Gazdaság

Cseng a kassza a bankoknál

Soha nem volt még olyan magas, 456 milliárd forintos nyereségük a hitelintézeteknek, mint tavaly

A 2009-es szintre tisztult a magyar bankok hitelportfóliója 2016-ban, az ezzel járó céltartalék-felszabadítások pedig rekordszintre röpítették a hitelintézetek nyereségét. Ez a „lelke” annak, hogy 456 milliárd forintos adózott eredményt tudott produkálni a hitelintézeti szektor – mondta lapunknak Palkó István, a Portfolio vezető elemzője, aki szerint lehetetlennek tűnik ezt a profitot idén is megismételni.

Palkó István 20170306
Palkó István: A bankok saját forrásképzésével továbbra sincs probléma (Fotó: MH)

– Nézzük, mit hozott 2016 a magyar bankoknál.

– Ahogy a Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderült, számszakilag soha nem volt még olyan magas, 456 milliárd forintos adózott eredménye a hitelintézeti szektornak, mint 2016-ban. A profit szempontjából a sokat emlegetett hét helyett hat szűk esztendeje volt a bankszektornak, a válság első teljes évét, 2009-et ugyanis még kevés céltartalékkal és a piaci hozamcsökkenés meglovagolásával vészelte át. Azóta összesen 994 milliárd forintos adózott veszteség érte a szektort, ennek a mélyrepülésnek lett most vége.

– A nagybankok vitték a prímet?

– Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mely bankok, mekkora profitot értek el, arra néhány hetet vagy hónapot az éves jelentésekig még jellemzően várni kell.

– Felhőtlen lehet a bankok öröme akkora nyereség láttán?

– Teljesen nem lehet felhőtlen az öröm: a tavalyi jó eredménnyel együtt sem érték el még a 2009-es megtérülést sem a hitelintézetek. Az átlagos tőkearányos megtérülés (ROE) most 14,1 százalékkal emelkedett ugyan, ami hosszú távon elfogadható szint lenne a tulajdonosok számára, azonban rövid és középtávon biztosan nem fenntartható: becsléseink szerint idén és jövőre hat-nyolc százalék körül alakulhat az átlagos tőkearányos megtérülés.

– Ezek szerint különleges évük volt 2016 a bankoknak?

– Pontosan: 2016 speciális, egyszeri és átmeneti tételekben gazdag év volt a bankok számára többek között a Visa-részesedésük nyereséggel történő eladása és a korábban megképzett hitelezési céltartalékok felszabadítása miatt. Tavaly 118 milliárd forinttal több értékvesztést és céltartalékot szabadítottak fel a bankok, mint amennyit megképeztek.

– Nézzünk, néhány gyakori okot a fentiekre.

– Sokáig „haldokló” projekthiteleket tudtak az ügyfelekkel refinanszíroztatni, valamint a hosszú évekig eladhatatlan ingatlanfedezetek vagy akár bedőlt követelések értékesítésével pénzükhöz jutottak a bankok, s néhány banknál érzékelhető tömegben váltak újra törlesztővé az elszámoláson átesett lakossági, illetve a kis- és középvállalati ügyfelek.

– Meddig tartható fenn ez a rekordnyereség a szektorban?

– Az átmeneti hatások jó része 2017-re kifulladhat, miközben a hosszabb távú eredményre nagy hatást gyakorló kamatszint még rosszabb a bankok számára, mint tavaly volt. Így az egyszeri pozitív hatások lecsengésével szinte lehetetlen megismételni idén a tavalyi kiugró teljesítményt.

– Érdemes megnézni azt is, hogy a bankok külföldi tartozásai hogy alakultak tavaly.

– Összességében úgy tűnik, jócskán javult tavaly a bankok külföldi pozíciója. A külföldi források visszaesése arra is szépen rávilágít, hogy a bankok saját forrásképzésével továbbra sincs probléma.

– Kritikus pontja a bankoknak a nem teljesítő hitelek arányának alakulása, vagyis a kilencven napon túli kölcsönök ügye. Ezen a téren mi a helyzet?

– A fentebb említett pozitív folyamatok hatására a nem teljesítő hitelek arányában hozott igazi áttörést 2016: a lakosságnál már csak 12,7 százalékos az arány, a vállalatoknál pedig mindössze 5,4 százalék. A hitelintézetek kölcsöneinek mindössze 6,4 százaléka volt 2016 végén kilencven napon túl nem teljesítő, utoljára 2009-ben volt ennyi. A lakosság nem teljesítő hiteleinek állománya hétéves mélyponton van (követelésértékesítéseknek is köszönhetően). Figyelmeztető jel azonban a még megoldatlan problémákra, hogy a nem teljesítő hitelállomány felerészben lakossági jelzáloghitel, azon belül is nagy a szabad felhasználású jelzáloghitelek aránya.

– Pörög az állampapírpiac, mekkora szereplői ennek a bankok?

– Tanulságos lehet rápillantani a hitelintézetek eszközállományának összetételére. A magyar állampapírok immár az eszközállomány 22,3 százalékát adják, az öt-hat évvel ezelőtti tíz százalékkal szemben. A lakossághoz hasonlóan a bankoknál is több mint ezermilliárd forinttal bővült az állomány tavaly is. Az állampapírok aránya részben a hitelállomány, részben pedig az egyéb értékpapírok rovására emelkedett meg. Az utóbbi két évben a jegybanki betétek állományának korlátozása is ezt az állománybővülést szolgálta.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom