Bővül a piacok és a kisboltok forgalma

– Nagy port kavart a vasárnapi pihenőnap márciusi bevezetése, amelyet jelentős társadalmi ellenállás kísér. Bő két hónap telt el, mik az eddigi tapasztalatok?

– Fontos különválasztanunk a gazdasági és a társadalmi hatásokat. Gazdasági szempontból alapvetően pozitívak a tapasztalataink. Az elbocsátásokról, költségvetési bevételkiesésről szóló rémhíreket megcáfolta az élet. Sőt, sok üzletben többletmunkaerőt keresnek. Az online kasszákból kinyert legfrissebb, május 10-i adatokból pedig az látható, hogy a törvény hatályba lépése előtt hetente átlagosan 141 milliárd forint volt a családok költése, míg a vasárnapi pihenőnap bevezetése óta ez az összeg 157 milliárd forintra nőtt. Az általános költekezés növekedése alapján az már most elmondható, hogy a vasárnapi pihenőnap elrendelése nem okozott veszteséget, inkább igazságosabb keretek közé terelte a kiskereskedelem forgalmát, előnyösebb helyzetbe hozva az eddig a piac szűk szeletén osztozó kisebb vállalkozásokat. Az önbevallások is igazolják, hogy a kis- és családi üzletek forgalma emelkedett.

– Mi ennek a jelentős emelkedésnek az oka? Esetleg a húsvéti forgalom befolyásolta a bővülést?

– A húsvéti forgalom arányaiban nem képezi jelentős részét a bővülésnek. Az egyik oka a növekedésnek a magyarokra jellemző az előrelátás, hogy akár a szükségesnél is több terméket vásárolnak, ha tudják, egy adott napon nem lesz nyitva az üzlet. A másik ok, hogy bár a hét utolsó napján a családoknak már nincs lehetőségük bevásárlóközpontokban költekezni, a vendéglátóhelyeket, turisztikai szolgáltatókat is mérő online kasszarendszer adatai alapján a március 15. utáni hetekben a lakossági kiadások mértéke közel egymilliárd forinttal emelkedett vasárnaponként.

– A kereskedelmi láncok riogatása mellett a szakszervezetek és az ellenzéki pártok is élesen bírálták a döntést. Mi áll ennek a hátterében?

– Hatalmas összegekről van szó, a kiskereskedelmi piac forgalma csaknem háromezermilliárd forint. Bővülő piacról beszélünk, amelynek szereplői hatalmas haszonkulccsal dolgoznak, és mindenki azt szeretné, ha az emberek náluk költenék el a pénzüket. Látni kell, hogy húsz hónapja folyamatosan emelkedik a kiskereskedelmi forgalom, tehát hónapról hónapra újabb pluszmilliárdokat hagynak az emberek az üzletekben. Ezekért a milliárdokért folyik a harc a nagy pia­ci hatással bíró szereplők között, hiszen mindent megpróbálnak, hogy az emberek ezt a jelentős többletet náluk költsék el. Ezért sokan attól sem riadnak vissza, hogy részben politikai okok miatt létszámleépítéssel fenyegetőzzenek. A kormány viszont olyan gazdaságpolitikát folytat, hogy ezek a pluszmilliárdok legalább részben, de inkább egészben a hazai láncokhoz, kisüzletekhez, piacosokhoz, vendéglátósokhoz érkezzenek. Ez egy csata, amelyben a kormány a családi vállalkozások mellett áll ki.

– Említette, hogy a kormány gazdasági szempontok miatt hozta a vasárnapi szigorítást. A társadalmi elégedetlenség nem befolyásolja a döntéseket?

– Nem szűnt meg a vasárnapi vásárlás lehetősége, ugyanakkor az alacsony bérért dolgozó kiskereskedelmi munkavállalóknak nem kell dolgozniuk a hét utolsó napján. Ez a tény és az előbb sorolt pozitív gazdasági hatások állnak szemben azzal, hogy sokan úgy érzik, a kormány a vasárnapi zárva tartással beleavatkozik a magánéletükbe, ezért át kell alakítani vásárlási szokásaikat. A döntést nem ez motiválta, hanem a szektorban dolgozók kiszolgáltatottságának mérséklése és a családi vállalkozások versenyhátrányának csökkentése. Ugyanakkor tény, hogy előzetesen jobban el kellett volna magyaráznunk a döntés okait az embereknek. A kormány értékalapú, gazdasági szempontból fontos döntést hozott, amely a kereskedelmi dolgozóknak is előnyt jelent.

– Pedig több üzletlánc hétköznap marad tovább nyitva, a kisboltokban ha egy tulajdonos van, neki kell éjjel és vasárnap is beállnia a pult mögé. A dolgozók visszajelzései milyenek?

– Rossz tapasztalatokról is hallunk, de nem lehet egy ekkora piacon olyan döntést hozni, amely minden szereplőnek egyformán előnyös. Azonban az irányokat ki kell jelölni. Ilyen dilemma a Balatonon a vasárnapi pihenőnap kérdése. Mivel a szezonban megnő a forgalom, a boltzár sok kis családi vállalkozást hoz kedvezőbb helyzetbe, és egyre több helyen élik reneszánszukat a vásárok, a termelői piacok, miközben a helyi kisboltosok is a forgalmuk növekedéséről számolnak be. Sűrűn beszélek kisboltosokkal, akik azt mondják, könnyebben alkalmazkodnak az új szabályokhoz, hiszen éppen a rugalmasságuknak köszönhe­tően élték túl az elmúlt huszonöt évet vagy akár a rendszerváltozás előtti időket. A nagy cégek viszont továbbra is alulfizetik a dolgozókat. Pedig az lenne az elvárható, ha a fogyasztás bővüléséből, ezáltal a többletbevételből keletkező pénzt részben visszakapnák az alkalmazottak.

– Ez miként lehetséges?

– A kormányzat ebbe nem szólhat bele, de sajnálatos, hogy az elsősorban a baloldalhoz köthető szakszervezetek nem állnak a kereskedelmi dolgozók mellé. Ugyanez igaz a bértárgyalásokra is. Az a többletpénz, amely bemegy a kereskedelembe, nem látszik meg a munkavállalók bérében, hiába ez a kormány célja. A szakszervezetek pedig a nagypolitika, elsősorban a baloldali pártok mellé állnak, így tőlük arról sem hallunk, hogy mennyi munkavállalónak előnyös a szabad vasárnap.

– A boltzár mellett más, jelentős változások is érintették ettől az évtől a kereskedelmet. Melyek ezek, és mi a céljuk?

– Az egyik változás, hogy ha két egymást követő évben is veszteségesen működik egy nagy üzletlánc boltja, akkor az 2017-től már nem nyithat ki. A szabályozással azt a gyakorlatot szeretnénk megszüntetni, hogy a nyereségeket különböző jogcímeken az anyaországba vigyék tőlünk a nemzetközi cégek. Nevetséges, hogy a mintegy háromezermilliárd forintos piac hatvan százalékát hat-hét nemzetközi kereskedelmi lánc irányítja, amelyek összforgalma eléri a kétezermilliárd forintot. Mégis volt olyan üzletlánc, amely 24 milliárdos veszteséget mutatott ki, és csak két multinacionális cég vallotta nyereségesnek magát. Nyilvánvaló, hogy a nyereségüket nem Magyarországon kívánják leadózni. Ezért kötelezte a kormány a multikat a nyereségük kimutatására a nyitva tartás érdekében. A másik fontos intézkedés pedig a sávos élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetése, szintén ettől az évtől. A sávos díjfizetés miatt értelemszerűen a nagyobbak magasabb, a kisebbek alacsonyabb összeget fizetnek. Ebből évente mintegy húszmil­liárd forint bevétele van az államnak.

– A plázaépítési tilalom sem szűnt meg. Ennek mi az oka?

– Nincs tilalom, más rendszert alakítottunk ki. Nagyon szigorú környezetvédelmi, területgazdálkodási szempontokat, korlátozásokat vezettünk be. Magyarországon az egy főre jutó kereskedelmi egységek mérete magasabb, mint az Európai Unióban. Éppen ezért sok indok nincs amellett, hogy gombamód szaporodjanak tovább a nagy áruházak, mivel a jelenlegi mennyiség bőven ki tudja szolgálni a vásárlói igényeket. Szintén fontos, hogy a nagy piaci fölénnyel rendelkező láncok a beruházásokat piacszerzési célból teszik, visszaélnek erőfölényükkel, és ezzel tönkreteszik a kisebb üzleteket.

– Hamarosan elfogadhatja az Országgyűlés a 2016-os költségvetést és az adótörvényeket. A kiskereskedelmet érintik olyan nagyszabású változások, mint az idén?

– Egy nagyon fontos változás befolyásolja a kereskedelmet, ez pedig a fogyasztás, hiszen ettől függ a szektor teljesítménye. Éppen ezért a lassan két éve tartó ágazati növekedés kapcsán az a kérdés, hogy folytatódik-e ez a trend. Jövőre nő a kétgyermekes családok adókedvezménye, csökken a sertéstőkehús áfakulcsa, valamint a személyi jövedelemadó. A családok zsebében maradt pluszpénzből pedig – amellett, hogy befektethetik, megtakarítják – biztosan többet költenek az üzletekben is.