Gazdaság

Digitalizáció kell a bankoknál is

Az átalakulás a fiókszám és a működési költségek csökkenését, a hatékonyság javulását jelentheti a pénzintézeteknél

A szűk kamatmarzs és a szabályozói terhek miatt alacsonyabb a bankok megtérülése a válság előtti szintnél – mondta lapunknak Palkó István, a Portfolio vezető elemzője, aki szerint a hazai hitelintézeti szektor a térségi átlagnál is nagyobb hatékonyságjavításra szorul. Az újabb súlyos megszorítást egyes magyar bankok csak digitalizációval kerülhetik el, miután az alacsony kamatkörnyezet behatárolja a hitelezési aktivitásból és volumenbővítésből fakadó bevételnövelési lehetőségeiket.

Palkó István 20161128
Palkó István: A fogyasztási hitelezés lendületben marad (Fotó: MH)

– Milyen helyzetben van a közép-európai, s vele együtt a magyar bankszektor?

– Nyolc régiós EU-tagállam – Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Románia és Bulgária – bankszektorának teljesítményét vizsgálta egy minap megjelent tanulmány, amely CE Banking Outlook címmel jelent meg. Néhány fő üzenetet, illetve tanulságot kell levonni az elemzésből. Javul a közép-európai bankszektor teljesítménye a hitelezés felpörgésének köszönhetően, de a nyereségesség jócskán elmarad a válság előttitől. A kamatmarzsok szűkülése és a szabályozói terhek növekedése kikényszeríti a működési hatékonyság további javítását. A régiós bankok átlagos tőkearányos megtérülése magasabb, mint a korábbi években volt. Bár a közép-európai bankok kamatmarzsa jóval magasabb az eurózóna bankjainál, de nagyobb a kamatbevételekre való ráutaltságuk is.

– Ez mind vonatkozik a hazai pénzügyi állapotokra is?

– A szűk kamatmarzs és a szabályozói terhek miatt jóval alacsonyabb a magyarországi bankok megtérülése a válság előttinél. A magyar bankszektor nagyobb hatékonyságjavításra szorul.

– Vagyis: le kell faragniuk még a költségekből.

– Az újabb súlyos megszorítást egyes magyar bankok csak digitalizációval kerülhetik el, miután az alacsony kamatkörnyezet behatárolja a hitelezési aktivitásból fakadó bevételnövelési lehetőségeiket.

– Népszerű a digitalizációt emlegetni, de mit jelent ez?

– Kétségtelen, hogy a digitalizáció minden bankszektorban prioritást élvez, de az egyes bankszektorok digitális érettsége jócskán eltér a régióban. A digitális átalakulás a fiókszám és a működési költségek csökkenését és közép távon a hatékonyság javulását vetíti előre a hitelintézetek számára.

– Támogató a makrogazdasági környezet a bankok számára?

– Igen, a makrogazdasági mutatók kedvezőek maradhatnak a bankok számára, az Economist Intelligence Unit például idén 2,8 százalékos, 2017-18-ban pedig 2,7-3 százalékos GDP-növekedést vár a régióban, ez 1,3-1,5 százalékkal jobb az eurózóna várható növekedésénél.

– Mi az, ami egyértelműen a gazdasági bővülésnek köszönhető?

– A gazdasági növekedésnek is köszönhetően tavaly 3,4 százalékkal nőtt a hitelállomány a régióban – három százalékkal magasabb ez az eurózóna adatánál –, 2018-ra pedig már ötszázalékos éves hitelnövekedésre lehet számítani. A jelzáloghitelezés bővülése lassulhat, a fogyasztási hitelezés növekedése azonban lendületben marad a lakossági üzletágakban. A gazdasági növekedés 2018-ra a lakosságinál is nagyobb hitelbővülést tehet lehetővé a vállalatok esetében.

– Mindenütt vagy csak nálunk gond a nem teljesítő hitelek nagysága?

– A nem teljesítő hitelek aránya a 2013-as 11 százalékos csúcsról 8,8 százalékra csökkent tavaly a régióban, 2018-ban pedig hét százalékra mérséklődhet. Csökkenhet az északiak – lengyelek, csehek és szlovákok – és a déliek – magyarok, románok, bolgárok, horvátok és szlovének – közötti különbség.

– Hogy állnak a magyar bankok a hitelezés területén?

– A magyar bankszektor még a régiós társakhoz képest sem állt jól a hitelezésben, de – különösen a vállalati és a fogyasztási hitelezés beindulásának köszönhetően – nagyjából együtt mozoghat a régióval a következő években.

– Visszatérve a hatékonyságjavításra, van mozgásterük a magyar bankoknak?

– Miután a legnagyobb arányú fiókbezárások éppen Magyarországon történtek 2013-tól 2015-ig, a hatékonyság javításában még mindig óriási tartalékaik vannak a magyar bankoknak. Nálunk a legmagasabb a – bankadóval együtt számított – költség–bevétel arány a régióban, és nálunk van a legnagyobb szükség és lehetőség a hatékonyságjavításra. Ezt a bankadó újabb – 2017-ben várható – csökkentése mellett a digitalizáció is támogatja.

– Utóbbi téren mi a helyzet?

– Ebben a vizsgált nyolc országból a második legrosszabb, vagyis a hetedik helyen áll a magyar bankszektor, és csak a sokat szenvedett szlovén bankszektort előzi meg.


Összességében pozitív a kép

Szűkülő kamatmarzs, csökkenő kockázati költségek, felemás üzleti aktivitás – ilyen eredményekkel zárult a magyar nagybankok külföldi tulajdonosainak harmadik negyedéves gyorsjelentési szezonja. Az elemzői konszenzushoz képest az UniCredit, a piaci reakciók alapján pedig az Erste harmadik negyedéves gyorsjelentése okozott csalódást a befektetők számára, összességében viszont inkább pozitívan fogadták az anyabankok harmadik negyedéves számait a szakértők.


A kamatmarzs a lényeg a nyereségnél

A hitel és a betét kamatának különbsége a kamatrés vagy kamatmarzs, amely a működési költségekkel csökkentve, döntő részét adja a bankok nyereségének. Úgy keletkezik, hogy rábízzuk a pénzünket a bankra, amely nekünk ezért kamatot fizet, ezután a bank keresi meg azokat a piaci szereplőket, amelyeknek hitelt nyújt, s ezekből az üzletekből keletkezik majd a bevétele, illetve a betéti és hitelkamatláb különbségéből adódó haszon.