Gazdaság
Csúcsforgalmat okozhatnak idén is a hiteladósok a panaszos ügyekkel
Kovács Erika, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke főként az autóhitelek forintra váltásával kapcsolatban számít kérelmekre
– Szembetűnő a tavalyi éves tevékenységüket szemlélve, hogy egy esztendő az ügyek számát tekintve milyen jelentős változást hozott. Mi volt ennek az oka?
– A 2015-ös év más volt, mint az előzőek. Ekkor ugyanis a békéltetés „hagyományos” feladatainak változatlan teljesítése mellett a testület lett a jogszabályokban foglaltak szerinti elsődleges jogorvoslati fórum a fogyasztói kölcsönszerződésekhez, vagyis a jelzálogtípusú, a gépjármű- és a személyi kölcsönök elszámolásához, valamint a hitelek forintosításhoz kapcsolódó ügyekben. Az új elszámolási-forintosítási szabályok megszületése új munkaszervezést, jelentős szervezeti változást, a korábbitól eltérő munkamódszereket, nagyobb létszámot, informatikai fejlesztést és nem utolsósorban komoly szakmai felkészülést igényelt. Tavaly december utolsó napjáig több mint 15 500 elszámolási kérelem érkezett a devizaalapú hitelekkel, kölcsönökkel és lízingügyletekkel kapcsolatban. Az év vége közeledtével pedig már megjelentek az első tényleges deviza- és forinthiteles, valamint a kedvezményes végtörlesztéses elszámolásokkal kapcsolatos vitarendezési igények is. A tavalyi ezen felüli, megközelítőleg 4800 új kérelem a hagyományos békéltetés körébe eső, nem a törvényi elszámolással kapcsolatos igény volt.
– Ez a sok, a hazai hitelállomány rendezését és számos adós problémáját orvosoló lépés milyen kihívások elé állította a Pénzügyi Békéltető Testületet?
– Mind a tevékenységünk jellege, mind a testület szerepe megváltozott 2015-ben. Már nem „csak” a békéltetés volt a feladatunk, mint korábban, hanem azon jelentősen túlmutató döntéshozatali kötelezettség is hárult ránk. A gyakorlatban jelentős változást valósítottunk meg a testület általános működését szabályozó, törvénybeli szabályok módosulása révén. A megnövekedett számú ügyet ezek nyomán tavaly már gyorsabban és nagyobb számban tudtuk intézni. Lehetőség nyílt arra, hogy a korábbi háromtagú tanácsi tárgyalás helyett már megoldhattuk a problémákat csupán egy testületi tag és egy jegyzőkönyvvezető közreműködésével. Az Országgyűlés továbbá törvénybe iktatta azon korábbi gyakorlatunkat, hogy méltányossági ügyekkel is foglalkozzunk. Lehetőségeinkhez mérten ugyanis továbbra is szeretnénk segíteni az önhibájukon kívül kötelezettségeiket teljesíteni nem tudó ügyfeleknek.
– Vonhatnánk egy gyors év végi mérleget az általános ügyekkel kapcsolatban?
– Az általános ügyek összesített statisztikája szerint a tavaly beérkezett 4833 új és a megelőző évről folyamatban volt 557 ügyből 4492-t tudtunk lezárni 2015. december 31-ig, amelyek közül 38 kapcsolódott a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatáshoz. Az idei évre 898 folyamatban lévő ügyet hoztunk át tavalyról, amelyekhez 2016-ban persze újak érkeznek. A testület a beérkezett és befogadott ügyeket a törvényben előírt kilencven napos eljárási határidőn belül, átlagosan 75 nap alatt zárta le. Az eljárás meghosszabbítására csak kivételesen, az egyezség létrehozása érdekében került sor.
– Mely szolgáltatókhoz kapcsolódott a legtöbb vitás ügy?
– A legtöbb kérelem, ahogy a korábbi években, úgy tavaly is a banki szolgáltatókhoz kapcsolódott, és az összes beérkezett ügy több mint 44 százalékát adta. Ezt követik a biztosítókkal kapcsolatos vitás ügyek bő 31 százalékkal és a pénzügyi vállalkozások 18 százalékkal. A többi eset, egyebek mellett a befektetési szolgáltatókhoz, a szakosított hitelintézetekhez vagy éppen a nyugdíjpénztárakhoz köthető ügyek egyenként legfeljebb egyszázaléknyi arányt képviselnek.
– És milyen ügyek fordultak elő?
– A bankokkal és a pénzügyi vállalkozásokkal szemben döntően hitel- és pénzkölcsönnel, illetve lízingszolgáltatással kapcsolatos problémák miatt fordultak hozzánk a fogyasztók, méghozzá az összes ügy 79 százalékában. A biztosítók esetében ugyancsak immár „hagyományosan” a nem életbiztosítási ágba tartozó szerződésekből fakadó jogviták tették ki az ügyek túlnyomó hányadát. Ezek között nagy számban voltak jelen a tűz- és egyéb vagyoni kárra vonatkozó esetek, valamint a felelősségbiztosítások, azon belül is főként a gépjármű-felelősségbiztosítások.
– Mi történik akkor, ha valaki nem fogadja el a Pénzügyi Békéltető Testület döntését, a kötelezést vagy ajánlást?
– A kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlás ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban annak hatályon kívül helyezése kérhető a bíróságtól, és annak ítélete is kizárólag erre vonatkozhat. Az általános békéltetések területén egyébként tavaly kereken tíz peres ügy zárult le, az év utolsó napján pedig egytucatnyi volt folyamatban, 2015-ben 18 jogerős bírósági döntés született. Minden per a korábbi években kezdődött, tavaly egy új sem indult. Az általános ügyeket azonban tavaly jelentősen túlszárnyalták az elszámolással kapcsolatosak.
– Ezek milyen ügyek voltak?
– A törvény adta szabályoknál fogva három típusba soroltuk az elszámolással kapcsolatos kérelmeket. Az első esetben az ügyfelek az elszámolás során megállapított összeget vitathatták, a másodiknál azok előtt állt nyitva a kérelmezés lehetősége, akik szerint – a hitelnyújtó állításával ellentétben – ők a nem késedelmesen kezdeményeztek panaszeljárást hitelintézetüknél, pénzügyi vállalkozásuknál. Míg a harmadik ügytípusba azokat a kérelmezőket soroltuk, akik nem kaptak elszámolást a pénzügyi szolgáltatótól, azonban megítélésük szerint a kölcsönszerződésük után erre jogosultak lettek volna.
– Mondana tipikus eseteket az egyes ügytípusokra?
– Az elsőnél a kérelmezők jelentős hányada kevésnek tartotta a részére megállapított, tisztességtelenül felszámított összeget. A többség „helytelen adatként” – a Kúria korábbi, ezzel ellentétes ítélete ellenére is – a hitel felvételkori és a mostani árfolyama közötti árfolyamkülönbséget jelölte meg. A késedelmes panaszokhoz kapcsolódó eljárásoknál a kérelmezői oldalról gyakran hiányzott azon panaszt elutasított szolgáltatói válasz, amellyel megpróbálta „kimenteni” a késedelmét. A harmadik esetben számos kérelem érkezett olyan szerződésekhez kapcsolódóan, amelyek nem is voltak fogyasztói szerződések, és kiderült az is, hogy sok gépjármű-finanszírozás jött létre oly módon, hogy az adós egyéni vállalkozó volt. Ez utóbbiaknál a kérelmezők általában csak állították, hogy őket megilleti az elszámolás, ám azt igazolni a legtöbb esetben nem tudták.
– A számokat illetően hogyan alakultak az elszámolási ügyek?
– Ahogy említettem, 2015. márciustól az év utolsó napjáig összesen 15 562 elszámolással kapcsolatos kérelem érkezett a testülethez, amelyek 186 pénzügyi szolgáltatóhoz kapcsolódtak. Az összes beérkezett ügy közül tavaly 11 400-at sikerült lezárnunk, 4162 azonban átcsúszott erre az esztendőre. A legtöbb, 13 071 kérelem az elmúlt évben a helyes elszámolás megállapítására vonatkozott. Méretükből adódóan az OTP és a Merkantil csoport együttesen 3211 ügyben volt érintett, a Lombard Lízing 1614-ben, az Erste Bank 1329-ben és a K&H Bank 1293-ban.
– Jellemzően milyen eredménnyel zárultak az ügyek?
– Eljárást megszüntető határozat 11 130 ügyben született, ebből a legtöbb esetben vagy a hiánypótlást nem teljesítették megfelelően, illetve a hiánypótlási felhívásra nem érkezett válasz, vagy a kérelem megalapozatlan volt. Több ügyben következett be kérelem-visszavonás, illetve a kérelem elkésett, ezek is megszüntetési okok voltak, további 163 ügynek kötelezés lett a vége, 103-nál pedig egyezségi határozatot hoztunk. Úgy tűnik, a kérelmező adósok jelentős része elfogadta határozatainkat, hiszen a már lezárt eljárások 12 százalékát vitték tovább bírósági nem peres eljárásra. A nem peres eljárásokban a bíróságok eddig 232 ügyben hoztak jogerős döntést, ebből 154 ügyben a döntésünket helybenhagyták, egy esetben megváltoztatták, 14 esetben utasítottak bennünket új eljárás lefolytatására és 63 kérelmet utasítottak el.
– Az idén valamennyi elszámolási üggyel végeznek?
– Igyekszünk minél előbb minden ügyet lezárni, ám ez az év is komoly kihívás lesz számunkra. Be kell fejeznünk a még folyamatban lévő 4162 elszámolási jogvitát és a hagyományos békéltetési ügyeket. Emellett készen kell állnunk arra, hogy a múlt évihez hasonló mennyiségben várható forint-, deviza-, és kedvezményesen végtörlesztett hitel-, valamint lízingszerződésekkel kapcsolatos elszámolási eljárást is le kell bonyolítanunk. Jelentős mennyiségben kell számítanunk az autóhitelek, személyi kölcsönök forintra váltásával kapcsolatos ügyekre is, amelyeket az általános békéltetési eljárás keretében tudunk majd lefolytatni.
– Úgy tűnik, az idei esztendő sem lesz könnyű.
– Készen állunk a kihívásokra. Az eljárásokat már új, a fogyasztók számára az eddigieknél könnyebben megközelíthető helyen bonyolítjuk majd le. Április végén ugyanis a Pénzügyi Békéltető Testület a Budapest, XIII. kerületi Capital Square Irodaházba költözik. Levelezési és postafiókcímeink azonban nem változnak, ahogy a weboldalunk elérhetősége sem.