Gazdaság
Célunk, hogy Magyarország a közép-európai régió vezető turisztikai térségévé váljon
Az idei év egyik sikere, hogy elkészült az a stratégia, amely a következő tizenhárom évben zsinórmértékül szolgál minden ágazati szereplő számára
– Mostanáig az októberi turisztikai számok láttak napvilágot, s azok további bővülést mutatnak. Milyen éves adatokra számít?
– Évről évre folyamatosan nő a vendégéjszakák száma és a szálláshelybevétel. Ami a számokat illeti, 2017 végéig várhatóan megközelítjük a harmincmillió vendégéjszakát éves szinten. Ezzel jelentős lépést teszünk a 2030-as cél felé: addigra szeretnénk eljutni az évi ötvenmillió vendégéjszakáig. Örömteli változás, hogy 2010-hez képest már kétszer annyi honfitársunk tervez belföldi utazást, mint korábban. A gazdaság folyamatos erősödésének köszönhetően a magyarok is többször, többet tudnak utazásra költeni, s ez is erősíti a belföldi turizmust. A hazai turizmus súlyát jól mutatja, hogy már tavaly a bruttó hazai termék, a GDP tíz százalékát adta, s ezt 2030-ig szeretnénk tizenhat százalékra növelni.
– Turisztikai szempontból visszatekintve az elmúlt évre, mit tart igazi sikernek? Mi húzta leginkább az ágazat mutatóit?
– Kiemelem a nyári FINA vizes-világbajnokságot, amellyel az ország soha nem látott lehetőséget kapott arra, hogy megmutassa az értékeit, látnivalóit a világnak. Önmagában az, hogy hazánk a rendelkezésre álló alig két év alatt meg tudta szervezni ezt a világeseményt, elképesztő siker. A verseny után érkező pozitív visszajelzések pedig azt erősítették meg, hogy a szervezés is kiemelkedő volt. A nyitórendezvény a nemzetközi sportdíjakat odaítélő International Sports Awards döntése alapján elnyerte az év eseménye, míg az óriás toronyugrás helyszíne a világ legjobb versenyhelyszíne díjat. Más téma, de szintén az év fontos eredménye, hogy 27-ről 18 százalékra csökkentettük a vendéglátás, éttermi étkezés áfáját, amely januártól tovább csökken öt százalékra. Meggyőződésem, hogy ez lehetőséget teremt a bérfejlesztésre. Rendkívül fontos esemény volt még az októberi Turizmus Summit, a turisztikai szakma csúcstalálkozója, amelyet hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal szervezett meg az ügynökség.
– Van olyan, amire különösen büszke az idei évből?
– Számomra az év legnagyobb sikere, hogy elkészült a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, amelynek célja a magyar turizmusban elkezdődött paradigmaváltás kiteljesítése, és feladata, hogy a következő tizenhárom évben zsinórmértékül szolgáljon minden ágazati szereplő és fejlesztés számára. A stratégiában komoly vállalásokat tettünk, amelyek közül talán a legfontosabb, hogy legkésőbb 2030-ra Magyarországot Közép-Európa vezető turisztikai térségévé emeljük. Az idei év fontos eredménye volt még, hogy újabb két kiemelt turisztikai fejlesztési térség létrehozásáról döntött a kormány: a Balaton, Sopron–Fertő, Tokaj, Felső-Tisza és a Nyírség mellett már Debrecent, Hajdúszoboszlót, a Hortobágyot, a Tisza-tó környékét, valamint a Dunakanyart is kiemelt fejlesztési területként kezeli.
– Ha már szóba kerültek a fejlesztések, hol tart jelenleg a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció? Mikorra lesznek láthatók a nagyközönség számára az első eredmények?
– A legfontosabb, hogy az egész ország területére kiírtuk a panziófejlesztési pályázatokat. A legutóbbi adatok szerint több mint kétszázan már be is adták az igényüket. Amit mérlegelünk a támogatás odaítélésekor, az a tervezett fejlesztés szükségessége, ennek üzleti fenntarthatósága és a hatására bekövetkező minőségjavulás. A nagy érdeklődés miatt a panziófejlesztési pályázatok beadási határidejét meghosszabbítottuk 2018. január 15-ig. Van olyan pályázó, aki már az idén megkaphatta a támogató leveleket a kormánytól. Az első beruházások, főként a felújítások a jövő év folyamán pedig már el is készülhetnek. Jelenleg még nyitott Tokaj, Felső-Tiszavidék és Nyírség szállodafejlesztési pályázata, 2018 elején pedig megnyílik a lehetőség a balatoni és a Sopron–Fertő térség szállodai férőhelyeinek fejlesztésére is. Tavaszra várhatóan az ország valamennyi részére sikerül kiírni és elbírálni a szálláshelyek felújítására, létrehozására benyújtott pályázatokat.
– Az idei évben új területek is megjelentek a Magyar Turisztikai Ügynökség feladatai között. Ilyen a hazai divat vagy a bor marketingje. Mi a cél ezekkel?
– A bormarketinget a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával közösen végezzük, tulajdonképpen az országmárka-építés fontos elemeként használjuk a minőségi magyar bort. A célunk, hogy amikor fogadást rendez egy nagykövetség, vagy Magyarország képviselteti magát rangos külföldi eseményen, akkor a magyar libamáj, a gasztronómia mellett meg tudjon jelenni a kiváló hazai bor is. A bormarketinghez hasonló feladatunk van a divatmarketinggel is. Ennek célja, hogy a hazai divatipar által előállított magas minőségű termékek révén is színesedjen és bővüljön a Magyarországról alkotott kép, és ezen keresztül segítse a turizmus fejlődését.
– Ezek tehát Magyarország 21. századi, modernebb arculatát mutatják be. A régi, hagyományos értékek is megjelennek az új marketingben?
– Természetesen. Hasonló célt szolgál a készülő élményleltár is, amely településszinten gyűjti össze a legfontosabb magyarországi látványosságokat, élményeket. Emellett dolgozunk a húsz magyar emblematikus étel receptjét bemutató reprezentatív kiadványon is, amely márciusban jelenhet meg. Készül az egyes tájegységek élményfajtáit bemutató kiadvány is, amelyben az adott hely legjellemzőbb látványosságai, gasztronómiája, programlehetőségei szerepelnek, azaz összeköti a terület úgynevezett élménypontjait. Ezek összegyűjtésével, a sok apró elem összeillesztésével jön létre végül a teljes országmárka.
– Hogyan foglalná össze ezt a sokirányú tevékenységet? Mi ezeknek az alapja, magja?
– Munkatársaimmal azt valljuk, hogy a turizmus a hazaszeretet egyik formája. Ha nem szeretem a hazámat, nem ismerem az értékeit, várait, fürdőkultúráját, ételeit vagy a magyar bort, akkor nem fogom tudni „piacra vinni”, hitelesen bemutatni másoknak sem. Az élményleltár lényege is ez: először nekünk, magyaroknak kell megismernünk a hazánkat ahhoz, hogy a külföldieknek be tudjuk mutatni. Amikor visszahívó szeretettel vesszük körül az ide érkező külföldieket, tájaink, látnivalóink, kultúránk, boraink, ételeink segítségével megosztjuk, átélhetővé tesszük számukra Magyarország iránti érzéseinket. Hitem szerint ez a sikeres turizmus alapja.
– Mennyire jelenik meg a turizmusfejlesztésben az egészségturizmus?
– Az egészségturizmusnak kiemelt jelentősége van a magyar turizmusban: ágazaton belüli súlyát mutatja, hogy tavaly a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyarországi kereskedelmi vendégéjszakák negyvenöt százaléka fürdővel rendelkező vidéki településhez volt köthető. Ha ehhez hozzáadjuk a fővárosi adatokat is, 68,8 százalékos arányról beszélhetünk. Az idén öt gyógyfürdő kapott támogatást egy-egy milliárd forint értékben, jövőre pedig elkészül az egészségturisztikai ágazati stratégia, amely világos célokat fogalmaz meg és perspektivikus jövőképet teremt az ágazat számára. A következő év végére valamennyi egészségturisztikában tevékenykedő szereplő tisztában lesz a kormányzat hosszú távú terveivel.
– Milyen eredményekre számít, és milyen tervekkel kezdenek neki a jövő évnek?
– Rekordévet csak rekordév követhet, de komolyra fordítva a szót: ezután is minden erőnkkel azon dolgozunk majd, hogy tovább emelkedjen a vendégéjszakák száma és a turisztikai ágazat árbevétele. Ha az elkövetkező év végéig az ideihez hasonló növekedést tudunk elérni, akkor már elégedettek lehetünk. A vendéglátás áfája öt százalékra csökken jövő januártól, amitől jelentős eredményeket remélünk. Jövőre megújulnak a Tisza-tó és a Dunakanyar mentén található strandok, várhatóan átadjuk a sátoraljaújhelyi üveghidat, és korszerűsödik több mint tíz, a Balaton mellett található kalandpark. Fontos beruházások készülnek el Hévízen és Balatonfüreden, Füreden megújul a vitorláskikötő. Másfél milliárd forintos horgásztanya-fejlesztési program indul, emellett több mint száz magyar borászat kap turisztikai célú, szálláshelyek kialakítására szóló támogatást. A cél ezzel, hogy a borkóstolók után közeli, igényes szálláshelyek várják az embereket. Összefoglalva, hosszú távú célunk tehát 2030-ig az évi ötvenmilliós vendégéjszakaszám elérése, a GDP-hozzájárulás megnövelése tizenhat százalékra, ezer szálláshely és vendéglátóhely megújítása, ötszáz turisztikai fejlesztési projekt megvalósítása. Emellett el akarjuk érni, hogy a következő tizenhárom évben a kereskedelmi szálláshelyeken megduplázódjon a vendégéjszakák száma, és Budapest 2030-ig harminc új városból elérhető legyen légi úton.