Gazdaság

Bőven akad nyereséges pénzintézet

A profitadatok ellentmondanak a bankszövetség főtitkára szavainak azzal kapcsolatban, hogy masszívan veszteségesek lennének

A tavalyi adatok szerint már nem felel meg a valóságnak a bankszövetség főtitkárának, Kovács Leventének az a kijelentése, amely szerint masszívan veszteséges lenne a hazai bankszektor. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ugyanis 2013-ban már 62,3 milliárd forintos profitot termelt a magyarországi bankszféra, azzal együtt, hogy az egyes pénzintézetek eredményei között jelentős eltérések vannak.

Erkölcsi és politikai alapon is nehéz megválaszolni, hogy méltányos-e a bankszövetség panasza, amely szerint masszív veszteségeket szenved el az utóbbi években a hazai bankszféra – válaszolta a Magyar Hírlap kérdésére Sándorfi Balázs, a Bankmonitor ügyvezető igazgatója. Tény, hogy 2010-től három évig kisebb-nagyobb veszteségekkel zárt a bankszféra, ezek az adatok valósak – mondta a szakember. Tavaly azonban már ismét nyereséges volt a bankszektor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi jelentése szerint. Ennek alapján már nem teljesen igaz Kovács Leventének, a bankszövetség főtitkárának az a kijelentése, amit a minap a Hír TV-ben tett egy interjúban, és amiről tegnap mi is beszámoltunk lapunkban. A főtitkár akkor azt mondta, hogy Magyarországon olyan magas mértékű a hitelek nem fizetése, hogy a kamatok mellett is masszívan veszteséges a bankszektor.

7oTavaly viszont már 62,3 milliárd forintos nyereséget realizált a hazai bankszféra, a három veszteséges év után.

Az egyes pénzintézetek teljesítménye között nagy eltérések vannak, de rendszerint az OTP teljesít a legjobban. A bank helyzetén sokat segít az, hogy a nyereségének legnagyobb része külföldön keletkezik – hívta fel a figyelmet Sándorfi Balázs.

Az utolsó veszteséges év, 2012 már nagy javulást mutatott: az ágazat mínusz 282,47 milliárd forintról mínusz 179,24 milliárd forintra csökkentette a veszteségét. Abban az évben a bankok hatvan százaléka nyereséges volt, de három nagybank (a CIB, az MKB és a Raiffeisen) szorult helyzete okozta azt, hogy az egyenleg mégis negatívan alakult. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (amit azóta összevontak a Magyar Nemzeti Bankkal) adatai szerint a takarékbankok jól teljesítettek 2012-ben. A 128 szövetkezeti hitelintézet közül mindössze hat volt veszteséges.

A bankszektor nyereségének utóbbi évtizedes alakulása nem feltétlenül jelenti azt, hogy annak idején a devizahiteleket a lakosságra erőltették volna a bankok – mondta lapunknak Sándorfi Balázs. Bár láthatóan jelentős növekedésnek indult a hazai hitelintézetek profitja 2003 után, az egész régióban tapasztalható volt a szektor terjeszkedése és növekedése. A lakosság és a bankok ebben az időszakban nyitottak egymás felé: a bankok egyre több szolgáltatásával éltek is a fogyasztók. Többen nyitottak bankszámlát, igényeltek bankkártyát, kezdtek el pénzügyeikkel aktívan foglalkozni. Valóban egyszerűbbé vált a lakossági hitelfelvétel, de a megtakarítások kezelésére is egyre több mód kínálkozott. Korábban nem is nagyon volt lehetőség jelzáloghitel felvételére – ha mégis, akkor is csak nagy nehézségek árán. Az előző évtizedben Magyarországon jellemzően a magas jegybanki alapkamat miatt terjedhettek el a devizaalapú lakáshitelek – ugyanebben az időszakban például Csehországban vagy Szlovákiában a saját fizetőeszközükben adósodtak el az állam­polgárok.