Gazdaság
Csak jövőre erősödhet a forint
Nem tudja kivonni magát a magyar fizetőeszköz a világgazdasági kockázatkerülés hatásai alól
Gyengülési hullámot kapott el a forint: immár a 315-ös szinteket közelíti a hazai fizetőeszköz az euróval szemben. Sokan teszik fel ezeket a kérdéseket: mi történt a forinttal? S meddig gyengül még? Eközben devizapiaci szakértők arra intenek, hogy olyan a helyzet, mintha még mindig bóvli lenne Magyarország a hitelminősítői kategóriában, hiszen ilyen gyenge árfolyamokat legutóbb a nyáron láthattunk. Azóta viszont mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő intézet befektetésre ajánlja Magyarországot, a magyar államadósság finanszírozását.
A Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők – Allianz, Budapest Alapkezelő, CIB, Concorde, Dialóg, Diófa, Erste, Equilor és OTP – pesszimistábbá váltak a forint kilátásaival kapcsolatban. Az alapkezelők elemzői arra mutattak rá, hogy a forint a globális kockázatkerülés alól teljesen nem tudta kivonni magát, de még így is viszonylag „olcsón” megúszta az utóbbi egy hónapot. A gyengülést látva a szakértők rövid – három hónapos – időtávon egyre többen várnak jelentősebb, 2–5 százalék közötti gyengülést: most már a megkérdezett alapkezelők negyede számít rá. A következő egy évre pedig van, aki már öt százalék feletti gyengülést jósol.
Az ősz első felében látott erősödést követően főleg november elején fordult a kocka a forint piacán, az azóta eltelt hetek alatt 305-től 314-ig emelkedett az euró jegyzése. Ez 2,6 százalékos forintgyengülést jelentett. Azonban ettől sem kell elkeserednünk, hiszen ugyanebben az időszakban a lengyel zloty például 3,7 százalékot veszített az euróval szemben, míg a török líra hét százalékkal zuhant, igaz utóbbi esetében ebben jelentős szerepük volt egyedi tényezőknek is.
Az Equilor elemzése alapján a régiós és más feltörekvő devizákhoz képest az elmúlt időszakban még így is felülteljesített a forint, vagyis egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy ok nélkül gyengült volna a magyar deviza. A pénzügyi szolgáltató szerint az év végéig 310–315 között ingadozhat az euró–forint árfolyam, majd az év végi záróérték 312-313 körül lehet.
Az Equilor várakozása alapján 2017 első negyedéve még inkább a gyengülésről szólhat, akár 315 feletti euróárfolyamot is láthatunk majd. Ezt követően valamikor az első negyedév végén jöhet a fordulat a globális hangulatban, mivel a piac már túl sok kamatemelést vár a Fedtől, az amerikai gazdaság állapota azonban egyelőre nem indokolja a gyors szigorítást. Ha pedig erre ráeszmél a piac, és megint elkezdi kiárazni a kamatemeléseket, akkor az jó hatással lehet a feltörekvő devizákra, köztük a forintra. Vagyis 2017-ben is a nemzetközi hangulattal mozog majd együtt a forint.
„A jövő év végére 300 környékére is erősödhet a forint az euróval szemben azt követően, hogy 2016-ban mindhárom nagy hitelminősítő visszaemelte a befektetési kategóriába Magyarországot, amivel tovább javult az ország fundamentális megítélése” – vélekedik Anders Svendsen, a Nordea elemzője. A dán bank szakembere kiemeli, hogy a GDP-arányos adósságunk már több mint öt százalékkal csökkent a csúcsához képest, ráadásul a Nemzetközi Valutaalap várakozásai szerint tovább mérséklődik majd. A Nordea modellje alapján egyébként a forint sérülékenységi mutatója jelenleg másfél évtizedes mélyponton van, utoljára a kétezres évek elején volt ennyire alacsony a sérülékenységünk.
Nem „borította az asztalt” a világra Donald Trump
5 perces interjú: Tóth Gergely közgazdász
– Miért ilyen gyenge a forint?
– Elsősorban az okozta a globális fordulatot, hogy Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást. Minden megváltozott a befektetői körökben, még akkor is, ha azóta sem „borította rá az asztalt a világra”. Az amerikai kötvényhozamok erőteljesen emelkedni kezdtek, vagyis drágábban lehet finanszírozni az Egyesült Államok költekezését.
– Donald Trump lenne mindenért a hibás?
– Egyre erősebb kamatemelési ütemet áraznak a befektetők a Fedtől az elnökválasztási kockázat kiárazódásával. Sokan gyakorlatilag biztosra veszik a szigorítást, 2017-re két kamatemelést várnak, akár egy év múlva az egy százalékot is meghaladhatja az amerikai alapkamat.
– Mi azonban a feltörekvő piacokhoz tartozunk.
– A feltörekvő piacokon gyakorlatilag azt láttuk az elmúlt hetekben, hogy a kötvények követték az amerikai hozamemelkedést, ennek volt köszönhető, hogy a korábbi három százalék alatti magyar tízéves hozam 3,6 százalék körül is járt.
– Marad a tőke, vagy kivonul?
– Elmondható, hogy a külföldiek meglehetősen lassú kivonulása a magyar piacról szintén nem újdonság, most főként az amerikai befektetők vágták vissza közép-európai befektetéseiket az utóbbi hetekben. Véleményem szerint ebben kiemelkedő szerepe lehetett az amerikai hozamemelkedésnek és a növekvő kamatemelési várakozásoknak, hiszen ezek miatt romlik a régiónk pozíciója a nemzetközi piacokon.
– Mindenkit elér a rossz hangulat?
– A lengyel piacról például egy hónap alatt teljes befektetésük negyedét kivonták a tengerentúli befektetők, de a brit befektetők is fokozatosan háttérbe vonulnak. Valószínűleg ennek hatását érezte meg a forint is, bár Magyarországon kisebb volt a tőkekivonás a hitelminősítői feljavításoknak is köszönhetően.