Cél a középrétegek megerősítése

A kormány célja a munkahelyteremtés, a családok támogatása és a gazdaságélénkítés – hangoztatta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában, szombaton. Kiemelte: a gazdasági növekedés és a nagyon alacsony infláció megköveteli a jelenleg hatályos adósságképlet megváltoztatását – tudósít a távirati iroda. A büdzsét megalapozó törvényjavaslat emellett rendelkezik például az egykulcsos társasági adó hatályba lépési idejéről, a stabilitási megtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettségről és a reklámhirdetési tevékenységről – fűzte hozzá az államtitkár.

Tuzson Bence, a Fidesz-frakció szóvivője fontosnak nevezte azt is, hogy az előterjesztés értelmében jövőre mintegy százhetvenmilliárd forint áramolhat vissza az emberekhez adócsökkentés formájában. Mint mondta, céljuk a középrétegek megerősítése, és hogy egyre többen tudjanak felzárkózni ehhez a réteghez. Kiemelte az adóhitel intézményét: azok a társaságok, amelyek adózás előtti eredménye egyik évről a másikra ötszörösére emelkedik, kedvezményt kapnak két éven keresztül.

A NAV-ról szóló törvényt hozzá kell igazítani a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló, nemrég elfogadott új törvényhez – közölte Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára. Emlékeztetett arra, hogy a NAV megalakulása óta rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal, amelyben közel ötezer-ötszáz hivatásos pénzügyőr dolgozik. Hozzátette, hogy az új szolgálati törvénnyel összhangban szabályozni kell az illetményre és egyéb juttatásokra, vagy a fegyelmi, kártérítési eljárásra vonatkozó szabályokat. Az államtitkár elmondta, a módosítások hatálybalépésének időpontja július 1-je, amely így igazodik az új jogállási törvény hatálybalépéséhez.

A személyi jövedelemadó kulcsának 16-ról 15 százalékra csökkentése száztíz–százhúszmilliárd forintot hagy a családoknál – hangsúlyozta Orbán Gábor, és emlékeztetett: január 1-jétől az ötszázalékos áfakulcsot kiterjesztik a sertés tőkehúsokra is. Szólt arról is, hogy a javaslat a dohányipari vállalkozások egyszeri egészségügyi hozzájárulását a folyamatosan fizetendő közteherré alakítaná.

Aradszki András, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkára szerint célszerű, okszerű módosításokat tartalmaz a költségvetési javaslat. Ellenzéki felvetésekre reagálva közölte, hogy a tervezet egyes pontjainak titkosítása összhangban áll az adatvédelmi törvénnyel.

Burány Sándor, az MSZP országgyűlési képviselője, a költségvetési bizottság elnöke szerint a törvényjavaslat tartalma is elfogadhatatlan, mert az államadósság elleni küzdelemben beismeri a bukást, az adóamnesztia tekintetében megkönnyíti a pénzmosást, és a beígért adócsökkentéseket bizonytalan időre elhalasztja.

Hegedűs Lorántné, a Jobbik politikusa kijelentette: a javaslatot vissza kellene vonni, mert a kisemberekre kellene összpontosítani. A gyermekétkeztetés ingyenessé tételéről azt mondta: ha nem teszik hozzá a szükséges forrásokat, akkor jóval nagyobb lesz a baj, mint korábban volt.

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője azt mondta, a módosításokkal a kormány felmenti magát az átláthatósági elvárások és a háttérszámítások bemutatásának következményei alól, holott erre törvény kötelezi.

Az Országgyűlés ma fejezi be kéthetes ülését, az ülésnap 11 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amelyeket a kormányhoz címzett kérdések és azonnali kérdések követnek. A parlamenti ülés második hetében ezúttal sem tartanak vitákat, illetve nem lesznek határozathozatalok sem.