Devizaperek: A bíróság elutasította az OTP csoport kereseteit

Hosszas iratismertetéssel kezdődött az Erste Bank Hungary kontra magyar állam devizahiteles per a Fővárosi Törvényszéken kedden. A bank keresetében a bírósági eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Unió bíróságához való fordulást indítványozta. A bank álláspontja szerint a devizahitelekről szóló per alapjául szolgáló törvény számos ponton az alaptörvénybe ütközik. A pénzintézet azt is indítványozta, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságától. A bank szerint a szerződések tisztességesek voltak.

Szeptember 2-ára halasztotta az határozathirdetést az EvoBank Zrt. kontra magyar állam devizahiteles perben a Fővárosi Törvényszék kedden. A felperes pénzintézet kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a kérelemben megjelölt általános szerződési feltételek és azok kikötéseinek tisztességességét és érvényességét. A felperes pénzintézet alkotmánybírósági eljárás kezdeményezését is kérte. Az alperes magyar állam jogi képviselője szerint a szerződés már nem tekinthető tisztességesnek, ha az általános szerződési feltételek kikötései a törvényben meghatározott egyetlen elvnek nem felelnek meg. Az alperes továbbá hivatkozott az alaptörvényre, ami szerint a Kúria valamennyi bíróságra érvényes jogegységi határozatot hozhat az ügyben.

A bíróság elutasította a felperesnek az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére vonatkozó kérelmét. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Felperes egyetért azzal, hogy amennyiben akár egy kritériumnak, többek között az egyértelmű megfogalmazásnak, a felmondhatóságnak, a szimmetriának, az átláthatóság nem felelnek meg az általános szerződési feltételek, akkor a szerződés már tisztességtelennek minősül. Egyben kéri a bíróságot, hogy mindegyik kritérium szerint vizsgálja meg a feltételeket.

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) állam ellen indított devizahiteles perében is szeptember 9-re halasztotta a döntést a Fővárosi Törvényszék. A kedden megtartott tárgyaláson a felperes Takarékbank jogi képviselője tételesen kifejtette, mely termékeikre, amely időintervallumokra vonatkozóan érvényben lévő szerződéses kikötések tisztességességének megállapítását kérik a bíróságtól. Kiemelte, a jogszabályi környezet "gyökeresen megváltozott" 2004 és 2014 között.

Az alperes magyar állam szerint a Takarékbank által alkalmazott, a hiteldíj módosításra vonatkozó egyes rendelkezések nem voltak világosak, a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányát meghatározó kikötés pedig nem felelt meg a jogszabályokban foglaltaknak, emellett bizonyos rendelkezések nem voltak egyértelműek és érthetőek a fogyasztók számára. A tárgyaláson a Takarékbank jogi képviselője a magyar állam ellenkérelmére reagálva felhívta a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azon vizsgálatára, amelyben a jegybank megállapította, hogy a Takarékbank 2012. január 1. és 2014. április 25. között az egyoldalú díjmódosítások tekintetében semmilyen jogszabályt nem szegett meg.

A Fővárosi Törvényszék szeptember 10-re halasztotta az ítélethirdetést a Raiffeisen Lízing Zrt. ügyében, egyúttal elutasította a felperes azon indítványát, hogy az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz forduljon. Az egyoldalú szerződési feltételek tisztességtelensége miatti per keddi tárgyalása végén a felperes Raiffeisen Lízinget és a magyar államot képviselő ügyvédek is úgy nyilatkoztak, hogy új indítvánnyal már nem élnek. A lízingcég az egyoldalú szerződési feltételek tisztességtelenségét tartalmazó kúriai kollégiumi állásfoglalás és a devizahiteles törvény miatt indítványozta az alkotmánybírósági normakontrollt, illetve az Európai Bíróság előzetes döntéshozatalát.

A Raiffeisen Lízing jogi képviselője szerint a lízing- illetve kölcsönszerződések egyoldalú módosítását eleve tisztességtelennek tekintő törvény ellentétes az alaptörvénnyel. Az alperes állam képviselője azt fejtegette, hogy a kamat, a díj és a költség egyoldalú emelését tartalmazó oklista miért nem megfelelő a Raiffeisen Lízingnél. Például a makrogazdasági körülmények változása, a forint és más deviza árfolyamának a változása, vagy az a tény, hogy betétet vonnak ki az anyabankból, nem alkalmas arra, hogy az ügyfél megtudja, mekkora emelésre számíthat.