében Dél-Dunántúlon, Közép-Dunántúlon és Budapest régióban kismértékben nőtt, a változások azonban mintavételi hibahatáron belüliek voltak. Az ország többi részén mérséklődött a munkanélküliség, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön egyaránt 1,9 százalékponttal csökkent a ráta, 4,9, illetve 6,6 százalékra. 

A munkanélküliségi ráta Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb (6,9 százalék), míg Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb (1,8 százalék).

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 18,9 százalékkal, 285 ezer főre csökkent március végére az egy évvel korábbihoz képest.

NGM: Magyarország beérte Németországot a munkanélküliségi adatokkal 

Magyarország beérte Németország munkanélküliségi rátáját, az elért eredmények kormányzati és nemzetgazdasági szempontból is büszkeségre adnak okot - mondta Simon Attila, az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken a KSH legfrissebb adataira reagálva.

Simon Attila kiemelte, hogy belső átrendeződés van a munkaerőpiacon, azzal együtt, hogy egyre magasabbak a bázisadatok. A számok jobban mutatják, hogy mennyire dübörög a magyar munkaerőpiac - fogalmazott, hozzátéve: a sokat kritizált közfoglalkoztatási program gyümölcse kezd beérni. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szintén kiemelte, hogy kimagasló volt a foglalkoztatás bővülése év elején, 2010-hez képest így 756 ezerrel több embernek van munkája, ebből főként a kormány piacot támogató foglalkoztatáspolitikájának hatására 600 ezer munkahely a hazai versenyszférában jött létre. A munkanélküliség évtizedes mélyponton, továbbra is négy százalék alatt, 3,9 százalékon áll.

Hozzátették, hogy a növekedést nagyban segítették a kormány által indított Munkahelyvédelmi akció kedvezményei, az Ifjúsági garancia program, a hatéves bérmegállapodás és a további munkaerőpiac-élénkítő intézkedések. A foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a magyar munkaerőpiaci reformoknak, a gazdaságfejlesztő programoknak, a munkát terhelő adók csökkentésének, a minimálbérek érdemi emelésének, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak - olvasható a tárca közleményében.

Az elemzők szerint egész évben marad az alacsony munkanélküliség

Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője közölte: várakozásuk szerint egész évben 4 százalék alatt maradhat a munkanélküliségi ráta, amelynek csökkentését a következő hónapokban szezonális hatások is erősíthetik. 

Az alacsony munkanélküliségi ráta, a reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint az erős fogyasztói bizalom is arra enged következtetni, hogy a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje idén is a lakossági fogyasztás lesz - hangsúlyozta az elemző. 

Ürmössy Gergely szerint előfordulhat, hogy a jelenlegi 3,7 százalékos GDP-növekedési előrejelzésüknél erősebb teljesítményre lesz képes a magyar gazdaság ebben az évben.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint tovább közelít a magyar munkaerőpiac a teljes foglalkoztatás állapota felé, amelyet további 250-300 ezer új munkahellyel lehetne elérni. 

A munkaerőhiányról szóló hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 500 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek körében - hívta fel a figyelmet az elemző. 

A központi államigazgatásból több tízezer magasan képzett munkavállalót át kellene vezetni a versenyszférába az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében - mutatott rá Horváth András.

Az elemző szerint a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén a foglalkoztatottság kezdi elérni a csúcsát, ezért hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek felzárkóztatásának a kérdése. Utalt arra is, hogy a képzett munkavállalók hiánya lassíthatja ugyan a foglalkoztatás bővítését, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál.      

A munkanélküliségi ráta várhatóan három százalékig süllyed a nyár végére, az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet - vélekedett Horváth András.