Csökkent az építőipari termelés

A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján októberben az építőipar termelése 3,8 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest.
Január-októberben az építőipari termelés volumene 19,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
Az építőipar termelése tavaly decemberben nőtt utoljára éves összehasonlításban.

Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene október végén 23,9 százalékkal meghaladta az előző évi, alacsony bázist. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 0,2, az egyéb építményeké 42,8 százalékkal magasabb volt.
A KSH szerint az egyéb építmények építésének visszaesését elsősorban az uniós forrásból végzett munkák 2015. végi befejeződése okozta. Októberben a legnagyobb mértékben a közműépítő vállalkozások termelése maradt el az előző év azonos időszakitól.

Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése 6,3, az egyéb építményeké 19,1, a speciális szaképítésé 12,1 százalékkal esett vissza.
A megkötött új szerződések volumene 11,9 százalékkal kisebb volt az előző évinél, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 54,2 százalékkal. Az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződések volumene ezzel szemben 52,9 százalékkal emelkedett, aminek fő oka néhány, útépítésekre kötött nagy szerződés volt. Az építőiparban a nagy értékű, hosszú megvalósulási idejű szerződések hónapról hónapra jelentős változást okozhatnak a volumenindexekben.

Szakértők szerint várható volt az építőipar teljesítményének visszaesése
Várható volt az építőipar első tíz havi visszaesése az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint, akik az év végén, illetve a jövő év elején már javulást várnak az ágazatban.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetség (ÉVOSZ) elnöke úgy vélte, az előző évihez viszonyított kisebb rendelésállományból egyenesen következett az idei alacsonyabb teljesítmény. Hozzátette: a 
november és a december várhatóan erősebb lesz, így az építőipar éves teljesítménye várhatóan csak mintegy 15 százalékkal marad majd el a tavalyitól, és 2000 milliárd forint körül alakul. 
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint is számítani lehetett a visszaesésre, mivel az egyéb építmények alágazat az uniós források hiánya miatt a korábbinál rosszabbal teljesített. Bár a lakásépítéseket is magában foglaló épületépítési alágazat a korábbi hónapokban növekedésre volt képes, ám nem tudta pozitív tartományba húzni a szektort, ráadásul októberben az épületépítések volumene is csökkent, ami arra utal, hogy az év végére kifulladt a lendület - fejtette ki.
Balogh László szerint jövőre mind az épület- és lakásépítések, mind az egyéb építmények építése fellendülhet.
Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója az MTI-hez eljuttatott kommentárjában  kiemelte, hogy a lakásépítési szektorban információik szerint mind a magán építtetők, mind a vállalkozások megrendelései számottevően és folyamatosan nőnek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az építőipari statisztikában az újlakás-építések erőteljesebb pozitív hatása 2017-ben jelenhet meg, de ezt a hatást a túlzottan bürokratikus engedélyezés mellett tompíthatja, hogy a kapacitáshiány miatt egyes, kisebb és közepes méretű, megfelelő referencia nélküli lakásfejlesztők lakóingatlan-építkezései nem tudnak elindulni. 
A szakember szerint "segítene az építőiparon az úgynevezett 300 négyzetméteres szabály kiterjesztése a nagyobb fejlesztésekre is". Az építési törvény ez év elejétől lehetővé teszi, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén az építtető - építési engedély megszerzése helyett - csupán bejelentse építési szándékát az illetékes építésügyi hatósághoz. A Cordia vezérigazgatója szerint a nagyobb épületek építésének hatósági jóváhagyása Lengyelországban és Romániában is átláthatóbban és kiszámíthatóbban működik, ami hozzájárul az ottani építőipar javuló teljesítményéhez.