Gazdaság

Brüsszeli pénzek kontra Brexit

Százmilliárdokat veszíthetünk a brit kilépésen

Bár az Európai Unió még sok milliárd eurót fizettetne ki a britekkel a kilépésül után, de ők erre nem hajlandók. A vita miatt hazánk nem lehet biztos abban, hogy megkapja a 2014–2020-as ciklusra előre fixált uniós támogatásokat.

A britek nem arra szavaztak tavaly júniusban, hogy a Brexit után továbbra is hatalmas összeget fizessenek be évente az EU kasszájába, és nem is fognak: ezt a kemény üzenetet tolmácsolta a múlt heti EU-csúcs keretében Theresa May brit miniszterelnök. Weinhardt Attila, a Portfolio elemzője szerint a „meccs távolról sincs lejátszva”, de az újabb May-üzenet annak a forgatókönyvnek az esélyét növeli, hogy a Brexit jókora lyukat üt a most futó 2014–2020-as uniós költségvetésen is. Így Magyarország akár több száz milliárd forinttal kevesebb pénzhez jut majd, mint amire számíthatott.

A szakértő kifejtette: mivel a brit éves befizetés (2019 és 2023 között évi tízmilliárd euró) az európai uniós kassza bevételi oldalának mintegy tíz százalékát jelenti, így ha tényleg drasztikusan csökkenne 2019-től a brit befizetés a kilépés miatt, és senki sem pótolná a nagy tagállamok közül, akkor elvileg a hazánk által elérhető, mintegy nyolcezermilliárd forintos keret tíz százaléka is elveszhet – a strukturális és kohéziós pénzek terén.

A fenti „nyomás” és negatív forgatókönyv miatt is sürgeti itthon a kormány az uniós pályázatok meghirdetését, illetve a kifizetéseket, hogy az országnak hét esztendőre járó keretösszeg minél nagyobb részéről számlát küldhessünk a brüsszeli kasszába. Ha ugyanis ezeket a számlákat befogadják, akkor jó eséllyel ki is fizetik azokat, és éppen ez a cél a Brexit-história árnyékában – hangsúlyozta az elemző, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2014–2020-as uniós ciklus valójában 2023-ig tart, és az abba való befizetésről minden tagállam szabadon döntött 2011-ben. Vagyis jó előre és több évre rögzítették a közös játékszabályokat, amelytől egyoldalúan nem, csak valamennyi tagállam egységes jóváhagyásával lehet eltérni. Ez tehát jogi értelemben világos helyzetet teremt, és emiatt meg is fenyegették a briteket: ha az EU27, azaz a britek nélküli közösség nem megy bele a keretköltségvetés módosításába, akkor a briteknek igenis végig ki kell fizetniük mindazt, amit előre megígértek. Ha például egyoldalúan visszatartják a befizetéseiket, akkor könnyen nemzetközi döntőbíráságra kerülhet az ügy.

Árnyalja a képet, hogy maga az EU költségvetési biztosa vetette fel egy minapi interjúban: a következő uniós keretköltségvetést nem 2021-től, hanem már 2020-tól kellene elkezdeni, és öt évig tartana. Ez viszont azt követelné meg, hogy már a most futó 2014–2020-as ciklus keretéhez is hozzá kell nyúlni – a tagállamok egyöntetű jóváhagyásával. Ezt össze lehet kötni a britek csökkenő befizetésével, illetve az abból eredő kihívások kezelésével is.

Egyébként a londoni alsóház külügyi bizottságának tegnap ismertetett tanulmánya szerint van esély arra, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalások megállapodás nélkül zárulnak. A Brexit-tárgyalásokért felelős miniszter szerint „távolról sem valószínű”, hogy a kilépési tárgyalások kudarccal végződnének.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom