Gazdaság
Brexit után: stabil a hazai pénzpiac
A gazdaságpolitikának megvannak a lehetőségei a külső környezetből származó hatások ellensúlyozására – állítja Virág Barnabás
– Mind az Európai Bizottság, mind pedig a Nemzetközi Valutaalap szerint is visszaesést hoz a Brexit. Mivel számol a Magyar Nemzeti Bank?
– A brit referendum eredménye meglepte a pénzügyi piacokat és általában az európai közvéleményt. A várható gazdasági hatásokat alapvetően befolyásolja majd az unió és az Egyesült Királyság közötti kilépési tárgyalások kimenetele, amely legalább két évig elhúzódó folyamat lesz. A brit népszavazás egyértelműen rámutatott, hogy a gazdasági, társadalmi és politikai folyamatok szorosan összefüggenek. Láthatóan a gazdasági és társadalmi gondok, előbb vagy utóbb komoly politikai következményekkel bírnak, és ez természetesen fordítva is igaz. Ennek megfelelően, aki előrejelzést szeretne készíteni a Brexit várható hatásairól, annak nem elegendő jó gazdasági szakembernek lennie, legalább akkora – ha nem nagyobb – ismeretekkel kell bírnia a politika, a gazdaság vagy épp a társadalompszichológia területén is. Amit egyelőre érzékelhetünk, az az, hogy különösen az Egyesült Királyságban, de az unió gazdaságaiban is megnövekedett a bizonytalanság, ami a pénzpiacokon nagyobb kilengéseket, míg a reálgazdaságban leginkább a beruházások leállítását vagy elhalasztását okozta. A várható további hatások nagymértékben függenek majd az uniós gazdaságpolitikát alakító döntéshozók lépéseitől is.
– Ráférne a kontinensre némi élénkítés, nem?
– Az Európai Unió (EU) gazdasága még a 2008-2009-es válság problémáin sem jutott túl, helyzete továbbra is törékeny. A munkanélküliségi ráta meghaladja a 8,5 százalékot, a termelékenység növekedése és a versenyképesség stagnál, a beruházási aktivitás gyenge, az államadósság szintje egyes országokban kirívóan magas, sok esetben pedig emelkedik. Ezek a makrogazdasági tünetek az elmúlt években az európai bankrendszerben kicsapódva a nem teljesítő hitelek állományának növekedését okozták. Nem véletlen, hogy a Brexit az európai bankrészvényekben hozta a legnagyobb árfolyamesést. Ilyen helyzetben a döntéshozók szerepe felértékelődik. Ha sikerül gyors, megfelelően célzott, innovatív lépésekkel megoldani a problémákat, akkor a Brexit hatásai is mérsékeltek maradnak, ellenkező esetben elhúzódó és akár komolyabb visszaesésre is fel kell készülni.
– A Deloitte felmérése szerint akadnak, akik a Brexit hatásait a 2008-2009-es válsághoz mérik. Mennyiben más Magyarország helyzete az akkori időkhöz képest?
– Jelenlegi helyzetünket nem érdemes egy lapon sem említeni a 2008-assal. Összehasonlíthatatlanul kedvezőbb pozícióban van most a magyar gazdaság. Azok az országok szembesültek 2008-at követően komoly reálgazdasági következményekkel, amelyeket a külső sokkhatás legyengült, sérülékeny helyzetben ért. Ez akkor Magyarország számára azt jelentette, hogy a bankrendszerünk problémái a hitelezés jelentős visszaesését okozták, miközben a gazdaságpolitika mozgástér hiányában önmaga is tovább mélyítette a válságot. De 2010-et követően a magyar gazdaság sérülékenysége a feltörekvő gazdaságok között a legnagyobb mértékben csökkent. A korábbi tartós hiánnyal szemben folyó fizetési mérlegünk évek óta jelentős többletet mutat, a fegyelmezett fiskális politika eredményeként a költségvetés hiánya számottevően a háromszázalékos küszöbérték alatt alakul, külső és belső adósságrátáink trendszerűen csökkenek, a lakossági devizahitelek ki lettek vezetve, miközben az elmúlt években a gazdaság is robosztus növekedést mutatott. Ezen eredményeknek is köszönhetően a Brexitet követően a hazai pénzpiac stabil maradt.
– Volt azért némi kavarodás.
– A forint-euró árfolyam első napi turbulenciáját leszámítva a döntést megelőző szintre került vissza, miközben a hazai állampapírok népszerűsége töretlen, így hozamaik még csökkentek is. A növekedés szerkezetében is érdemi különbségeket találhatunk. Itt visszatérek arra, hogy 2008-ban a már megelőző évek megszorításai miatt a növekedés egyetlen forrását az export jelentette. Jelenleg kiegyensúlyozott növekedési szerkezet jellemző, amiben a lakossági fogyasztás növekedése egyre markánsabb szerepet játszik. Az alacsony inflációs környezetben számottevően emelkedő reáljövedelmek, a növekvő foglalkoztatás és az élénkülő lakossági hitelezés mellett a lakossági fogyasztás bővülése az idén a négy százalékot is meghaladhatja, amire az elmúlt tíz évben nem volt példa. Ezért is gondoljuk, hogy amíg a Brexit következményei lokalizáltak maradnak, addig nem kell drasztikus hatásoktól tartani a magyar gazdaságban.
– Kedvező elemzés jött a Moody’s-tól, de továbbra sem vagyunk befektetésre ajánlottak. Mikorra kerülhetünk legalább két hitelminősítőnél ebbe a pozícióba?
– A Moody’s a Brexitet követő napokban tartotta volna meg a rendszeres felülvizsgálatát. Figyelembe véve az európai piacokon eluralkodó bizonytalanságot, talán érthető is, hogy ezúttal nem született döntés a minősítésünkről. Ugyanakkor az elmúlt hetekben épp a Moody’s közölt két elemzést is, amelyben mind a bankrendszer kilátásait és működési környezetét, mind az államadósság további csökkenését illetően pozitív véleményt fogalmazott meg. Ezek alapján továbbra is joggal számíthatunk rá, hogy az év folyamán a Fitch mellett egy második hitelminősítő is befektetésre ajánlott kategóriába sorolja a magyar eszközöket. Egyébként általános hitelminősítői gyakorlat, hogy a kilátások pozitívra javítását követően jellemzően egy-másfél év telik el a tényleges felminősítésig. Ez alapján a következő, novemberi rendszeres felülvizsgála-tok során van legközelebb esélyünk a befektetésre ajánlott kategória megszerzése. Addig is marad a piacok értékítélete. A magyar állampapírok értékesítése nagy érdeklődés mellett zajlik, így az alacsonyabb hozamokban a jegybanki programok hatásai mellett már a felminősítési várakozások is tükröződhetnek.
– Van-e olyan tényező a láthatáron, ami miatt módosítani kell a makrogazdasági előrejelzésünket?
– Egyelőre nem látunk ilyet. Egy, a múlt évinél kedvezőbb mezőgazdasági év esetén a három százalék közeli növekedés az idén is elérhető, s ez a növekedési dinamika a következő évben is fennmarad. Természetesen kis, nyitott gazdaságként a világgazdaság problémái a hazai gazdaságra is hatással lehetnek. A Brexit európai következményeinek kezelését már érintettük, emellett a megnövekedett geopolitikai feszültségek és a fejlődő gazdaságok egyre akutabb adósságproblémái veszélyeztethetik leginkább a globális gazdaság növekedését. Figyelembe véve a külső kockázatokat, fontos, hogy az egyes gazdaságok minél stabilabb fundamentumokkal és a szükséges esetben megfelelő gazdaságpolitikai mozgástérrel rendelkezzenek. Az elmúlt évek erőfeszítéseinek és eredményeinek köszönhetően jelenleg a hazai gazdaságpolitikának megvannak a lehetőségei a külső környezetből származó hatások ellensúlyozására, tompítására.
– A részstatisztikák szerint hogyan teljesített a második negyedévben a magyar gazdaság? Fellendülünk-e az év hátralévő részében?
– A második negyedévről rendelkezésre álló havi adatok egyelőre biztatók. A kiskereskedelmi forgalom a tavaszi hónapokban hat százalék körüli növekedést mutatott, míg az év eleji gyárleállásokat követően az ipari termelés is nagyot korrigált. Az építőipari termelést az uniós források csökkenésével párhuzamosan továbbra is jelentős mérséklődés jellemzi, azonban az új rendelések májusban már itt is tizenöt százalékos bővülést mutattak, jelezve, hogy a lakáspiac élénkülésével és az EU-források újból erősödő lehívásával az év második felében az ágazat ismét magára találhat. A jelenlegi várakozások a második negyedévre két százalék körüli növekedést mutatnak, megítélésünk szerint azonban az adat akár már ezen időszakban is pozitív meglepetést hozhat, és az év második felében tovább élénkül a gazdasági növekedés.
– Mit gondol, fizethetünk-e már 2020-ban euróval Magyarországon. Mi a jegybank álláspontja ezen a téren?
– A nominális, úgynevezett maastrichti kritériumok teljesítése esetén érdemes napirendre venni azt a kérdést, hogy a reálgazdasági érettség szempontjait is figyelembe véve mi lehet az euró bevezetésének optimális időpontja. A nominális kritériumok tekintetében Magyarország az EU-s csatlakozásunkat követően egészen 2012-ig gyakorlatilag egyetlen kritériumot sem teljesített. Óriási eredmény, hogy az elmúlt években három kritériumot – az inflációra, a hosszú állampapírpiaci hozamokra és költségvetési hiányra vonatkozókat – már stabilan teljesítettük, miközben a helyzetünk az államadósság trendszerű csökkenése következtében a még megmaradó két kritérium egyikében is igen kedvező. Ugyanakkor a 2008-2009-es válság tapasztalatai, az eurózóna azóta is elhúzódó problémái egyértelműen megmutatták, hogy a nominális kritériumok teljesítése önmagában nem jelent garanciát a sikeres eurózóna-tagságra. Ehhez megfelelő reálgazdasági érettségre is szükség van.
– Minden elemző szerint előnyös lenne a magyar euró.
– A csatlakozásból adódó előnyök csakis erős versenyképesség és az eurózóna átlagát közelítő fejlettségi szint mellett aknázhatók ki megfelelően. A sikeres makrogazdasági stabilizációt és növekedési fordulatot követően a magyar gazdaság újból növekedési pályára állt, a versenyképesség javítása és a felzárkózás ütemének növelése még előttünk áll. Ezt megoldva érdemes kitűzni a csatlakozás pontos időpontját.