Gazdaság
Cél a nullszaldós költségvetés elérése
Hosszú távon csak deficit nélkül biztosítható az államadósság tartós csökkentése – Hiba lenne nem felhasználni az uniós forrást
„Az adósságcsökkentés politikájára szükség van ahhoz, hogy továbbra is támogathassuk a gazdaság növekedését, folytatni tudjuk a munkahelyteremtést és javíthassuk a családok helyzetét” – így fogalmazott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szombaton a Századvég Gazdaságkutató csökkenő államadósságról és növekvő gazdaságról szóló budapesti konferenciáján. Kiemelte, hogy 2010 óta hazánknak sikerült a legnagyobb mértékben, a bruttó hazai termék (GDP) arányában 8,2 százalékponttal – 75,5 százalékra – mérsékelnie az adósságrátát az EU egészében. Ezzel szemben a 2010 előtti időszakban mind az ország külső adóssága, mind az államadósság jelentősen emelkedett, ami gátolta a növekedést és jelentős sérülékenységhez vezetett. Ennek hátterében az elhibázott gazdaságpolitikai döntések álltak, bővülés tekintetében akkoriban leszakadtunk a régiótól, ráadásul külföldi kézbe került az adósság nagy része, vagyis ezáltal megnőtt az ország sérülékenysége.
Hátrányból indulva
Az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetője felidézte, hogy ebben a környezetben a kormánynak a gazdasági növekedés beindításához egyszerre kellett rendbe tenni a költségvetést, leépíteni az adósságállományt és végrehajtani az elmaradt reformokat. Mára akár a gazdasági növekedés ütemét, akár a munkában állók számát vagy a költségvetési hiány, illetve az államadósság alakulását tekintjük, az eredmények meggyőzőek. „Hátrányból indulva is elértük, hogy az unió államai között abba a az elitbe tartozhassunk, Németországgal, Lettországgal és Lengyelországgal együtt, amelyeknek tagjai képesek voltak csökkenteni adósságukat” – szögezte le a nemzetgazdasági miniszter. Rámutatott: gazdaságunk teljesítményét különösen aláhúzza, hogy nemcsak az önkormányzati adósságátvállalást oldotta meg a kormány, hanem pontot tett a lakossági devizahitelezés végére is. Varga Mihály megjegyezte azt is, hogy három kulcstényezője van a nullaszázalékos költségvetési hiány elérésének: a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség javítása és az iparpolitikai fejlesztések megvalósítása. „A kormány az eddigi eredmények tükrében elkötelezett abban, hogy hiány nélkül működjön a magyar állam, mert hosszú távon így biztosítható az államadósság tartós csökkentése” – mutatott rá, kiemelve azt is, hogy a kelet-európai térség az EU gazdaságának húzóereje. Magyarországon idén és jövőre is három százalék körüli lehet a gazdasági bővülés üteme, s hazánknak mindig az uniós átlag felett kell maradnia a felzárkózáshoz.
Úton a felzárkózás felé
„A gazdaság teljesítményének javulása, a költségvetési bevételek további erősítése, s a büdzsé kiadásainak kézbentartása eredményeként válhat előbb vagy utóbb az államháztartás egyenlege nullszaldóssá” – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. A szakember előadásában arra is kitért: 2,5 százalékos átlagos növekedés mellett 2027-re csökkenhet hatvan százalék alá az államadósság rátája. Ugyanakkor a gyorsabb növekedés és a nullszaldós vagy pozitív egyenlegű államháztartás ezt az időpontot korábbra hozná. „A felzárkózás egyetlen útja, ha magasabb hozzáadott értékekkel tudunk becsatlakozni a világgazdasági termelési láncba, s ez összefügg azzal is, hogy a GDP-arányos államadósság fenntartható csökkentéséhez elsősorban a növekedési képesség erősítésére van szükség” – fűzte hozzá.
„A legfontosabb tényező, hogy az ország eladósodottsága folyamatosan mérséklődjön. Lényeges az adóbeszedés hatékonyságának növelése, valamint a gazdaság fehérítése is” – jelentette ki felszólalásában.
Növelni kell a hatékonyságot
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, aki szerint „nem annak a területnek kell pénzt adni, amely demonstrál, s tüntetésekkel eléri a plusz állami forrásokat”, hanem annak a szegmensnek, amely hatékonyan működik. Vagyis a központi kiadási oldalon növelni kell a hatékonyságot, sőt célszerű lenne visszafogni bizonyos kiadásokat is. Az ÁSZ irányítója szerint az uniós források társfinanszírozásához szükséges kiadásokat bármi áron szükséges betervezni a költségvetésbe, még a nullás költségvetés rovására is. Ugyanis nagy hiba lenne, ha nem használná ki az uniós források felhasználását a kormány. Egyébként a társfinanszírozás évi mintegy hatszázmilliárd forintos tétel, tavaly viszont ezermilliárd forint körül alakult. S ennek a pénznek sokat köszönhet a gazdaság: 2013-ban a brüsszeli pénzek felhasználása 0,9 százalékkal, 2014-ben 1,3 százalékkal, 2015-ben pedig másfél százalékkal járult hozzá a három százalék körüli bővüléshez.
Réz András, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgató-helyettese hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyi év fordulata volt, hogy az államadósság többségének tulajdona hét év után belföldi kézbe került. A tavalyi év végére a devizaadósság aránya 31 százalékra csökkent, a 2011-ben ez ötven százalék volt – idézte fel. Kiemelte, hogy a devizaadósság forintosításával 2016 végére 26-27 százalékra, 2017-re pedig 25 százalék alá csökkenhet ez az arány, amely a rendszerváltás utáni időszak legalacsonyabb értéke. Ennek is köszönhetően idén már remélhető, hogy Magyarországot befektetésre ajánlott kategóriába sorolják a nagy nemzetközi hitelminősítők.