Csökkenő adósságot jósol Brüsszel

Az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos főbb előrejelzésének lényege, hogy a gazdasági növekedés üteme a tavalyi kiugró – 3,6 százalékos – teljesítmény után idén 2,8 százalékra mérséklődik, 2016-ban pedig 2,2 százalékra lassul. Ennek oka, hogy a 2007–2013-as uniós fejlesztési ciklus kapcsán az idei évben lehet utoljára forrásokat felhasználni, de közben elindul az új ciklus is, így rendkívül magas arányú forráslehívás várható, ami jövőre már nem biztos, hogy igaz lesz. Ugyanakkor a költségvetési deficit idén és jövőre is „kényelmes távolságra” lehet a háromszázalékos plafontól.

A fenti GDP-növekedési pálya mellett azonban szépen csökkenni tud az adósságráta, jövőre 73,5 százalékra, igaz, ehhez erősödő forint és stabil magyar állami pénzügyi tartalék is kell. Az Európai Bizottság összefoglalójából kiderül az is: a tavalyi 3,6 százalékos GDP-növekedésben a belső kereslet élénkülése jelentős szerepet játszott. A brüsszeli elemzés kitér arra is, hogy az exportnövekedés inkább 2016-tól járulhat újra intenzívebben hozzá a növekedés élénküléséhez. A vasárnapi boltbezárások fogyasztásra gyakorolt negatív hatása pedig csak rövid ideig érződhet. Idén 1,8 százalékkal növekedhet az Európai Unió gazdasága, míg az eurózóna államai 1,5 százalékos bővülést mutathatnak.

Összhangban a kormánnyal

Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzésében felfelé változtatta a magyar gazdaság növekedési kilátásait. A jelentés készítésekor még nem tudták figyelembe venni a konvergenciaprogramban bemutatott intézkedéseket, így a jövő évi adócsökkentések fogyasztást erősítő hatásait sem. Ezeket figyelembe véve a bizottság makrogazdasági és költségvetési előrejelzése lényegében összhangban van a kormány várakozásaival – reagált az EU-s jelentésre a Nemzetgazdasági Minisztérium.