Deutsch Tamás: Minden diáknak lehetőséget kell kapnia a digitális kompetenciák elsajátítására

 Mindez azért fontos, mert a digitális kompetencia fejlesztése szorosan összekapcsolódik a gondolkodási és problémamegoldó képesség erősítésével - hangsúlyozta az Oktatási Hivatalban működő eTwinning magyarországi szolgáltató pont által rendezett eseményen Deutsch Tamás.

Kijelentette: a jövő generációi számára a digitális világ ismerete szükséges, ám önmagában nem elégséges. Ahhoz, hogy az életben érvényesülni tudjanak, kreativitásra és együttműködési képességre is szükségük van - fűzte hozzá. 

Véleménye szerint egy iskola csak akkor tekinthető olyan intézménynek, amely átesett a digitális átalakuláson, ha az ott tanító tanárok pedagógiai eszköztárukat digitális pedagógiai módszerekkel is kiegészítik. Erre mutat jó példát az idén harmadik alkalommal megrendezett Digitális Témahét - mondta Deutsch Tamás. 

Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke arról beszélt, hogy a kétnapos eTrend konferenciának a digitális pedagógia mélyebb megismerése adja a lényegét.

Deutsch Tamás az esemény végén részt vett a digitális pedagógia módszertanát népszerűsítő témahét díjátadóján, amelyen a programsorozat alatt készített projekteket értékelték. Az idén csaknem ezer iskola kapcsolódott be a rendezvénysorozatba.

Nagy Regina, eTwinning magyarországi szolgáltató pont szakmai vezetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az eTwinning programot az Európai Bizottság 2005-ben indította el. A kezdeményezés célja, hogy a részt vevő országok köznevelési intézményei nemzetközi, interkulturális környezetben, IKT-eszközök segítségével közösen dolgozzanak ki projekteket szabadon választott témakörökben. Európa-szerte több mint 416 ezer pedagógus és mintegy 170 ezer intézmény regisztrált az eTwinningbe. Magyarországon 1600 intézmény és mintegy 3500 pedagógus jelentkezett a programba.

Az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója (DESI) szerint az elmúlt néhány évben Magyarország átlagos ütemben fejlődött a digitalizáció terén, 2018-ban az uniós tagállamok között a 23. helyen áll - közölte az Európai Bizottság pénteken.

A közlemény szerint Magyarország viszonylag jól teljesít, a tagországok között a 18. helyen áll az összekapcsoltság területén, ami a nagy sebességű és szupergyors szélessáv elterjedtségének köszönhető.

A mérőszámok azt mutatják, hogy az internetes szolgáltatások használatát illetően Magyarország eredménye meghaladja az uniós átlagot. A mutató szerint a magyar internethasználók 84 százaléka használ közösségi hálózatokat, ami a második legmagasabb arány az EU-ban. Ebben a tekintetben az uniós átlag 65 százalékos. A magyar internetezők 85 százaléka olvas online híreket - az EU átlaga 72 százalék - és 59 százalékuk bonyolít videohívásokat, amíg az uniós átlag itt 46 százalék.

 A humán tőke területén Magyarország eredménye azonban elmarad az átlagtól, a tagországok között a 21. helyre került, mivel a lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel, és alacsony a természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika területén végzett hallgatók száma. Noha az információs és kommunikációs technológiák üzleti használata javult, a magyar vállalkozások még távol állnak attól, hogy maximálisan kihasználják a digitális lehetőségeket - közölték.

Kiemelték, hogy a helyzet ugyanakkor valamelyest javult a digitális közszolgáltatások területén, beleértve az e-egészségügyet is, azonban Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt szerepel ezen a területen.

Az unió egészét nézve a bizottság tájékoztatása szerint tavaly kismértékben szűkült a digitálisan legfejlettebb és legkevésbé fejlett tagállamok közötti különbség. Mint írták, az internetezők körében a telefon- és videohívásokkal kapcsolatos szolgáltatások használata növekedett a legjelentősebben. 

A hálózati összekapcsoltság összességében javult, de továbbra sem elégséges a gyorsan növekvő szükségletek kielégítéséhez. Lassú növekedésnek indult a digitális szakértők száma is, ugyanakkor az európaiak 43 százaléka még mindig nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel. Folyamatos a vállalkozások digitalizálódása is, és az európaiak egyre többször vesznek igénybe online közszolgáltatásokat - derült ki a felmérésből.

Kiemelték továbbá hogy Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia érte el a legmagasabb minősítést, az EU egészének azonban javítania kell a teljesítményét ahhoz, hogy világszinten versenyképes legyen. Ez különösen fontossá teszi a digitális egységes piac gyors kiépítését és a digitális gazdaságba és társadalomba irányuló beruházások növelését - tették hozzá.

Az unió digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója segítségével nyomon követhető a tagállamok teljesítménye a digitális hálózatok fejlettsége, a digitális készségek, az online tevékenység, a digitális technológiák vállalkozások általi alkalmazása, valamint a digitális közszolgáltatások területén.