Cseresnyés Péter: A kormány a munkaerő mobilitására összpontosít

Az államtitkár a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szakmai fórumán kifejtette: a magyar gazdaságban egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, a mintegy 300 ezer potenciális munkavállaló mellett 50-60 ezer üres állást tartanak nyilván. Ennek okai között a területi egyenlőtlenségeket, a képzettség és munkatapasztalat hiányát említette. Felidézte, hogy a területi mobilitás ösztönzésére január 1-jétől a lakhatást és mobilitást könnyítő intézkedések lépnek életbe. A következő öt évben százmilliárdokat fordítanak arra, hogy a képzés megfelelő számban álljon rendelkezésre, a munkaadók belső képzést is indíthatnak. Folytatódik a munkahelyvédelmi akció, amelynek keretében több mint 900 ezer ember után vesznek igénybe járulékkedvezményt a foglalkoztatók - mondta.

Az államtitkár által ismertetett adatok szerint a kereskedelemben 0,9 százalék (öt-hat ezer) az üres álláshelyek száma a foglalkoztatottak számához képest, míg a vendéglátásban 1,1 százalék. Vannak azonban sokkal kedvezőtlenebb helyzetben lévő ágazatok, ugyanezen arány például az egészségügyben, szociális ágazatban 3,3, az IT-szektorban 2,8, a gazdasági szolgáltatásban 2,2 százalék. 

Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója az OKSZ és a BKIK megbízásából a kereskedelem munkaerőpiaci helyzetéről készült felmérésük eredményét ismertetve elmondta: a megkérdezett 260 vállalatnál 2014-ben 9,6, 2015-ben pedig 14,2 százalékos fluktuáció volt, a 2-5 fős cégeknél 12, a 100+ alkalmazottú cégeknél 23 százalék. A legnagyobb a hiány az eladókból és a pénztárosokból. 

Az új belépők 45 százaléka más kereskedelmi vállalattól érkezett, 24 százalékuk pályakezdő, mintegy ötöde más szakmabeli volt, munkanélküliként vagy közmunkásként nagyon kevesen választották a kereskedelmet. Az adatokból az is kiderül, hogy míg a kiskereskedelemben 4,5 év alatt 18,5 százalékkal emelkedett a bruttó bér, addig a versenyszférában 27,5, a költségvetési szektorban pedig 36,6 százalékkal. A bruttó átlagkereset a három területen rendre 242 400, 268 000, illetve 275 000 forint volt. 

Az érintett vállalatok szerint a munkaerőhiány okát egyebek mellett a képzett munkaerő hiányában, a külföldi munkavállalásban, az alacsony bérben, a vasárnapi munkavégzésben, a munkakörülményekben és a közlekedési nehézségekben látják. 

A szakma képviselői szerint a kiskereskedelem bérszínvonala lemaradt más ágazatokhoz képest, Közép- és Nyugat-Magyarországon komoly emelésre van szükség. A szakma pozitívumait szerintük ágazati összefogással kellene kommunikálni. A légkört is javítani szükséges, mert sok cégnél nem elég emberközpontú az alkalmazottakkal való bánásmód. 

A képzésben szerintük kormányzati segítséggel a kereskedelem felé lehetne irányítani a fiatalokat, ebben segíthetne a gyakorlati képzéssel kapcsolatos bürokrácia csökkentése és a vonzó ösztöndíjrendszer. A nyugdíjasok, részmunkaidősök és gyesről visszatérők alacsony aránya járulékkedvezménnyel, a munkakörök rájuk igazításával növelhető lenne a felmérés szerint.