Gazdaság
Dinamikusan bővül a hazai járműipar
Szombathelyen gépészmérnöki képzéssel pótolják a szakemberhiányt
Fotó: Hegedüs Róbert – A múlt évben több mint harminc százalékkal bővült a magyarországi járműgyártás, amely a teljes export húsz százalékát teremtette elő. Van-e opciónk az idén is ekkora mértékű fejlődésre ebben a szegmensben?
– A rendelkezésre álló adatok szerint a 2014-es esztendő első háromnegyed részében ötezermilliárd forintos termelési értéket produkált az ágazat, vagyis az év egészében akár 6,5 ezer milliárd forintos forgalmat is elérhet a járműipar. Utóbbi azt is jelenti, hogy a bruttó hazai termék (GDP) húsz százalékát „adja” ez a szegmens. A fejlődés tehát dinamikus, éves alapon huszonöt százalékos is lehet majd ezen a téren a bővülés, ráadásul a járműipari cégek több mint 135 ezer dolgozót foglalkoztatnak.
– A Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központot 2013. januárban nyilvánította kiemelt járműipari központtá a kormány. Mit tudnak felmutatni?
– A régió jelentős nagyvállalatai – az LuK Savaria, a TDK-EPCOS, az Opel Magyarország, az IQOR (korábban Jabil), a Delphi, a BPW-Hungária, a GE nagykanizsai és zalaegerszegi gyárai, valamint a Flectronics összesen több mint ötszázmilliárd forintos értéket állítanak elő, közel tízezer alkalmazottat foglalkoztatva. A régió cégei a következő három-négy esztendő leforgása alatt több mint félezer új munkatárs felvételét tervezik. A következő évtizedben az együttműködéstől a térségben 25 ezer új munkahely és legalább 250 milliárd új tőkebefektetés remélhető.
– Elindult az új uniós költségvetési periódus: milyen pályázatokkal bombázzák majd Brüsszelt?
– Növekedési zóna programunkat különböző, de egymást kiegészítő gazdaságfejlesztési tervekből állítottuk össze. Ennek három eleme van. Az egyik a képzéshez kapcsolódik: ha korszerű termelési bázisokat szeretnénk létrehozni, annak elengedhetetlen feltétele az oktatás modernizálása. A másik része a projektcsomagnak a kutatás-fejlesztés és innováció területe, főként a vállalatokra és a képzőközpontokra építve képzeljük el a szakmai együttműködést. Hasonlóan fontos még a harmadik komponens is, amely a vállalkozások fejlesztését célozza meg. Ezen belül is a kis- és közepes vállalkozások technológiafejlesztési, beruházási tevékenységeit szeretnénk elősegíteni. Lényegében ez a programcsomag foglalja össze a térségi terveket, hogy azok koordinált formában jussanak el a kormányhoz, így lehetőség lesz optimalizálni a forrásokat, valamint maximalizálni az elképzelések eredményességét.
– Miközben a „nagypolitika” kiemelt járműipari központtá minősítéssel támogatja a szakmai összefogást, úgy tűnik, a szakemberhiány a legégetőbb probléma. Miképp oldható ez meg rövid időn belül?
– Szombathelyen, a természettudományi karon a gépészmérnöki képzés indul 2015-ben, és ez a kezdeményezés is élvezi a kormányzat támogatását. A duális gépészmérnök alapképzésben a hallgatók a régió hat jelentős nagyvállalata (LuK Savaria, TDK-EPCOS, Opel, IQOR, Delphi és BPW-Hungária) telephelyein teljesítik majd a duális képzés szakmai gyakorlatát. A vállalatok ötven hallgatót fogadnak ilyen formában, ugyanakkor maga az akkreditáció nyolcvan főre vonatkozik majd, a hagyományos konstrukcióban tanulók képzési hátterének megoldása az egyetemre hárul majd.
– Németországban jobban „megéri” duális képzésben részt venni, mint a hagyományos formában. Így lesz ez Szombathelyen is?
– A konstrukció alapvetően a német felsőoktatási formára épít, vagyis mind a cégek, mind pedig a hallgatók számára ez egy befektetés is a jövőbe. Ugyanakkor a diákok az elméleti, magas szintű tudás mellett a legmodernebb technológiai jártasságokat is megszerzik, mindezért pedig fizetést is kapnak: nettó 67-68 ezer forintos havi ellátást.